Még a tavalyi év végén fogadta el az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt. Eszerint teljes állami ösztöndíjjal 33 927 fő kerülhet be alapképzési és osztatlan egységes képzésre, részbeni támogatással pedig 15 550 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Az államilag támogatott mesterszakokra 19 600 főt vehetnek fel. A létszámkeret felosztása során a természettudományokra, valamint az informatikai és műszaki területekre helyezték a hangsúlyt. Olyannyira, hogy például az eddigi 4900 helyett 250 közgazdász tanulhat az idei évtől állami pénzen. A drasztikus csökkentés súlyosan érinti a turizmus-vendéglátás szakokat is. Van olyan általunk megkérdezett oktatási szakember, aki nem akarja elhinni a hírt, amíg az a Magyar Közlönyben nem jelent meg, és bízik benne, hogy a kormányzat mégis megváltoztatja álláspontját.
Hiányoznak a háttérszámítások
A Pannon Egyetemen azonban már most keresik a megoldási lehetőségeket, hogy azoknak a tehetséges diákoknak is lehetőségük legyen részt venni a képzésben, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak a költségtérítéses formát. Jancsik András, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, a Turizmus Tanszék vezetője megkérdezésünkre elmondta, két kritikát kell megfogalmaznia a keretszámokról hozott döntéssel kapcsolatban. Az egyik, hogy a most hozott döntést semmilyen foglalkoztatási, elhelyezkedési statisztikával nem támasztotta alá a kormány. Folyamatosan hallani arról, hogy túlképzés van, erről azonban csak úgy lehetne megbizonyosodni, ha látszana, hogy egy adott szakon végzők mekkora hányada nem tud elhelyezkedni. A másik, hogy egy ilyen nagyságrendű, tulajdonképpen 94%-os csökkentést nem lett volna szabad egyik pillanatról a másikra megvalósítani, hanem több év alatt illett volna bevezetni. Nem is az intézmények, hanem a továbbtanulók miatt. A most érettségizők, akik gazdasági szakokra készültek, tulajdonképpen egy hónappal a döntési határidő előtt tudták meg, hogy sokk al kisebb lett az esélyük államilag finanszírozott formában bejutni ezekre a képzésekre.
A turisztikai képzés az elmúlt években vonzó volt a továbbtanulók körében, mondta el a dékán. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre több ilyen szak indult a különböző felsőoktatási intézményekben. Szintén a képzés vonzerejét mutatja, hogy a Pannon Egyetemnek már eddig is sok költségtérítéses hallgatója volt. A hallgatók elhelyezkedési aránya is jó. Az egyetem felmérése szerint végzett hallgatói közül szinte mindenkinek sikerült fél éven belül elhelyezkednie. „A végzettek negyede-harmada nem a turizmusban, hanem az ágazaton kívül kap állást, ez mutatja azt is, hogy a diploma, amelyet a nálunk végzettek a kezükbe vehetnek más gazdasági területeken is jól hasznosítható” – tette hozzá. Jancsik András a döntés ellenére számít arra, hogy az érdeklődés a szak iránt továbbra is megmarad. Azok, akik eddig sem engedhették meg maguknak a költségtérítéses finanszírozást, most sokkal nehezebb helyzetbe kerülnek, mondta. A Pannon Egyetem igyekszik mindent megtenni: vállalati ösztöndíjakat kutatnak fel, a szociálisan rászorulóknak megpróbálnak forrásokat találni. „A döntés hirtelen jött, így konkrét, jól kiépített megoldásaink nincsenek még, de sok a biztató jel” – folytatta Jancsik András, aki szerint az lesz a keretszámok csökkenésének az előnye, hogy több lesz az igazán elkötelezett hallgató. „Nem lesznek olyanok, aki konkrét elképzelés híján választják a szakot. Olyan hallgatók jönnek majd erre a képzésre, akik áldozni is hajlandók ezért. Ez növelni fogja a szakmai színvonalat. Nem beszélve arról, hogy a majdan végző kevesebb szakember fizetése is emelkedik” – mondta a dékán. Hozzátette: bízik abban, hogy a káros hatások mérséklése érdekében előbb-utóbb sor kerül a kormányzati döntés korrekciójára is.
Nyitás a természettudományok felé
A keretszámok változása ellenére Tózsa István, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Gazdaságföldrajz Tanszék vezetője bizakodó. Kérdésünkre elmondta: „A vizsgateljesítmény, a magas bejutási pontszám, a túljelent - kezés a Corvinus minden szakán azt jelzi, hogy a jó gazdaságtudományi (és jogi) karokra szükség van, és a potenciális fizetős kereslet kihasználásával esetleg megtalálhatják a helyüket a mégoly mostoha felsőoktatási makroviszonyok között is. A turizmus azért is kivételes jelentőségű kell(ene), hogy legyen, mert az egyetlen, világviszonylatban igazán jelentős természeti erőforrásunk hasznosítása leginkább a turizmus-közgazdász képesítésű szakemberek kezében van. A természettudományos diszciplinák erősítési szándéka éppen a turizmus területén találkozik a felsőoktatás hosszú távú nemzetgazdasági hasznával. Gondolom, kitalálható; a magyar geotermális vízvagyonról van szó. Emellett egy másik természeti erőforrásunk hasznosításában is jelentős szerepet kell vállalniuk a turizmus-közgazdász szakon végzetteknek, s ez a magyar szőlőművelési és borászati potenciálunk. Azt gondolom tehát, hogy a turizmus-vendéglátás szak megújításának éppen a természettudományok felé való kitekintés (erőforrás-gazdálkodás, GIS-térinformatika, hidrogeológia, ökológia, területi tervezés) irányában kell orientálódnia, így keresni a helyét a kedvezőtlen keretszámok között. Ismeretes, hogy a Corvinus turizmus BA-szaka a Gazdaságföldrajz Tanszéken működik. A földrajz a legkomplexebb tudomány, a földfelszínen lejátszódó összes természeti, társadalmi és gazdasági folyamat térbeli elemzése beletartozhat vizsgálódási körébe. Ennek értelmében a most megújuló tanszék olyan tantárgy bevezetését szorgalmazza, amely minden gazdaságtudományi BA-szakon kötelező jelleggel a gazdasági (pénzügyi, kereskedelmi, politikai, marketing stb.) folyamatok térbeliségére és a gazdasági folyamatok területi tervezésére irányítja a figyelmet; ezzel a hagyományosan társadalomtudományi gazdasági képzést közelíti egyrészt a szakpolitika által a jövőben fokozottan támogatni kívánt műszaki, másrészt a természettudományos vonalhoz. Véleményem szerint a klasszis sportolónak a knock outból is fel kell állnia, vagy legalább meg kell próbálnia felállni és tovább küzdeni. Ezt fogjuk tenni a turizmusszak esetében is” – zárta gondolatait Tózsa István.
A drasztikus kapacitáscsökkentés várható hatásai
Dr. Szalók Csilla PhD., a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Turizmus Intézeti Tanszékének vezetője is meglepődött az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszálehetséges veszélyeire figyelmeztet. „A felsőoktatás készülő átalakításáról tudtunk. Számítottunk arra, hogy a demográfiai folyamatoknak megfelelően, illetve a gazdasági válság hatásaiból következően, valamint a Széll Kálmán-tervben rögzítettek miatt az államilag finanszírozott keretszámokat országosan csökkenteni kell. A közgazdasági felsőoktatás egyik évről a másikra, ráadásul másfél hónappal a jelentkezési határidő előtti ilyen mértékű (4900- főről 250 állami ösztöndíjas férőhelyre történő) csökkentése azonban hideg zuhanyként érte a jelentkezőket és az érintett felsőoktatási intézményeket.
A tanulás és oktatás többéves folyamat. Aki kéthárom éve üzleti pályára készül, nem tud, nem akar egy hónap alatt műszaki-informatikai pályára átváltani, még ha e szakmák fokozott preferálása az állam részéről, nem vitathatóan, helyes cél is. A felsőoktatási intézményekben pedig a drasztikus kapacitáscsökkentés zavarokhoz és a hosszú éveken át épített értékek elvesztéséhez vezethet. Amikor 250 állami ösztöndíjas helyről beszélünk a közgazdasági képzések területén (az érvényben lévő kormányrendelet egyébként a gazdaságtudományi képzések gyűjtőkifejezést használja), akkor tíz szakról van szó, csak hogy a nagyságrendet érzékeltessem.
Többféle számítási mód létezik a turizmus gazdasági- társadalmi szerepének mérésére. Például a GDPhez való hozzájárulás, amely 5-8%. De vehetjük a foglalkoztatottak számát is. A turizmus-vendéglátás szakra jutó néhány állami ösztöndíjas hely ezt nyilvánvalóan nem tudja tükrözni. A turizmus Magyarországnak stratégiai ágazat kell, hogy legyen. A BGF-en végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei igen jók, köszönhetően a szakmaközeli és színvonalas oktatásnak. Ezt igazolják saját pályakövetési felméréseink, valamint a felsőoktatási rangsorok, amelyekben a BGF turizmusképzését folyamatosan első helyre teszik a munkáltatók és fejvadászok. Végzős hallgatóink elég nagy számban szeretnének vállalkozásokat indítani. A végzett üzleti szakemberek elhelyezkedése országos viszonylatban igen jó.
Ebből persze azt a következtetést is le lehet vonni, hogy akkor a hallgató fizesse meg a tanulmányait akár hitel segítségével is, hiszen jók az esélyei az elhelyezkedésre. Két dolgot azonban nem szabad elfelejteni. Az egyik az, hogy jelenleg, amikor nagyon sok család a devizahitelek terheit nyögi vagy próbál megszabadulni azoktól a kormány által nyújtott lehetőségekkel élve, nem biztos, hogy eladósodási stratégiát javasolnak továbbtanulni szándékozó lányuknak-fiuknak. A másik pedig az, hogy az ágazati átlagbér a turizmusban és a vendéglátásban – különösen a kezdőfizetés – nem olyan magas, ez közismert. A BGF-en a turizmus-vendéglátás képzésben több mint egy évtizedes munkával, külföldi tapasztalatokat is felhasználva alakítottuk ki azt a tantervi struktúrát, amely nemcsak kellő ismereteket, hanem gyakorlati segítséget, sőt kedvet is ad vállalkozások indításához, működtetéséhez. A turizmus fejlesztése szempontjából fontos az annak bázisát jelentő kkv-szektor oktatási oldalról történő támogatása.
Úgy véljük, hogy eddigi folyamatos megújulási törekvéseink és kezdeményezéseink, amelyek sikeresnek bizonyultak (idegen nyelvű képzés, utazási taniroda, féléves külföldi részképzések, kettős diploma stb.) veszélybe kerülhetnek e drasztikus lépés miatt.
A keretszám szűkítésének és a struktúra átgondolásának szükségességét nem vitatjuk, de annak értékvesztés nélkül és az innováció lehetőségének megőrzésével kell történnie. Rendkívül fontos a párbeszédet folytatni a turisztikai szakma, a munkaadók, munkavállalók és az oktatáspolitika között. A piaci folyamatok és a szakma munkaerőigényei alapján, az ország valós lehetőségeit mérlegelve kellene a keretszámokat kialakítani, mindenképpen számolva az állami részösztöndíj lehetőségével e területen is.
Természetesen mindent megteszünk továbbra is, hogy képzéseink színvonalát megőrizzük, és versenyképesek maradjunk mind a magyar, mind a nemzetközi felsőoktatásban” – zárta gondolatait dr. Szalók Csilla.
