A rendezvényen Greguss Ditta, a Vidékfejlesztési Minisztérium vezető tanácsosa elmondta, a biodiverzitás stratégia újdonsága lesz, hogy immár nem a nemzeti környezetvédelmi program részeként, hanem önálló programként fogják elfogadni. Minden uniós országnak kötelessége egy ilyen nemzeti stratégia kidolgozása, amelynek a helyzetfelmérésen kívül tartalmaznia kell részletes hatásvizsgálatokat, a célkitűzéseket, továbbá meg kell határoznia a végrehajtáshoz szükséges intézmény- és eszközrendszert.
    Magyarország erőssége, hogy uniós összehasonlításban kiemelt gazdagságú élőhelyekkel rendelkezik. Gyengesége, hogy - hasonlóan a világszintű tendenciához, a rövid távú gazdasági érdekek dominálnak a döntéshozatalban - mondta a vezető tanácsos, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a stratégia a társadalmi vita hatására sok helyen megváltozott.
    

Érdiné Szekeres Rozália, a vidékfejlesztési tárca főosztályvezetője a magyar Natura 2000-es területek fenntartási terveinek elkészítéséről beszélt. Az elmúlt uniós fejlesztési ciklus 2 millió eurós forrásából 243 érintett területhez készült, illetve készül ilyen anyag, és a következő fejlesztési ciklusban is hasonló, vagy kicsit több forrás áll majd rendelkezésre a maradék területek terveinek elkészítésére. Az élőhelyek védelmére, illetve madárvédelemre koncentráló, 5-10 évre szóló fenntartási tervek elkészülte azért is fontos, mert ez alapján kaphat egy-egy terület támogatást.
    

A konferencián szó esett arról is, hogy a Balatonon és környékén 11 természetvédelmi területre készült fenntartási terv. A tópart mindössze 17-18 százaléka maradt meg természetes állapotában, a többi beépített, illetve partvédőművel ellátott, amely helyzetből nem igen várható visszarendeződés.    

A Balaton vízminőségének javításában - a korábban beindult jelentős eutrofizáció (a vízben a növények felszaporodása)  megállításával - sikerült az elmúlt 15-20 évben sikerült jó eredményeket elérni - mondta Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos tanácsadója.
    

Egerszegi Zita, a Balatoni Integrációs Kft. programigazgatója számolt be a záruló Be-Nature projektről. A 2,34 millió eurós forrású, 2011-ben indult, a South East Europe és a magyar állam által is támogatott program célja a Natura 2000-es területek hatékonyabb kezelése volt, egy-egy élőhellyel, illetve fajjal kiemelten is foglalkozva. Ennek keretén belül egyebek közt a Tapolcai medencére kezelési terv, a Balaton-felvidéki meszes lápokra fenntartási terv, a kis-kárókatonára faj megőrzési terv, a hagymaburok nevű növényre élőhely-megőrzési terv készült. A projekt részeként közel 400 madárodút és keltető-ládát helyeztek ki az erdőkbe, és 700 iskolást vittek szakmai kirándulásra.