A turizmusra ható legjelentősebb trendek a demográfia, a környezeti kérdések, a makrogazdaság, a politika, a kultúra és a biztonság témájához kapcsolódnak. A demográfiai trendek közül a népesség öregedése meghatározó szereppel bír: Európában rövid és középtávon emelkedik az idősebb korosztályba tartozók száma, egészségi állapotuk tovább javul, aktív életszakaszuk hossza tovább nő, olyannyira, hogy hamarosan nem a 40-es, hanem az 50-es, 60-as éveikben járókat tekintjük majd középkorúaknak. Hosszabb távon ezzel párhuzamosan ugyanakkor a nyugdíjak reálértékének csökkenése és a nyugdíjkorhatár emelkedése csökkentheti a senior korosztályok turizmusának élénkülését.

Középkorú ifjúsági turisták

A fiatalok jelenleg a világ turisztikai keresletének egyötödét képviselik. A növekvő jövedelmek, az idősebb korban történő gyermekvállalás, a hagyományos családszerkezet átalakulása és az egyedülálló, egyszemélyes háztartások számának emelkedése miatt, valamint az új társadalmi struktúrák következtében kialakult szociális és szakmai hálózatoknak köszönhetően a 16–35 éves korosztály egyre többet utazik, és az ifjúsági turizmus felső korhatára 30–35 éves életkorra tolódik ki. A globalizációnak és a növekvő mobilitásnak köszönhetően nő a külföldre települők és az átmenetileg külföldön tartózkodók száma, ami fokozza a rokon- és barátlátogató turizmus forgalmát. Az OECD szerint Európában jelenleg 600 000 külföldi diák tanul, és számuk évente öt százalékkal növekszik.

Időhiány, pénzbőség

Globálisan növekszik ugyan a szabadidő mennyisége, de a turizmus számára fizetőképes keresletet jelentő kulcsfontosságú csoportok, elsősorban a tehetősek esetében ez egyre kevésbé igaz. Az aktív keresők az időhiány miatt egyre kevesebbet tudnak utazni, ami a szezontól független turisztikai termékek számára kínál előretörési lehetőséget. Ugyanez a szegmens időnyerés céljából hajlandó többet is költeni speciálisabb szolgáltatásokra, általában több, de rövidebb, főszezonon kívüli utazást tesz, ami az előés utószezoni fesztiválok és rendezvények látogatottságának kedvez. Az időhiányban szenvedő utazók előnyben részesítik a sokféle élményt nyújtó szolgáltatásokban, látnivalókban bővelkedő programokat, illetve az életüket megkönnyítő megoldásokat (például all-inclusive szolgáltatások).

Környezettudatosság

A turizmus számára hosszú távon az egyik legnagyobb kihívást a környezeti változások jelentik, hiszen a globális felmelegedésnek számos desztináció eshet áldozatául. A környezeti változások következtében nagyobb szerepet kapnak a szolgáltatók és túraszervezők számára a biztonságos úti célok, illetve a válságkezelés. Az éghajlatváltozás és az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás szintén a főszezonon kívüli, illetve a „télből a nyárba” típusú utazások népszerűségének növekedését okozza. A hóágyúzás szükségessége miatt várható a kisebb síterepek megszűnése. Az üvegházhatású gázok csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések (új adók) növelik a közlekedés és a szállás költségeit. A turisztikai termékek közül az ökoturizmus és a természeti turizmus iránti kereslet növekedése várható.

Rövid életű csodák

A váratlan események, külső negatív tényezők – mint például terrortámadások és természeti katasztrófák – következtében a biztonság az utazások területén is egyre fontosabb szerepet játszik. A bizonytalanságot, illetve veszélyérzetet fokozza, hogy ezek az események a tömegtájékoztatásban is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Úgy tűnik, hogy a természeti katasztrófák gyakorisága is nő. Ezek azonban általában csak viszonylag rövid ideig kötik le az utazók figyelmét, akik mára némileg „beletörődtek” abba, hogy katasztrófák bárhol előfordulhatnak. A terrorcselekmények és természeti csapások mindössze három hónapra vetik vissza a turisták érdeklődését.

Az előrejelzések szerint az elkövetkező években a világgazdaság bővülése várható. Az egy főre jutó jövedelem reálértéken mérve 2010-ig évente két százalékkal emelkedik. A világgazdaság szempontjából a szolgáltatások és ebből adódóan a turizmus jelentősége – például a GDP-hez való hozzájárulása, szerepe a foglalkoztatásban, illetve a beruházásokban – emelkedik. A makrogazdasági trendek következtében a turizmusra jellemző globális verseny erősödése várható. Az utazási ajánlatok az internet segítségével könnyen összehasonlíthatóvá válnak. Új, feltörekvő országok fogadóés küldőterületként egyaránt megjelennek az idegenforgalom piacán. Európában a desztinációk együttes marketingjének erősítésére lesz szükség. A globalizáció hat a fiatalok értékrendjére és utazási szokásaira.

Fő a biztonság

A szociális igények kielégítése, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a nyugdíjak biztosítása érdekében hozott kormányzati intézkedések (például megemelt adók) csökkentik a turizmusra költhető jövedelmet. Növekszik az igény a naprakész utazási tanácsadás és a biztonságra vonatkozó tájékoztatás iránt. A turisztikai termékek nemzetközi kínálata és az internethasználat erősödése a fogyasztóvédelem területén is jelentős átalakulásokkal jár. A desztináció imázselemei között egyre fontosabb tényezővé válik a biztonság és a higiénia. Nagyobb szükség lesz a megbízhatóságot garantáló márkajelleg erősítésére.

Lábra kap a betegturizmus

Az európaiak számos gyógyászati szolgáltatásért utaznak majd többek között Ázsiába, de élénkül az Európán belüli betegturizmus is. A magas szintű európai orvosi szolgáltatásokra egyre több turisztikai szolgáltató alapoz külföldi ajánlatokat. Ezzel párhuzamosan növekszik a kereslet az egészségturizmus, a jóléttel, egészséggel és fittséggel kapcsolatos turisztikai termékek iránt is. Emiatt fokozódik a verseny a kontinensen belül a fürdőkultúrára, spa- és wellness-szolgáltatásokra specializálódó régiók között. Míg az egészségturizmus elsősorban az idősek körében hódít, a fiatalok az aktív turizmus, illetve a kalandtúrák iránt érdeklődnek. Európában a kulturális turizmus bővülése is várható.

Még több egyéni utas

Az utazási tapasztalatokkal, élményekkel párhuzamosan nő az utazás iránti igény, ami újabb és újabb utazási élményekben elégül ki. Mivel a turizmus egyre inkább a mindennapi élet részét képezi, a késői döntés és foglalás válik jellemzővé. Az utazók nagyobb gyakorlattal rendelkeznek útjuk megszervezésében is, ennek következtében az áraktól függetlenül magasabb színvonalú szolgáltatásokat igényelnek. Várható az is, hogy megnövekszik a kereslet az egyéni utazások iránt, ezzel párhuzamosan pedig csökken a hagyományos csomagtúrák iránti érdeklődés. Nő az egyéni utasokra berendezkedett luxus úti célok ázsiója. Fokozódó problémát jelent a visszatérő vendégek számának csökkenése.

Kevés a netes hirdetés

A fogyasztók egyre gyakrabban más fogyasztóktól tájékozódnak az interneten (például blog, fórumok), aminek következtében az utazók a szolgáltatóknál is „képzettebbek” lehetnek bizonyos piaci szegmensek, termékek vonatkozásában. Növekszik az internetes reklám szerepe, míg a hagyományos marketingeszközök veszítenek jelentőségükből. A nemzeti turisztikai hivatalok marketingre fordítható forrásaiknak azonban mindössze három százalékát költik internetes reklámra. A marketingben a szegmentáció és a pozicionálás nagyobb szerepet kap. Az állami és a magánszektor közötti együttműködés a turizmusmarketingben is teret nyer. Az élmények és érzések a marketingüzenetekben is fokozottan jelennek meg. Az utazásszervezők hozzáadott értéket biztosítva az utazók számára.

Az informatika, a kommunikáció és a közlekedés olcsóbbá válása a turizmus gyors fejlődését ösztönzi. A GPS és más új technológiák révén a szolgáltatók követhetik az utazók térbeli és időbeli mozgását, ami a reklámtevékenység hatékonyságmérését és a fogyasztói trendek megismerését segíti. Az utazók az árakat és termékeket könnyen összehasonlíthatják. A globális disztribúciós csatornák segítségével a felhasználók nemcsak kiválaszthatják, de meg is ismerhetik a szálláshelyeket. Az online fizetés biztonságosabbá tételére új elektronikus fizetési rendszereket fejlesztenek ki.

A kocsi marad az uralkodó

A fejlett országokban a turisztikai célú utazások több mint 70 százaléka autóval történik, és a gépkocsi dominanciája közép-, illetve hosszú távon is megmarad. Az autóbuszos közlekedést a parkolás nehézsége, a városközpontok elérhetősége, illetve a kedvező árú légi közlekedés negatívan befolyásolja. A légi közlekedésben a tengerentúli járatokat üzemeltető társaságok további összeolvadása várható, a diszkont-légitársaságok figyelme pedig egyre inkább a másodlagos úti célokra irányul. Az üzemanyagköltség emelkedése, a biztonság és a repülőtéri díjak lassíthatják a fejlődést. A vasúti közlekedést hosszabb távon alacsonyabb árak, magasabb minőségű és gyorsabb szolgáltatások jellemzik majd az új gyorsvasutak megvalósulása nyomán. A hajóközlekedésben a kereslet növekedése új kikötők létesítésével elégíthető ki. A turistahajók esetében a kínálatbővülés csökkenő árakat eredményez. Új repülőterek létesítésével új desztinációk jelennek meg. A nehezen elérhető úti célok viszont jelentős versenyhátrányba kerülnek. A rövidebb utazások esetében a vasút a légi közlekedés konkurenciájává válhat. A tengerentúli járatokon a komfort iránti igény várhatóan új osztályt kialakítását teszi indokolttá, amely a turistáénál valamivel magasabb kényelmet kínál, de szolgáltatásai nem érik el a business class szintjét.

A második lakások, nyaralók iránti kereslet tovább növekszik. Európában elsősorban az északról dél felé történő mozgás volt a jellemző, de egyre népszerűbbek a közép- és keleteurópai ingatlanok. Az ingatlanvásárlás költségeit gyakran az ingatlan bérbeadásával kompenzálják. A fogadóterületek szempontjából a második lakások számának növekedése negatív hatásokkal is jár, jelenleg is több európai város önkormányzata korlátozza a nyugdíjaskorosztályok betelepülését.