A Lajtán túli sikerek hordozói az országot lefedő desztinációs (kistérségi) marketingszervezetek, melyekből nálunk mutatóba is kevés akad. A képzelt piramis „közepe” tehát hiányos: néhány helyen a megyei turisztikai hivatalok, itt-ott különféle konstrukcióban néhány kistérségi turisztikai marketing szervezet képviseli. Gond, hogy nem rendszerelvűen, nem az egész országot lefedő számban működnek. Az ő feladatuk a nagyon munkaigényes aprómunka, a helyi vállalkozók mozgatása, az önkormányzatok megnyerése, a térségi arculat kialakítása. A róluk indított sorozattal, sikeres működésük ismertetésével példájuk követésére szeretnénk ösztönözni.
Tourinformból közhasznú társaság
1993 óta működött, kezdetben régiós Tourinform irodaként. Később közhasznú társasággá (kht.) alakult, ma tíz település – köztük Zalakaros, Hévíz, Keszthely –, 36 turisztikai vállalkozás és több egyesület, szövetség a tagja. 2003-tól új alapokra helyezték a finanszírozást: az önkormányzatok meghatározott hozzájárulást fizetnek a lakosságszám arányában, a vállalkozók számára pedig térítés ellenében nyújt szolgáltatást a kht. Éves marketingtervükről a taggyűlés egésze szavazással dönt. Tar László ügyvezető igazgató öszszefoglalója szerint teljes körű marketingmunkát végeznek. Működtetik a keszthelyi Tourinform irodát, létrehozták a térségi weboldalt (www.west-balaton.hu) és saját fotó- és adatbankjukat. Térségi invitatív és tematikus kiadványokat készítenek (10-12 prospektust, térképet jelentettek meg eddig, idén már új formában a West-Balaton Travel Magazint). Most pályázat alapján Keszthely képeskönyvkiadását tervezik. Éves átlagban 25 külföldi és 7 belturisztikai földi vásáron vesznek részt. A szálláskatalógus, a study túrák szervezése, a vállalkozói ajánlatok megjelentetése a kül- és belföldi médiában elsősorban az értékesítés elősegítését szolgálja. Az interneten folyamatosak a fejlesztések: Keszthely új honlapot kap idén, és kialakítják a west-balaton. hu szállásfoglalási részét.
Apró színes kövek helyett szép mozaik
Tar László szerint több előnye is van a kistérségi összefogásnak: a terméklánc sokkal nagyobb hatású lehet egyetlen terméknél, ráadásul költségtakarékosabb is, mintha minden önkormányzat egyenként próbálkozna. Míg a Tourinform irodák mindössze a már odaérkező vendégeket szolgálják ki, a kht. aktív termékszervező és turistaszerző tevékenységet folytat. A legfontosabb azonban a vállalkozói pénzek, akarat és ellenőrzés bevonása. A mostanság frissen feltalált Public Privat Partnership (PPP) módszert már évek óta alkalmazzák, megsokszorozva ezzel pénzügyi lehetőségeiket. Amit az ügyvezető igazgató szívesen szorosabbra fűzne, az a „piramis” felsőbb szintjeivel (Balatoni Projekt Iroda, RIB, MT Rt.) meglévő szívélyes, bár esetleges kapcsolat. Helyük tisztázatlan, egyes szabályozók pedig egyenesen a közhasznú társaságokat zárják ki az MT Rt. támogatásából, így idén nemzetközi vásári megjelenéseik duplájába kerülnek majd a tervezettnek.
45 települést szolgálnak
A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE) fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli idén. Bárd István ügyvezető igazgató alapvető célkitűzésének tekinti a régió vonzáskörzetében lévő 45 település látnivalóinak feltárását és bemutatását. Az egyesület a térség adottságaihoz, látnivalóihoz szervesen illeszkedő programok kidolgozásában vesz részt a Gödöllői Királyi Kastély Kht.-val és a Hungaroring Sport Rt.-vel, amellett elősegíti azok megvalósítását, illetve népszerűsítését. A mogyoródi Aquarenával és a domonyvölgyi Lázár Lovasparkkal együtt már négy nemzetközileg elismert és keresett szolgáltatója van a térségnek. A GKRTE Tourinform és Turisztikai Információs Irodájának is köszönhetően az elmúlt időszakban további tíz-tizenegy település és vállalkozó programgazda attrakciói váltak országosan elismertté. Már megjelent Gödöllő és környéke idei eseménynaptára. (www.gkrte.hu) A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület az év szinte minden hónapjában kihelyezett szakmai programokat szervez az érintett településeken. Máriabesnyőn februárban a vallási turizmus volt a téma, márciusban Mogyoródon a szabadidő-turizmus, áprilisban Domonyvölgyben a lovasturizmus lehetőségeinek taglalása következik. Májusban Gödöllőn a marketing- és médiakapcsolatokkal, júniusban Dányban a falusi turizmus fejlesztésével foglalkoznak. Augusztusban Zsámbokon hagyományőrző fesztivál és gasztronómiai rendezvény lesz. Bárd István szerint – bár észrevételeiket nem mindig veszik figyelembe –, együttműködnek az országmarketing felső szintjeivel.
Összekuszált szabályozók
A belturisztikai marketing alsó- középsõ szintjein nem egy helyen van a feladat és az ellátásához szükséges anyagi forrás; az önkormányzatoknál lecsapódó idegenforgalmi adóból és az ennek dupláját kitevõ állami támogatásból képzõdõ alap felhasználása nem tisztázott. A 2004. évi CVII. Számú törvény értelmében a többcélú kistérségi társulások ugyan egyebek mellett vállalhatnák az idegenforgalmat is, mégsem törekszenek erre, miután az 1990. évi LXV. számú önkormányzati törvény szerint a turizmus nem tekinthetõ kötelezõ feladatnak. Jankai Norbert, a Dunakanyar-Pilis Kht. ügyvezetõje szerint félõ, hogy így a turizmus csak egy és nem is az elsõ lesz a sorban, még abban a kistérségben sem, ahol ez az egyik legfontosabb gazdasági ágazat. Bárd István szerint, ha az országmarketing ténylegesen alulról építkeznie, a RIB-ek tagjait nem a miniszter nevezné ki, hanem a kistérségi marketing szervezeteknek kellene megválasztania õket.