A következő hét év során a regionális operatív programok (ROP) keretében nagyjából 300 milliárd forint fordítható turisztikai fejlesztésekre. A „Barokk út” magyarországi szakaszának kialakítása remek lehetőséget adna a részt vevő városok turisztikai fejlődésére. Ennek „kapuja” Szentgotthárd. A projekt megvalósulása több turistát vonzana a térségbe, így a nyári szezon egész évesre bővülhetne, növelhetné a helyiek identitástudatát, új munkahelyeket teremthetne.

Az Európa Tanács 1987-ben fogadta el a „Barokk utat” hivatalos kulturális programként, arra biztatva ezzel a tagországokat, hogy válasszanak ki olyan speciális témákat, amelyekkel kapcsolatban emlékek, hagyományok, nagy egyéniségek nyoma több országban is megtalálható. Vonjanak be minél szélesebb kört a kifejlesztésbe, és valósítsák meg mindezt nemzetközi együttműködésben.

A közös program erősíti az európai identitástudatot. Ez kedvező visszhangra talált, eleinte sok kezdeményezés született, Európaszerte – tájékoztatott Tóth Istvánné, a hazai Barokk út kidolgozásában aktív részt vállaló Conference Tours Kft. ügyvezető igazgatója. Az eredményes bevezető szakasz és többéves előkészítés után megalakították az Európai Utak Kulturális Intézetét Luxemburgban. A barokk kornak Magyarországon különösen sok emléke van, olyanok, amelyek specifikusan gazdagítani tudnák az európai útvonalat.

Kulturális esemény vagy turisztikai attrakció?

Az 1993-as évet az UNESCO a barokk évének nyilvánította Közép- Európában. Ennek hatására Magyarországon több mint 200 barokk kort idéző eseményt szerveztek meg, elsősorban múzeumok és lelkesebb önkormányzatok közreműködésével. Hiányzott azonban ennek a „kulturális terméknek” a tudatosítása mind az ország lakosai, mind pedig az idelátogató turisták körében is. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Technikatörténeti Bizottsága – miután hallott az Európai Kulturális Utak mozgalomról – 1997-ben tudományos konferenciákat rendezett, amelyekből a váci MTESZ igazgatója javaslatára igazi kulturális, barokk rendezvénysorozat fejlődött ki. Az érintett városokban Váctól Kolozsváron és Szabadkán át Budapestig háromnapos esemény zajlott, amelynek gerincét egy konferencia adta. Itt az adott város vonzáskörébe tartozó barokk emlékeket dolgozták fel. A rendezvények célja az volt, hogy az európai kulturális utak programot tudatosítsa Magyarországon is a barokkon keresztül, valamint hogy ennek alapján kidolgozzák a magyarországi „Barokk utat”, illetve a későbbiekben több hasonló kulturális utat is. A rendezvénysorozat végeztével az anyaggyűjtési fázis megtörtént. A pénzen kívül semmi sem hiányzott ahhoz, hogy a lelkes csapat előrehaladhasson a dologban.

Háromféle információs anyagot láttak szükségesnek: útikönyv (amely összefoglalja az egész magyar Barokk utat”), regionális prospektusok magyar, német és angol nyelven és szórólapok. Ez utóbbiak elkészítése másfél évig tartott – anyagi nehézségek miatt. Addigra született meg a magyar nyelvű honlap is (www.barokkut. hu), az útikönyv azonban már nem készült el, forráshiány miatt. A regionális kiadványok már 2004-re elfogytak: a Magyar Turizmus Zrt. azt a támogatásként megvett 35 000 kinyomtatott prospektust, amelyeket a Tourinform- irodáknak osztottak szét.

A szentgotthárdi projekt kapcsán a „Barokk út” kiépítése új lendületet kaphat. Egyelőre hiányzik az összefogás, az összehangolt kommunikáció a régiókon belül. Pedig ez nem pénz kérdése: jobban oda kellene figyelni egymásra! – véli Tóth Istvánné. Jó lenne, ha a magyar „Barokk út” országos projekt tudna maradni, nem „ragadna le” Szentgotthárdon. Fontos lenne, hogy az ezzel kapcsolatos kiadványok összetartozó rendszerben készüljenek el, valamint hogy az emlékeket az adott helyeken kitáblázzák. Támogatás ugyan egyelőre nem sok várható, Tóth Istvánné mégis reménykedik, hogy a dolog nem hal el.

A stratégia már elkészült

A barokk műemlékegyüttesei köré szerveződő kulturális turizmus fejlesztésének alapjául szolgáló szakértői tanulmányt és ötéves stratégiai tervet a Raiffeisen Consulting Zrt. végezte. A koncepcióalkotás alapját a barokk és a ciszterci rend épített és szellemi öröksége adja. Az első és legfontosabb teendők közt a desztinációmenedzsment szervezetének kiépítését, látogatóközpont létrehozását, a csörötneki Bekes-malom fejlesztését, a térségi rendezvények összehangolását, és a turisztikai infrastruktúra bővítését jelölték meg, különös hangsúlyt fektetve új szállodák építésére.

A kulturális turizmus fejlesztése, valamint az elért eredmények fenntarthatósága érdekében fontos a gazdaság szereplőinek bevonása – derül ki a Raiffeisen Consulting Zrt. által készített tanulmányból. A vállalkozók számára a közvetlen anyagi előnyök biztosítása mellett egyéb eszközökkel is vonzóvá kell tenni a jogi- gazdasági környezetet. Hitelfelvétel esetén a kereskedelmi bankok a vállalkozások projektjeire szabott egyedi finanszírozási struktúra kialakítására törekednek. A hitelösszeg általában nincs limitálva, futamideje 3–12 év – a projekt jellegétől függően. Előfeltétel lehet minimum a 30%- os saját erő, amelyet a beruházás megvalósítására használnak fel. Finanszírozási formaként jöhet szóba a PPP, a „Public Private Partnership”, amely az állam- és a magánszféra olyan együttműködési formáját jelenti, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának felelősségét és kockázatát közösen viselik.

A támogatások esetében előnyben részesülnek a barnamezős fejlesztések a zöldmezős beruházásokhoz képest. A város és a térségi önkormányzati társulás különféle módszerekkel igyekszik a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódóan a vállalkozói, beruházói kedvet serkenteni. Ilyen módszerek: célirányos ingatlanjuttatás, jog átruházás, visszavásárlási garancia; adókedvezmények, védjegyezés, márkásítás; infrastruktúrafejlesztések megvalósítása.

Szentgotthárdi fejlesztések

Kocsis Tamás, a város befejezés előtt álló fürdőjének igazgatója elmondta, hogy jelenleg a műszaki átadás zajlik, és folyik a próbaüzem. Várhatóan április folyamán nyitja meg kapuit az 1100 fő befogadására alkalmas fürdő. Az összesen 1500 m2 vízfelületen egy központi élménymedence, egy gyermekmedence, egy gyógymedence, úszó- illetve tanmedence, szabadtéri medencék és két tízszemélyes jakuzzi található. Maga az épület kétmilliárd forintos beruházást jelentett az önkormányzatnak, további egymilliárdba került a közművek, utak kiépítése. A projekthez 300 millió forint állami támogatást kaptak, valamint 18,2 millió forintot nyertek munkahelyteremtő pályázaton. A fürdő igazgatósága – a határ közelsége miatt – elsősorban osztrák vendégkörre számít, de remélik hogy a hazai vendégkör is szép számmal képviselteti magát.

Szabó Tamás, a West Union Invest Rt. ügyvezetője a fürdő mellett felépülő szállodával kapcsolatban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a beruházás megvalósulása várhatóan ez év február végén, március közepén kezdődhet, a legutolsó, banki szerződések megkötése után. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás több forrásból valósulhat meg – részben állami támogatásból, részben saját tőkéből, illetve banki finanszírozásból. A négycsillagos hotel 140 szobával rendelkezik majd, kiegészülve egy 500 férőhelyes konferenciateremmel. Az átadási határidőt az illetékesek ez év végére, jövő év elejére tervezik.