Sorrendben az újságok és a rádió, valamint a magazinok és a tévé reklámjaiban bíznak leginkább a magyarok a hagyományos médiumok közül, ami eltér a nemzetköri átlagtól, mivel Európában a tévé vezet az újságok előtt. Többek között ezt tárta fel a reklámok iránti bizalomról a Nielsen 50 országban – köztük Magyarországon – idén tavasszal az internetezők körében végzett kutatása.
|
Az egyes médiumokban megjelenő reklámokban A megkérdezettek százalékában |
||||
| Médium | Magyarok | Európai átlag | ||
| 2007 | 2009 | 2007 | 2009 | |
| Szájpropaganda, ismerősök ajánlása |
68 | 95 | 73 | 89 |
| Újságban reklám | 48 | 46 | 53 | 50 |
| Más fogyasztók interneten olvasható véleménye |
66 | 73 | 59 | 69 |
| Márkák weboldala | 61 | 74 | 49 | 60 |
| Televízióban reklám | 43 | 44 | 45 | 59 |
| Magazinban reklám | 41 | 45 | 46 | 48 |
| Rádióban reklám | 45 | 46 | 45 | 48 |
| Megrendelt online hírlevél | 61 | 58 | 48 | 53 |
| Újságok szerkesztőségi cikke | N.a. | 62 | N.a. | 67 |
| Márkák szponzori tevékenysége | 39 | 60 | 33 | 52 |
| Óriásplakát és más outdoor reklám | N.a. | 44 | N.a. | 44 |
| Moziban, filmek előtt vetített reklám | 28 | 36 | 29 | 44 |
| Forrás: Nielsen | ||||
A hagyományos médiában kiemelkedő arányban bíznak a fogyasztók az újságok szerkesztőségi cikkeiben, amelyek fogyasztási, vásárlási döntéseikkel kapcsolatos információkat tartalmaznak. Az ilyen tájékoztatást Európában átlagosan a megkérdezettek 67, Magyarországon 62 százaléka fogadja el; a világátlag mutatója 69 százalék. A rádióban elhangzó és újságokban közölt reklámokban a kutatásban részt vevő magyarok 46–46 százaléka bízik. A magazinok hirdetéseit 45, a tévében sugárzottakat pedig 44 százalék tartja inkább megbízhatónak. Itt az arányok nem változtak jelentősen a legutóbbi, két évvel ezelőtti hasonló felméréshez képest.
Kedvezőbb megítélés
A márkák szponzorációs megjelenését a magyar válaszadók 60 százaléka ítéli meg kedvezően, ebből a szempontból a két évvel korábbi 39 százalékról nagyot javult a mutató. Az óriásplakátokon látható hirdetésekben bízó magyarok 44 százalékos aránya megegyezik az európai átlaggal. A mozikban, filmek előtt vetített reklámok iránt földrészünkön átlagosan a megkérdezettek 44 százaléka mutat bizalmat, Magyarországon csak 36 százalék.
Szájpropaganda
A fogyasztók döntéseit befolyásoló tájékozódásban a személyes ismerősök kedvező véleménye a legjobb ajánlólevél. Száz válaszadó magyar internethasználó közül 95-en mondták, hogy bíznak ismerőseik fogyasztói tapasztalataiban és ajánlásaiban. (Két éve a szájpropagandát még 68 százalék említette pozitívan.) A márkák weboldalainak információit száz megkérdezett közül 74-en ítélik meg kedvezően. Arányuk sokkal nagyobb, mint a két évvel ezelőtti 61. Szintén az internet növekvő szerepét bizonyítja, hogy a világhálón olvasható fogyasztói véleményekben száz magyar válaszadó közül – a tavalyelőtti 66 után – idén 73- an bíznak vásárlási, fogyasztási döntéseikkel kapcsolatban. A reklámok céljai közül a válaszadók általában sportesemények, művészeti kiállítások és kulturális rendezvények népszerűsítését és szponzorálását tartják a legfontosabbnak (Európában a megkérdezettek 77, Magyarországon viszont 84 százaléka)./
|
Módszertan A Nielsen online felmérése 2009 áprilisában öt világrész 50 országában összesen 25 ezer rendszeres internetező – Magyarországon ötszáz – megkérdezésével készült. A válaszokat befolyásolja az internethasználók eltérő száma: a legfejlettebb országokban ugyanis az adatok szinte az egész közvéleményt tükrözik. Ahol viszont kisebb az internethasználók aránya, mint például Magyarországon is, ott felülreprezentáltak a fiatalok, a magasabb iskolai végzettségűek és az átlagosnál nagyobb jövedelműek. |
Odafigyelünk a reklámokra
Magyar sajátosság, hogy 66 százalék figyel oda a reklámokra, amelyeket egyben szórakoztatónak is tart, az európai átlag azonban jóval alacsonyabb, csupán 48 százalék. A magyar válaszadók 57 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a reklámozásnak köszönhetően olcsóbban vagy ingyen lehet hozzáférni információkhoz interneten, televízióban, újságokban és más médiában.
A 46 százalékos európai átlaghoz képest nálunk csak a megkérdezettek 38 százaléka szerint közvetít a reklám fontos információkat olyan fontos társadalmi kérdésekről, mint a biztonság vagy az egészség. Nálunk a kutatásban részt vevők 59 százaléka mondta, hogy a reklám nemcsak segíti a vállalatok sikerét, de egyben munkahelyeket is teremt.
|
Tovább csökkennek a példányszámok A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) gyorsjelentése szerint a Bors kivételével az összes országos napilap példányszáma esett az elmúlt egy évben, átlagosan 9 százalékot. Csökkentek a közéleti hetilapok eladási mutatói is. Kilenc százalékkal kevesebb országos napilapot vásároltak az év második negyedében Magyarországon, mint egy esztendővel korábban – ismertette a távirati iroda a Matesz gyorsjelentésének számait. Az auditáló szervezet a négyből három politikai napilap (Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava), a háromból két bulvárújság (Blikk, Bors) mellett az egyetlen hazai sportnapilap (Nemzeti Sport) fontosabb adatait – tette közzé. (A Magyar Hírlap és a Napi Ász nem tagja a Matesz-auditnak.) Ezekből az adatokból az olvasható ki, hogy a Népszabadság 108,5-ről 92,3 ezerre csökkenő átlagos eladott példányszáma 15, a Magyar Nemzet 59,2-ről 52,4 ezerre csökkenő mutatója 11 százalékkal múlja alul az egy évvel korábbi értéket. A Népszava – amely 2008 második negyedében 22,1, idén április–május–júniusban pedig 19,7 ezer példányban fogyott egy átlagos napon – 11,5 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. A bulvárpiacot vezető – egyben a legnagyobb példányszámban értékesített – Blikk eladása 12,3 százalékkal, 235 ezerről 206,6 ezerre esett, míg vetélytársa, a Bors a napilappiacon egyedüliként 15 százalékkal javított tavaly április és június közötti eredményén: 75,3 helyett 86,7 ezer fogyott belőle. A Nemzeti Sport példányszáma a tavaly ilyenkori 79,4 ezerről 70,2 ezerre csökkent, az ingyenes Metropolból pedig most 286,4 ezer példányt terjesztenek a tavaly második negyedévi 320,5 ezerrel szemben. Valamennyi, a Matesz által auditált közéleti hetilapnak is romlottak a számai az idei második negyedévre. A Figyelő a tavalyi második negyedévben még 14 ezer példányt értékesített, ez mostanra 11,9 ezerre csökkent, míg Heti Válasz 23 ezerhez képest átlagosan 20,1 ezer példányt adott el. A HVG a 80 ezres lélektani határ alá csökkent: a korábbi 84,7 ezerhez képest 78 ezret értékesítettek. A Magyar Demokrata 23 ezerről 18,8 ezerre, a 168 Óra 29 ezerről 24,2 ezerre apadt. |
