Az Arkansas Egyetem kutatócsoportja a Corona Atlas Project keretében feltérképezi a hidegháborúban használt Corona kémműhold-rendszer Nyugat-Kínáról, az Indus-völgyről, Afrikáról, Kelet-Európáról, a Közel-Keletről és Délkelet-Ázsiáról készült kémfelvételein felfedezhető lelőhelyeket. A hidegháború csúcspontján, 1960-ban az amerikai kormány elindította a Coronát, a világ egyik első katonai kémműhold-rendszerét azzal a céllal, hogy felvételeket készítsenek politikailag fontos célpontokról azokban az országokban, amelyekkel az USA kapcsolatai megromlottak, így például a Szovjetunióról – írja a The Art Newspaper.

Több mint 800 ezer nagyfelbontású felvétel készült 12 év alatt, 1972-ig. A felvételeket Bill Clinton elnök feloldotta a titkosítás alól és elérhetővé tette a régészek számára nagyrészt Robert McCormick Adams régész, a Smithsonian Intézet egykori első titkára közbenjárására. Rengeteg felvétel készült ugyanis olyan országokról, amelyek nem voltak NATO-tagok. Ezek kémfelvételek, vagyis minél bizonytalanabb volt egy ország kapcsolata Amerikával, annál több felvétel készült róla – mondta el Jesse Casana régész, a Corona Atlas Project igazgatója a The Art Newspapernek.

Casana, aki gyakran dolgozik a Közel-Keleten, az 1990-es évek közepe óta használ Corona-felvételeket lelőhely-térképezésre. Ezek igen értékes források a régészek számára, mivel az 1960-as években, a térségekben lezajlott nagy beruházások előtt készültek, de nehéz őket használni. A felvételek ugyanis nagy területeket felölelő, íves panorámaképek, amelyek bizonyos részein torzítanak. Ez pedig éppen a pontos helymeghatározást nehezíti meg.

Öt évvel ezelőtt Casana kutatócsoportjával elkezdte a képek pontosítását és felrakta a netre, hogy a kutatók letölthessék és kutatói célra felhasználhassák azokat. Ma már az online-adatbázisban mintegy 1600 felvétel található, amelyek többsége a Közel-Keletről készült. A munkát folytatják és kiterjesztik a kínai, afrikai, kelet-európai és indus-völgyi területekre is.