2002-ben úgy tűnt, valami megmozdul a vízi turizmus ügyében. Varga István lapunknak elmondta, hogy miután több száz tagot tömörítő társadalmi egyesületüket meghallgatta a parlament turisztikai bizottsága, elkészült egy vízi turisztikai fejlesztési program, amelyet beépítettek a Széchenyi tervbe. A bizottság minden tagja támogatta azt a tervet, hogy kilenc dunai városban épüljön nemzetközi jachtkikötő, illetve marina. A pályázati kiíráson Varga István cége, a Wiking Marina Yacht Klub is pályázott, és nyert is 6 millió forintot a tervezésre. Amikor azonban beadták a pályázatukat a kivitelezésre, akkorra elfogyott a pénz. Így a Dunán egyetlen jachtkikötő sem épült. Állami támogatással a Tisza-tavon létesült egy kikötő Abádszalókon, ők 50 millió kaptak, a Fertő tavon Fertőrákos ugyancsak kapott 30 milliót kikötőépítésre, pedig az elsődleges feladat a dunai kikötők fejlesztése lett volna. A Balatonon látványos fejlesztések történtek, mégis sok honfitársunk a korábbi években az Adriára telepítette le hajóját. Az elmúlt öt évben évente 10-12 százalékkal növekedett a hazai hajósok száma, így ma Magyarországon 8000 jachtot tartnak nyilván, ezek fele legalább időszakosan lemegy az Adriára, 1800 állandóan ott tartózkodik.

Vonzó a Tisza érintetlensége

Látványos volt a Tisza-tavon a vízi turizmus fellendülése, amíg nem kezdték el szigorítani a motorcsónakázás feltételeit, pedig nem tiltani, hanem szabályozni, és a szabályokat betartatni kellene. Varga István elmondta, hogy a Balatonnál kisebb területű Bodeni-tavon 53 ezer vízi jármű van, ebből 37 ezer motoros. Érdekes módon ott sem a környezetet, sem a turistákat nem zavarják a motoros hajók, mert szigorú környezetvédelmi normákat (emissziós értékek, hanghatás) kell teljesíteniük ezeknek a hajóknak, ami nem felel meg az előírásoknak, azt kirakják a partra. A magyarok százával hordják be ezeket a hajókat. Mi nem vettük át ezeket a normákat, az elnök szerint nálunk is fel kellett volna már állítani a Közlekedési Felügyeleteknek a vizsgahatóságait. Az egylet tagjai már az Antall-kormánynak javasolták, hogy a motoros hajókra úgynevezett kék kártyát vezessenek be. Ezzel szemben a mai napig nincs semmilyen szabályozás.

A hatóságok teljes impotenciáját jelzi Varga István szerint az is, hogy a Tiszát elfelejtették nemzetközi vízi úttá minősíteni, így elvileg nem mehetne rá külföldi hajó. Az egy másik probléma az alföldi folyón, hogy nagyon szélsőséges a vízmozgás, ráadásul kezdetleges a hajós infrastruktúra, alig vannak szolgáltatások. Mivel azonban teljesen szűz terület, ez rendkívül vonzóvá teszi a külföldiek számára. Főleg a skandináv országokból jönnének többen. Tavaly volt egy kísérleti út, amelynek óriási sikere volt, egy 82 méter hosszú szállodahajó lement a Dunán Jugoszláviába, majd onnan föl a Tiszán egészen Tokajig.

Varga István és családja kikötőüzemeltető cége, a Wiking Marina Yachtklub is a Tiszában lát nagyobb fantáziát. Idén három kikötőt építenek: Tokajban, Csongrádon és Tiszaroffon, és további három fejlesztést terveznek a folyó mentén. Ezek olyan horgász- és sporthajókikötők lesznek, amelyek az evezősöktől a turistahajóig mindenkit befogadnak, a második ütemben komplett szolgáltatási körrel rendelkező marinává akarják ezeket fejleszteni. A térségben jelenleg egy ilyen kikötő működik, az abádszalóki.

Nagy szükség lenne pontos információkra

A hazai, és különösen az európai hajósok örömére az egylet hamarosan megjelentet egy három kötetből álló speciális sorozatot a Duna és a Tisza magyarországi szakaszáról, illetve a Duna teljes vonaláról, amely megkönnyíti a navigálást ezeken a vizeken. Az Európai Unióban is hiánypótlónak számító háromnyelvű (angol, német, magyar) kiadvány megjelentetéséhez azonban nem sikerült állami támogatást szerezniük.

Varga István szerint a félbehagyott bős-nagymarosi vízlépcső elrettenti a nyugati hajósokat. Pedig félelmük alaptalan, egy egyszerű kiadvánnyal meg lehetne nyugtatni őket. A mienk ugyanolyan, mint az a tíz osztrák vízlépcső a Dunán, amelyeket ők 1939-2002 között építették. Érdekes módon ott ezek a létesítmények fellendítették a turizmust, tele van minden madarakkal, rengeteg a sportolási lehetőség, a part mellé vezették a bicikliutakat.

Lassan élénkül a dunai forgalom

A csúcsévnek számító 1992-ben 1500 külföldi hajó jött tranzitban Magyarországra, 1500 budapesti végcéllal. Akkor 28 jachtkikötő volt a Dunán, abból mára hat maradt. Most kezdődik az újraépítkezés, egy hónap múlva átadják Újvidéknél a lebombázott hidakat, ez a tranzitot korlátozta. Kell 2-3 év, hogy visszaálljon a forgalom, a tranzit most 250 hajó/év. De az infrastruktúra hiányosságai nehezítik a fejlődést: jelenleg Bécs után csak Budapesten van olyan jachtkikötő, ahol benzinkút is működik, délebbre Baján van még egy konténerkút, ahol benzint igen, de gázolajat nem lehet venni. Utána egészen a Fekete-tengerig nincs ilyen létesítmény.

Pedig az egylet felmérése szerint a Rajna–Majna–Szajna vonzáskörzetében, tehát a Dunához kapcsolódó vízi területeken 200 ezer motoros jacht van regisztrálva, és ezeknek tíz százaléka tervez is kelet-közép- európai túrát. Tehát igény lenne, de nincs infrastruktúra. Ma 750-800 dollár a napi hajóköltés utasokkal együtt. Drága az üzemanyag, és egy hajó ezer litert tankol egyszerre! Ezek az utasok sokat költenek, operába mennek.

Ezzel szemben, amikor megérkezik a külföldi Magyarországra, Komáromban egy szakadt stég fogadja, ami 30 éve ugyanolyan. Nincs gazdája a területnek, nincs felelős. A bécsi turista, ha el akar menni a Mosoni-Dunán a Szigetközt megnézni, akkor Komáromig le kell jönnie, utána vissza. Már régen fel kellett volna tenni a bősi vízlépcsőhöz egy határbelépőt.

A Duna az Európai Unióban

Varga István szerint az 1977-es eredeti vízlépcső zseniális elgondolás volt, tervezője, Mosonyi Emil, kiváló vízügyi szakember, ő készítette el a Duna–Rajna– Majna-csatorna 16 vízlépcsőjének tervét is. Mivel azonban a Dunát az unió európai fő közlekedési úttá minősítette, az EU kezébe vette a Duna jövőjét. Varga István úgy gondolja, hogy az EU meg fogja építeni az 1899-ben megtervezett négy dunai vízlépcsőt Magyarországon (Nagymaros, Visegrád, Adony, Fajsz). Ugyanis a Duna fenn Bősig végig van szabályozva, lenn a Vaskapunál is három helyen, így csak nálunk nincs. Éppen ezért nem tudjuk garantálni az 1992-es Helsinki szerződésben nemzetközileg előírt 2,80- as mélységű hajózási utat a Duna mederben az év 10 hónapjában. Magyarország csak 1,80-at tud garantálni, tehát nemzetközi szerződéseket szegünk. Uniós támogatásokból két óriási projektbe is bele lehetne vágni Varga István szerint: 50 milliárd forintból meg lehetne építeni a Duna-Tisza-csatornát is, és ugyanilyen fontos lenne a Sión három zsilip megépítése a Duna és a Balaton között.

Lépést tart a kereslet és a kínálat

A Balatoni Hajózási Rt. üzemelteti a Balaton egyetlen vitorláskikötõláncát, tíz nagy és tizenegy kisebb vitorláskikötõjükben mintegy 2000 vitorláshellyel várják a vitorlázni vágyókat. A Gazdasági Minisztérium 2000–2004 között kamatmentes hitellel támogatta a társaság minõségi kikötõfejlesztéseit – tájékoztatta lapunkat Nagy Viktória marketingmenedzser.

Ezzel a tíz évvel ezelõtti ezer férõhelyes kapacitás megduplázódott a Balatoni Hajózási Rt. kikötõiben. A fejlesztéseket az indokolta, hogy egyre kedveltebb sport a vitorlázás. Tavaly legalább 200 hajót adtak el a Balaton környékén, a belföldi kereslet évente 150–250 új hajóval bõvül.

Balatonföldváron 1998-ban adták át a Balaton jelenleg legnagyobb vitorláskikötõjét 361 férõhellyel. A 177 hajó fogadására alkalmas badacsonyi vitorláskikötõ 1999- ben készült el, 2000-ben befejezõdött a fonyódi vitorláskikötõ és a balatonföldvári kikötõ bõvítése, összesen 139 kikötõhely kialakításával. 2001-ben készült el a balatonlellei kikötõ bõvítése és felújítása. Ugyancsak 2001-ben avatták az új szigligeti vitorláskikötõt, amely 100 hajó befogadására alkalmas. 2003-ban fejezõdött be a siófoki vitorláskikötõ korszerûsítése és bõvítése. Ugyancsak 2003-ban készült el Balatonfüreden az új állomásépület. Tavaly júniusban avatták fel az új, 200 férõhelyes keszthelyi vitorláskikötõt. A Balaton egyik legkorszerûbb vitorláskikötõjében vezeték nélküli internetezési lehetõség is van.

Idén május végére készül el a balatonszemesi kikötõ korszerûsítésének elsõ üteme, itt 134 hajó kikötését biztosítják. A fejlesztés 2006-ban fejezõdik be. A szemesi kikötõ átadásával a Balatoni Hajózási Rt. férõhelyeinek száma 2023-ra nõ. Ezzel továbbra is a balatoni vitorláskikötõi piac több mint felét birtokolja a cég. Kikötõik átlagos kihasználtsága 92,18 százalékos, de vannak olyan egységeik (Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonboglár), amelyek mindig telt házzal üzemelnek. A balatonboglári kikötõ korszerûsítése valószínûleg 2007-ben kezdõdik el. A közeljövõben Balatonudvari- Fövenyes területén tervez még kikötõépítést a Balatoni Hajózási Rt.