A Magyar Gasztronómiai Egyesület által megrendezett csütörtöki gálaesten mutatták be a világhírű Gault&Milleu étteremkalauz első magyarországi kiadványát.

A kalauz szerkesztői, Molnár B. Tamás és Bittera Dóra ezzel egy több évtizedes nemzetközi gasztronómiai áramlatba kapcsolta be a magyar konyhát. A Gault&Millau nemzetközi szinten működik, napjaink legbefolyásosabb étteremkalauz-kiadóinak egyike. Henri Gault francia étteremkritikus és Christian Millau író alapította 1965-ben. Rendkívül szigorúan bírálja el az éttermeket, fontosnak tartja az alapanyagok minőségét, tisztaságát. Elsősorban a konyhai minőséget értékelik.

Tíz pont alá jó étterem nem mehet és legfeljebb húsz pont adható, de már a 17-18 pont is a legmagasabb szintű minőséget, kreativitást és ételkészítést jelenti. A központ nem javasolja a húsz pont adását, mivel az inkább az elméleti tökéletesség jelképe: az elérhetetlen, elméleti maximum. A minősítés jelzése a szakácssapka, amit 13 ponttól érdemelnek ki az éttermek: a fekete a hagyományos konyha jele, a vörös a megújuló konyháé. Két szakácssapka egy Michelin-csillagnak felel meg a szakácsszakmában szintén nívós Michelin Guide értékelési mértéke alapján. A nyugat-európai Gault&Milleu kalauzok a tíz pontnál kevesebbre értékelhető éttermeket meg sem említik.

A magyarországi kalauz szerkesztői viszont a mezőny szintjéhez igazodva "lefelé is kinyitották" a pontrendszert, hogy a tízpontos szintet még el nem ért, de törekvő vendéglátóhelyek visszajelzést és ösztönzést kapjanak.

Az anonim módon zajló tesztelések és értékelések eredményeképpen összesen 27 hazai - köztük kilenc vidéki - étterem szerzett szakácssapkát. Három sapkával a Costes és az Onyx éttermek, kettővel pedig a MÁK bistro, a Csalogány 26 étterem és a Nobu étterem büszkélkedhetnek.

A csúcsgasztronómiát képviselő vendéglátóhelyek mindegyike a fővárosban található. Az egy szakácssapkát kiérdemlő éttermek közé viszont már több vidéki is bekerült, így például a fertőrákosi Ráspi vendéglő, a balatonszemesi Kistücsök étterem, a villányi Mandula étterem vagy a békéscsabai Brill bisztró. Mivel az étterembírálatok során nagy hangsúlyt fektetnek az alapanyagok minőségére, az étteremkalauz lehetőséget nyújt a regionális mezőgazdasági termékeknek és kézműves élelmiszereknek, hogy rövid utat találjanak a jó és kiemelkedő minőség illetve az elismertség felé.

A kiadvány szerkesztői hazai és külföldi szakértőket kértek fel, hogy értékeljék a 107 legjobb magyarországi borászatot is. A legjobb pince címét as Szepsy Pince érdemelte ki, a rangsorban ezt követi a Demeter Zoltán Tokaji Pincészet, a Királyudvar Szőlőbirtok és a Ráspi Pincészet. Terveik szerint a jövőben bővítik a kalauz borral foglalkozó részét, így a 2013-as kiadványnak egy 600-800 bor értékelését tartalmazó borkalauz is része lehet.

A Gault&Milleu saját rendszerben Magyarország legjobb szállodáit is értékelte. A kalauzban megválasztotta az év kitüntetettjeit is. Az év gasztronómusa Horváth József, a fertőrákosi Ráspi vendéglő borásza, szakácsa és egyben tulajdonosa.

Az év főszakácsa a budapesti Onyx étteremben dolgozó Széll Tamás, az év felfedezettje pedig Forster Zoltán, a rácalmási Jankovich Kúria séfje lett. Az ítészek szerint az év cukrásza a Mák bistróban dolgozó Balatoni Brigitta, az év főpincére Maul Gergely, budapesti Fausto’s munkatársa, az év éttermi étele a budapesti Laci!Konyha!-ban elfogyasztható véres kolbász alma-mustárral, a legjobb ár-érték arányú déli menüt pedig a fővárosi Olimpia étterem kínálja. (MTI)