Nos, ez a - beutazó turizmusból származó - turisztikai bevétel tavaly kereken 41 milliárd eurót tett ki. Több mint a fele - 24,8 milliárd európai utazók bukszájából vándorolt a német turizmus „vászontarisznyájába”. Legbőkezűbbek pedig a nagy Oroszország utazói voltak, akik nem átallottak utanként átlagosan 1188 eurót költeni; összesen 3,1 milliárdot. Őket a svájciak és az Egyesült Királyság követte az európai palettáról. A tengerentúliak közül az USA vitte a prímet bőkezűségben utanként 1844, összesen 4,2 milliárd euróval. Kína és a Perzsa-Öböl országai loholnak mögöttük vastagodó erszénnyel.
De miért utaznak külföldiek Németországba (hogy ott aztán otthon megkeresett pénzüktől szabaduljanak)? - hangzott el egy következő kérdés a legnagyobb német beutaztató vásárt megnyitó sajtókonferencián. Például, mert a trendi és hagyományos európai desztinációk közt Németország egyaránt kedvező ár-érték aránnyal kedveskedik az akár a szabadidős, akár az üzleti utazók számára - vallja a vezérigazgató Petra Hedorfert betegsége miatt helyettesítő Michaela Klare, a DZT, Német Turisztikai Hivatal Északnyugat-Európáért felelős képviselője, majd példaként európai fővárosok szállodai szobáinak átlagárát hozza fel. E szerint a 88 eurós berlini ár meg sem közelíti a 243 euróba fájó párizsit, de még a 146 eurós rómait sem. Ráadásul a szobaárak több felkapott német városban csökkentek tavaly. Összességében az uniós átlagárak 101, míg a német 94 euró körül mozog.
Természetesen egy megfizethető szállodai szobáért nem fogunk pár országgal, esetleg kontinenssel odébb utazni. De németéknél nem is kell a pay tévét bámulni unaloműzés gyanánt, hiszen a turisták költését a legváltozatosabb kínálattal ösztönzik a mai napig, és ez a jövőben sem változik. Mondhatni, mindenki megtalálja a számítást; az 54 százaléknyi szabadidő, csakúgy mint a 26% üzleti utazó, és a maradék is. A megbízható és gazdag turisztikai kínálatot látva pedig nem meglepő, hogy a visszatérő látogatók száma Németországban tavaly 40%-ot tett ki, ráadásul 2012-höz képest 3%-kal nőtt is. Szintén jó hatással bír a bevételekre a 4 éjszakát meghaladó hosszú távú tartózkodások tavalyi 8,8%-kos növekedése. Ezen persze van még mit csiszolni, mivel a tavalyi összes külföldi érkezésekre - 31,5 millió - jut kicsivel több mint kétszer annyi vendégéj.
A tavalyi külföldi vendégéjszakák 4,5 százalékos növekedésében a hagyományos európai küldőpiacok oroszlánrészt vállaltak, de az oroszok kivételével (+15,5%) egyikük sem produkált olyan látványos bővülést, mint az Arab-öböl országai a maguk 20,2, illetve a kínaiak a 11 százalékával.
A minket is magában foglaló, Délkelet-Európa 1-ből a csehek és szlovákok verték 5,5 illetve 5,7 százalékos növekedéssel a mezőnyt, míg a 700 ezer magyar vendégéjszaka erős stagnálást jelent. A következő 6 évben sem várnak tőlünk nagy csodát; stabilabb számokkal 8 ezer vendéjjel kalkulál a 2020-ra. Nagy meglepetést a Belgrádban tavaly megnyitott, Délkelet-Európa 2-t lefedő regionális igazgatóság országai jelentettek. Közülük a románok 14,6, a bolgárok pedig 15,8 százalékos vendégéj plusszal zárták 2013-at, míg a szerbek és bosnyákok - igaz nem vendégéjszaka, hanem érkezés szerint - 8,9 illetve 8,9%-kal pörgették fel 2012-es számaikat.
Az évek óta folyamatos győzelmi jelentések ellenére azért a német beutazó turizmus is találkozik kihívásokkal. Az idei télen a kevés hó vetette vissza a növekvőben lévő téli turizmust, míg a külpolitika történesek közül az Ukrajnában kialakult helyzet okozhat regionális fejtörést.
