A schengeni csatlakozást követően az orosz turisták által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát figyeli a statisztika. Ez tavaly meghaladta a 353 ezret, ami a 2009-es eredményhez képest húszszázalékos növekedés, ezzel az orosz piac a 2010-es év abszolút győztese, írja a nol.hu.

A szakemberek azt is számon tartják, hogy tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken 99 700 orosz vendég szállt meg. Egy átlagos orosz turista 3-4 napot, de az egészségügyi célból ideutazó átlagban akár tíz éjszakát is eltölt Magyarországon, míg a Budapestet látogatók megelégszenek két-három éjszakával. Wellness- és gyógyturizmusban az oroszok adják nálunk a külföldi vendégéjszakák teljes számának csaknem kilenc százalékát. (Összehasonlításképpen: osztrák szomszédaink 12,9%-ot tesznek ki.) Az érdeklődés tehát növekszik, de még bőven lehet mit javítani.

A schengeni vízum más EU-tagokkal kombinált – nagyon népszerű – utak további szervezését is elősegíti, főleg a visegrádi négyek vonatkozásában. Hasznos lenne a budapesti repülőtérről több háztól házig buszjáratot indítani, hogy az érkezők mielőbb eljussanak az odahaza már megrendelt és kifizetett szálláshelyükre. Az orosz vendégek sem veszik rossz néven, ha valaki anyanyelvükön szól hozzájuk, még ha nem is rögtön puskini szinten. A többnyire téli álmot alvó egykori testvérvárosi kapcsolatok felélesztése szintén gerjesztheti az ideirányuló forgalmat, írja a lap.

Mi pedig azt írtuk, hogy...

Jakócs György, a jelentős számú orosz turistát beutaztató Robinson Tours vezérigazgatója szerint nagyságrendekkel több orosz turistát lehetne hazánkba vonzani, ha az orosz állampolgárok könnyebben megszerezhetnék a schengeni vízumot, de nem csupán az egyszeri belépésre jogosító vízumot, hanem a féléves, többszöri belépésre is alkalmasat. Erre azonban jelenleg csak akkor van lehetőség, ha az orosz állampolgár korábban már kapott schengenit. Ezt azonban nem olyan könnyű megszerezni, ha az orosz vendég első állomása Magyarország.

Pedig jönnének; Jakócs György a Turizmus Online-nak nyilatkozva elmondta, hogy egyes magyarországi úti célok, mint Hévíz, kifejezetten divatossá váltak. A magyar fél gyakorlatilag szinte az összes, a schengeni vízumhoz a törvény által elvárt feltételt elvárja egészen a keresetigazolásig. Utóbbi az, amivel egyebek mellett a finnek például nem foglalkoznak – említi Jakócs György az ellenpéldát. Mi több – teszi hozzá Jakócs –, a szentpétervári finn konzulátuson folyamatosan 63 ablaknál folyik az ügyintézés. Ilyen kapacitás mellett ki is lehet adni azt az 542 512 vízumot, amelyet ott kaptak az oroszok 2009-ben a külügy forrásai szerint. Idén akár az egymilliót is elérheti ez a szám. Nálunk ugyanebben az évben a három konzulátus adott összesen körülbelül 50 ezer vízumot.

Ugyanebben az évben, a válság idején egy orosz–magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén kifejtették: milyen jó, hogy vannak az oroszok, ők az egyetlenek, akik növelték az év első negyedében a vendégéjszakák számát az akkor szinte üresen tátongó fővárosi hotelekben. A más uniós tagállamok által kiadott vízum utáni illetékből az állam profitál, de a turistákból is, mert ha az egyik tagállamban körülményesebb a vízum megszerzése, inkább megy a másikba, ha nem elsősorban a célország számít. Például egy konferencia, egy incentive út esetében. Az pedig nem járható út, hogy az adott ország állampolgára az egyik helyen megkapja a vízumot, de nem ott lép be, mivel az utat abban az országban kell megkezdeni, amelyik a vízumot kiadta.