A nemzetközi védelem szigorítása komoly magyar siker, hiszen a javaslatot Magyarország dolgozta ki a soros EU-elnökségünk idején, amit a tagállamok végül elfogadtak, így az már közös EU-javaslatként került a nemzetközi egyezmény konferenciájára.

A döntés oka,

hogy a faj világállománya – a magyarországit kivéve – az elterjedési terület egészén 32%-kal csökkent az elmúlt 19 évben. A legfrissebb adatok szerint a világállomány döntő hányadát jelentő ázsiai állományok ennél lényegesen nagyobb arányú hanyatlást mutatnak. Szigorú védelmi intézkedésekre és az érintett országok szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a tendencia ne folytatódjon. Magyarországon a kerecsen a lehető legszigorúbb védelemben részesül, és a hazai természetvédelem egyik zászlóshajó-faja. Az 1970-es években állománya a kipusztulás szélére került, de a több évtizedes elkötelezett természetvédelmi munka eredményeképpen ma már a világtrenddel ellentétben lassan növekszik. Jelenleg 145 pár költ hazánkban.

A tanácskozáson a kerecsen solymászati hasznosításában érdekelt, a szigorú védelem mellett voksoló közel-keleti, a közép-ázsiai, az észak-afrikai és az európai országok részvételével munkacsoport alakult, amely nyolc munkaülésen dolgozott azon, hogy megszülessen egy kompromisszumos javaslat. Ennek értelmében a faj teljes állománya – a mongol populáció kivételével – felkerül az egyezmény legszigorúbb védelmet biztosító I. számú függelékébe.

Az állomány alapos felmérése és a védelmi intézkedések mielőbbi megvalósítása érdekében a konferencia döntött a Kerecsensólyom Akciócsoport felállításáról, amelynek fő feladata a globális kerecsensólyom-védelmi terv kidolgozása, majd ennek folyamatos megvalósítása.

Még az ukránok is

A tanácskozáson a kék vércse legszigorúbb védelmének elrendeléséről is döntöttek. Az erre vonatkozó javaslatot – a kerecsenhez hasonlóan - Magyarország dolgozta ki, és az Európai Unió nyújtotta be. Külön öröm, hogy Ukrajna is üdvözölte a lépést, hiszen Ukrajna és Magyarország ad otthont a faj legjelentősebb európai állományainak.

A magyar javaslatok kidolgozásában és a nemzetközi tárgyalásokban a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértői is aktívan részt vettek.