Elkészült a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia végleges változata. Milyen feladatai lesznek ezzel kapcsolatban a hivatalnak?
– A Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Rt. fiatal munkatársaiból álló csapat munkájának eredményeként jött létre a stratégia, amelyet elkészülte után az egész szakma véleményezett, rengeteg észrevétel érkezett hozzá. Kétségtelen, hogy konszenzusra törekedtünk, de olyan stratégiát akartunk, aminek a végrehajtását támogatja a kormány. Hamarosan kiküldjük 5 ezer példányban valamennyi potenciális partnernek és felhasználónak, és természetesen felkerül az internetre is. A hivatal ennek az anyagnak az alapján készíti el a kormány-előterjesztést. Márciusban először a gazdasági kabinet fogja tárgyalni, ezt követően indul a tárcaegyeztetés, utána lehet kormány elé vinni az előterjesztést.
A Pénzügyminisztérium két olyan tervvel állt elő a közelmúltban, amelyek szakmai vélemények szerint hátrányosan érinthetik a hazai turizmust. Ezek egyike az útadó bevezetése a külföldi gépjárművek részére, a másik az áfakulcs felemelése 15 százalékról 19 százalékra. Milyen lehetősége van a hivatalnak a szakmai vélemények képviseletére?
- A hivatal, akárcsak a stratégia, azt akarja elérni, hogy a turisztikai szakma versenyképes legyen. A kormány többféleképpen segíthet ennek megvalósításában. Létezik szakmaspecifikus út, amikor – mondjuk holnaputántól – a turizmus jóval kedvezőbb áfakulcs alá kerül, de el lehet gondolkozni azon is, hogy az egész gazdaságot hozza olyan helyzetbe, ami önmagában serkenti és versenyképessé teszi az ágazatot. Az úthasználati díjjal kapcsolatban annyit mondhatok, hogy létrejött egy munkacsoport, amelyben sok más szervezet mellett a hivatal is képviselteti magát, és szakmai érvekkel kifejti, mit tart jónak ebben a kérdéskörben. Reméljük, nem lesz olyan változás, amely nehezítené a külföldiek beutazását.
A stratégia szövegében is az szerepel, hogy a politikai pártok viszonylag jól megértik egymást a turizmussal kapcsolatos kérdésekben a parlamentben, ehhez képest elég gyengének bizonyult a szakma érdekérvényesítő képessége. Mi változik a stratégia, illetve a hivatal felállása révén?
- A stratégia egy olyan szakmai bázist jelent, amelynek alapján határozottan képviselhetjük véleményünket az államigazgatáson belül. A hivatalnak egyrészről képviselnie kell a szakmai érdekeket, másrészről a kormány, illetve az államigazgatás része, így viszszafelé is közvetít bizonyos értékeket. Mi, ahogy a hivatal elődjei is, megfogalmazzuk a szakmai igényeket a Pénzügyminisztérium (PM) felé, és mindent megteszünk azok határozott képviseletéért. Mindazonáltal előfordulhat például, hogy az adott ügyben nem érhető el eredmény, mert egyszerűen nincs rá fedezet.
Az önálló turisztikai minisztérium felállítása nem szerepel a stratégiában. Ez lekerült volna a napirendről?
- Szerintem nem azon múlik egy szakma érdekérvényesítő képessége, van-e minisztérium, vagy nincsen. A lényeg: van-e elfogadottsága, van-e támogatottsága és van-e finanszírozottsága. Ugyanez a véleményem a turizmustörvényről is. Jogalkalmazóként azt mondom, hogy csak akkor legyen turizmustörvény, ha olyan lényegbeható jogviszonyokat szabályoz, amelyek hatással vannak a turizmusban részt vevők munkájára, életviszonyaira.
Mit tekint a Magyar Turisztikai Hivatal legfontosabb feladatainak?
– A legfontosabb célunk az, hogy a stratégia kormányhatározat formájában létrejöjjön, és ennek során a tartalmi elemei bennmaradjanak. Ezzel párhuzamosan azt is el akarjuk érni, hogy a megalkotandó Európa Tervben, más szó-val NFT 2-ben a turizmus valóban olyan méltó helyre kerüljön, amilyet a magyar gazdaságban és társadalomban megérdemel. Kulcskérdés, hogy a kormány döntsön a kongresszusi központ megvalósításáról. Ha egy ilyen munka ugyanis elindul, akkor az tulajdonképp garancia arra, hogy be is fog fejeződni. Ehhez hasonló fontos fejlesztés a műemlék fürdő program is, amely a fővárosi és a vidéki fürdőket is érinti. Hosszú távú célunk, hogy a Magyarországot felkeresők száma tovább növekedjen, a turisták több időt töltsenek hazánkban, és természetesen többet költsenek. Minden eszközzel elő kell segíteni, hogy legyen megfelelő fogadóbázis. Ehhez is kell az NFT 2. Úgy vélem, az a folyamat, amely tavaly indult meg, az ugyanis, hogy mind a vendégszám, mind pedig a vendégéjszakaszám növekedett, az idén sem fog megállni. A low cost légitársaságok megjelenése ugyancsak sokat módosított pozitív értelemben a magyar beutazás piacán. Ez a folyamat 2–3 évig még bizonyára el fog tartani, de kérdés, hogy néhány év múlva mivel tudjuk majd megtartani a vendégeket.
Vidéki repülőterek?
– Sármellék megkapta a pénzt az elmaradt beruházásokra, ugyanígy Debrecenben is már bármikor bármilyen gépet tudnak fogadni. Hogy ezek mellett milyen repülőterek lesznek még, erre a GKM-nél létezik egy repülőtérprogram. Azt azonban a régiók fogják kijelölni, mely repterek legyenek fejlesztve, nem a központból kell várni a döntést.
A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) nagyobb szerephez, több pénzhez jutnak az idén. Van-e kapcsolat a hivatal és a RIB-ek között?
– A RIB-ek kinevezője a tárca nélküli miniszter, aki feladatait nem egy személyben látja el, azok végrehajtásában az MTH segíti munkáját. Közvetlen irányítási kapcsolat azonban nincsen közöttünk, nem is lenne jó, hiszen a RIB-nek elsősorban a régióhoz kell kapcsolódni. kapcsolódni. Meg kellene oldani, hogy a RIB-eknek és az RMI-knek sokkal szorosabb kapcsolata legyen a régiókkal. Amíg viszont a régiók nem jönnek létre politikai úton, addig munkájukat források juttatásával segítik. A RIB-ek rendelkezésére álló 2 milliárd forint forrása az idén a Területfejlesztési Hivatalnál kezelt területfejlesztési célelőirányzatban (trfc) szerepel. Ezt a pénzt csak turisztikai célra lehet felhasználni, és csak a RIB által kiírt pályázat nyertesei kaphatják meg.
A stratégia problémás területként jelöli meg a kiemelt üdülőkörzeteket.
– Ezt a rendszert szükségesnek tartja fenntartani a kormány: ez abból látszik, hogy finanszírozást biztosít hozzá. A tfc-s keretből még 1 milliárd forintot rendeltek a Balatonhoz, és 300-300 millió forintot a Tisza-tóhoz, illetve a Velencei-tóhoz.
Döntöttek-e arról, mekkora összeggel enyhíti a Magyar Turisztikai Hivatal a cunami által érintett utazásszervezők kárát?
– A kártérítés nem az állam feladata, ez bármilyen gazdasági tevékenység kockázata. Az állam dolga viszont, hogy saját állampolgárait kimenekítse vészhelyzet esetén, akár saját kárára is. Ezért az evakuációval kapcsolatos azon költségeket téríti meg az állam, amelyek a finanszírozó irodának nem térültek meg máshonnan, körülbelül 39,5 millió forint értékben.
A stratégia szerint szükségünk lenne egy témaparkra.
– Valóban. Nézzük meg Orlandót: ott is képes kínálatot generálni, ahol nincs semmi. Ha egy ilyen tematikus park létrejönne, azt az államnak segítenie kellene, mert sok látogatót vonzana, és azok sokáig maradnának. Jó helyszín lehetne például a monostori erőd, amelyre bármit lehetne építeni, és amely egyébként a projektek között is szerepel.
Milyen lesz a magyar turizmus 2013-ban?
Kétéves munka zárult le január 20-án, amikor az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elfogadta a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia végleges változatát – tájékoztatta lapunkat Wolff Péter, az OIB elnöke. A stratégiát a Magyar Turizmus Rt., illetve a Magyar Turisztikai Hivatal munkatársaiból álló Stratégiai Munkacsoport készítette el az OIB Stratégiai Albizottság útmutatásai alapján. A társadalmi vita során 600 oldalnyi kiegészítés érkezett az eredeti tervezethez, amely végül egy 180 oldalas teljes, illetve egy tömörített változatban készült el. A stratégia célja, hogy „meghatározott célok mentén, kormányzati ciklusokat átívelően valósuljon meg a turizmus fejlesztése”, illetve „javuljon az életminőség a turizmus által”. Az anyag sorra veszi azokat a problémákat, amelyekkel az ágazat küzd: alacsony a turisták költése, hiányoznak a komplex termékek, erős a területi, illetve szezonális koncentráció. Az ágazatban működő, többségükben kis- és
