Az egyesült Európában működő légitársaságok 1997 áprilisa óta bármely tagországon belül, illetve bármely két ország között indíthatnak járatokat. Magyarország uniós csatlakozásával a magyar légtér is felszabadult. A hagyományos légitársaságok már korábban is repültek hazánkba, a rövid távú, európai utakra specializálódott diszkont-légitársaságok térnyerése azonban egybeesik a magyarországi légtér liberalizációjával, bár az első diszkont-légitársaságok, a skandináv SAS-hoz tartozó norvég Snowflake és a német Germanwings már egy évvel uniós belépésünk előtt megvetette lábát a magyar piacon. 2004-ben követte őket a szlovák Sky Europe, a német Air Berlin, a brit–magyar WizzAir, a brit Easy Jet és Jet2, az ír AerLingus és a Norwegian Air Shuttle.

Verseny az elsőségért

„Az új EU-tagországok körében végzett, a 2004. május elseje óta beindult fapados járatsűrűségről készített összehasonlító elemzés kimutatta, hogy Budapest vezet a régió többi fővárosával szemben” – mondta el egy múlt decemberi sajtótájékoztatón dr. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója. Eszerint 2004 őszén kilenc légitársaság közlekedtetett közvetlen járatot Budapestre. Az elemzés viszont nem pontos minden tekintetben. „A légiszállítók között felsorolják a Snowflake-t is, amely azonban szeptember 1-je óta nincs jelen hazánkban, mivel anyavállalata, a skandináv SAS légitársaság vállalta át a Stockholm–Budapest járat üzemeltetését” – magyarázza Szollár Domokos, a Budapest Airport kommunikációs igazgatóságának munkatársa, aki egyébként is úgy tudja, Prágába több fapados repül, mint hozzánk. Tekinthetjük tehát úgy, hogy hazánkba tavaly ősszel nyolc fapados járt, így azonban a cseh főváros lefőzött bennünket a maga tizenegy diszkont-légitársaságával (AerLingus, bmibaby, Easy Jet, FlyBe, Germanwings, Helvetic Airways, Jet2 com, Sky Europe Airlines, Volereweb.com, amely ugyan november 19-e óta szünetelteti működését, Smart Wings, Sterling European Airlines). Magyarország számára ez is rendkívül jó eredmény, mivel Csehországban már 1999-ben megjelent az első fapados, míg mi csak négy évvel később, 2003-ban nyitottuk meg számukra a légteret. Az összeköttetések számát tekintve viszont már megelőztük a „nagy versenytársat”. A 2004/2005-ös téli szezonban Prágába tizenhárom, Budapestre pedig kilenc fapados légitársaság közlekedik, de míg a cseh fővárost csak harminckettő, addig Budapestet harminckilenc úti céllal kötik össze járataik. (A járatszámban azonban még többnyire a csehek vezetnek: Nagy-Britanniába Budapestről 1800 szék a napi kapacitás, Prágából 3200).

Jól jártak a hagyományos szállítók is

2003 májusa, az első fapadosok budapesti megjelenése óta folyamatosan növekszik a légi úton hazánkba érkező turisták száma, ez azonban nem egyedül nekik köszönhető. Térnyerésük ugyanis árversenyre kényszerítette a „hagyományos” légitársaságokat is, amelyek csökkenő jegyáraiknak köszönhetően növelni tudták forgalmukat. A Budapest Airport Rt. statisztikáiban a hagyományos légitársaságok 15 százalékkal nagyobb utasforgalmat könyvelhettek el 2004 első 10 hónapjában 2003 azonos időszakához képest. 2004. október végéig közel 5,5 millió utas vette igénybe a Ferihegyi repteret, félmillióval több, mint tavaly egész évben. Mindez az európai átlagot jóval meghaladó, 28 százalékos növekedést jelent. A diszkonttársaságok 2004 első tíz hónapjában összesen közel 700 ezer fős forgalmat bonyolítottak le, ami azt jelenti, hogy ezen időszak alatt minden nyolcadik légiutas fapados járattal érkezett Ferihegyre. Októberben már az utasok több mint 22 százaléka ilyen járatról szállt le Magyarországon. 2004-ben a „fapados” utasforgalom 900 ezer főt, azaz 450 ezer oda- és visszautazó vendéget tett ki, amelyből 338 ezer volt a külföldi. Egy repülővel érkező turista napi átlagos költése 100 euró, tartózkodási ideje 2,7 nap. 2004-ben a fapados járatokkal érkező 338 ezer külföldi vendég több mint 90 millió euró (mintegy 22,5 milliárd forint) közvetlen idegenforgalmi bevételt generál, amelynek csupán az áfa-vonzata több mint 3 milliárd forint. A regionális statisztikák szerint a 2004. január –októberi időszakban Budapesten 18-24 százalékkal nőtt a külföldi vendégek száma a három-öt csillagos hotelekben, illetve a gyógyszállodákban az elmúlt esztendő azonos időszakához képest. A Budapesti Turisztikai Hivatal 2-3 százalékban, míg az MT Rt. 10 százalékban tulajdonítja a fapados járatok megjelenésének a kedvező változást. A hatás pontos mértékéről kutatás készül, amelynek eredményét 2005 elején tárják a nyilvánosság elé. Az MT Rt. vezérigazgatója szerint a fapadosok körében aratott sikerünkhöz nagyban hozzájárult, hogy a hazai szakmai irányítás azonnal felismerte az új kínálat jelentőségét. A Magyar Turizmus Rt. 2004-ben minden hazánkba járatot indító olcsó légitársasággal együttműködést alakított ki, és közel 260 millió forintot fordított közös promócióra. Dr. Galla Gábor azonban hangsúlyozta, hogy az MT Rt. hivatalos szállítója továbbra is a Malév. 2005-ben új fapadosok is megjelennek hazánkban: februárban indul a skandináv Sterling European Airlines, márciusban pedig a brit EUJet. A Sterling kezdetben Koppenhágából, Stockholmból, Oslóból, tavasztól pedig Göteborgból és Billundból indít járatokat Budapestre. Az EUJet Kentből közlekedik.

A fapados közönség utazási szokásai

A fapadossal érkező külföldi turisták elsősorban klasszikus városlátogatók, akik egyelőre szinte kizárólag Budapesten töltik el idejüket. Sokat járnak gyógyfürdőkbe, kulturális és sporteseményekre. Komoly szegmenst képviselnek azok a – többnyire brit – fiatalok, akik szórakozás céljából, illetve kifejezetten legény- vagy leánybúcsú alkalmából érkeznek. A fapadosok utasai közül egyre többen jönnek üzleti céllal. A Magyar Szállodaszövetség elnöke, Niklai Ákos arról számolt be, hogy a fapadosok közönsége elsősorban a két-három csillagos szállodák forgalmának emelkedéséhez járult hozzá, de a szállodaiparban kialakult árharc következtében akár a négycsillagos házak árait is meg tudják fizetni.