A német és az osztrák állami egészségbiztosítás 2004. január 1-jétől már nem állja a korábban finanszírozott gyógyfürdői szolgáltatásokat, így az a magánbiztosítókra maradt. Baranyai György, a Magyar Szállodaszövetség wellness tagozatának vezetője a Napi Gazdaságnak elmondta: ennek hatása a legnagyobb küldő piacokról – Németországból és Ausztriából – érkező vendégek számában érezhető. A KSH adatai szerint 2004-ben a gyógyszállodákban 12 százalékkal több külföldi vendég 7 százalékkal több éjszakát töltött el, mint az előző évben. A legfrissebb számítások szerint tavaly a külföldi vendégek száma a gyógyszállókban már csak 6, a wellness-szállodákban 19 százalékkal nőtt. A belföldi vendégforgalom bővülése is számottevően lassult a KSH szerint: 2004-ben a gyógyszállodákban még 30, tavaly már csak 13 százalékkal nőtt a forgalom. A wellnessházak viszont egész évben magas – 60–70 százalékos – kihasználtsággal működnek (az országos átlag 50–60 százalék volt), csak a január–februári időszak bizonyult gyengébbnek. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának tavaly 7 százalékát tette ki a gyógy- és termálturizmus. E hotelek kihasználtsága nyáron – feltehetően a családi nyaralóturizmus fellendülése miatt – csökken. Baranyai szerint mindezzel együtt már nehezen értékesíthetők a wellness-szolgáltatásokat nem kínáló szállodai helyek, így egyre nő a wellnesshotelek aránya a gyógyszállók rovására.