Óriási fejlődést tett meg a Sziget Fesztivál 14 éves fennállása alatt. Amíg 1993-ban 43 000-en voltak kíváncsiak a rendezvényre, addig 2005-ben 385 000-en – derül ki abból a felmérésből, amelyet a KPMG készített a Sziget Kulturális Szervezőiroda megbízásából. A külföldiek száma évről évre rohamosan emelkedik. Jóllehet, a látogatószám alapján 2005-ben még csak 19 százalék volt a részarányuk, a látogatónapok számát tekintve a fesztivál egy hete alatt csaknem 36 százalékban képviseltették magukat a külföldről érkezők. Míg a magyar látogatók átlagosan 3,1 napot, a külföldiek 6,2-t töltöttek a rendezvényen.
A bel- és külföldieknek azonban csak egyaránt elenyésző része, 0,5, illetve 6 százaléka vett igénybe kereskedelmi szálláshelyet a fesztivál ideje alatt. A főként fővárosi és Budapest környéki belföldiek otthon, vagy a Szigeten, a külföldiek 94 százalékban a Szigeten sátoroztak. A fesztivált megelőző és az azt követő napokban azonban a külföldi látogatók átlagosan 3,5 napot töltöttek Magyarországon, ami megközelítőleg 111 000 vendégéjszakát jelent. A 37 ezer külföldi csaknem fele Németországból és Franciaországból érkezett.
Bár a látogatók csaknem 90 százaléka 30 év alatti volt, az aránylag alacsony átlagéletkor ellenére is magas volt köztük a felsőfokú végzettségűek aránya. A fesztivál árszínvonala és a koncentrált költési lehetőség mellett ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Sziget közönsége az átlagos turistáénál magasabb vásárlóerővel rendelkezik. Kevesen gondolnák például, hogy a fesztivál külföldi résztvevői 2005-ben egynegyedével több pénzt, mintegy 67 550 forintot hagytak itt, míg egy átlagos, többnyire szállodában lakó külföldi turista a KSH 2004-es vendégforgalomra vonatkozó adatai alapján csak 51 550 forintot költött.
A 2005-ös Sziget bel- és külföldi látogatói összesen 6,3 milliárd forintot költöttek el, legtöbbet élelmiszerre és belépőkre. A külföldiekre számukhoz arányosan mintegy 2,32 milliárd forint kiadás jutott, ebben nem szerepelt a Budapestre utazás költsége. A magyarok csaknem 4 milliárd forintot adtak ki a rendezvényre. A költések háromnegyede, 4,78 milliárd forint (76 százalék) a Sziget területén belül, másfél milliárd forint pedig azon kívül realizálódott. A KPMG számításai szerint a fesztivál GDPhozzájárulása 3,3 milliárd forintot, adóbevételei (áfa, jövedéki adó és szja) 1,3 milliárd forintot tettek ki. Ezenfelül a rendezvény 1,9 milliárd forint többletbér-kifizetést generált. Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Szervezőiroda vezetője szerint mindez különösen kiemelkedő teljesítmény, tekintve, hogy a fesztivál összesen 111 millió forint állami támogatás kapott 2005-ben. A KPMG becslése szerint – az adózási rendszert és a látogatói napok számát változatlannak feltételezve – 2008-ra a látogatók összköltése eléri a 6,8 milliárd forintot, a fesztivál által generált adóbevételek az 1,4 milliárdot, a GDP-hozzájárulás pedig a 3,5 milliárdot.
A számszerűsíthető gazdasági hatások mellett a Sziget Fesztivál jelentősen hozzájárul Budapest és Magyarország nemzetközi ismertségének növeléséhez is.
Kapcsolódó statisztika:
A sörfogyasztás alakulása az elmúlt 10 évben a Szigeten (hl)
