Az országhatárt elérve érdemes közlekedési eszközt váltani – ha csak néhány órára is: felejthetetlen élményt kínál a górál tutajozás a Dunajec határfolyó 15 km-es szakaszán, amely Sromowce Katytól Szczawnicáig, illetve Krościenkóig haladva tárja elénk a Pieniny Nemzeti Park lélegzetelállító tájait. A kirándulás alatt az idő megszűnik létezni: az utasoknak más dolguk nincs, mint rábízni magukat hozzáértő vezetőikre, és a friss levegővel, valamint a táj festői szépségével együtt magukba szívni az útvonalat övező érdekes legendákat. A folyó kialakulásáról szóló monda Kinga királynéval kapcsolatos: mikor az apácákkal együtt menekülnie kellett a tatárok elől, maga mögé hajított egy szalagot, amely hirtelen a kanyargós Dunajeccé változott. Mivel az üldözők az akadályt legyőzték, fésűjét is eldobta, amelyből sűrű erdő nőtt ki a tatárok előtt.

A téli főváros nyáron is vonzó

Dél-Lengyelország magyarok által leginkább ismert települése a Tátra lábánál fekvő Zakopane. A magyar turisták átlagosan öt-hét napot töltenek itt. A 70-es, 80-as években nagyon kedvelt úti cél volt, aminek köszönhetően sokan visszajárnak; megnézik, milyen változásokon ment keresztül a térség. A kedves kisvárost főleg a téli szezonban keresik fel a síelés szerelmesei, ne gondoljuk azonban, hogy tavasztól őszig semmi keresnivalónk itt. Az aktív pihenést kedvelők nyáron is megtalálhatják számításukat, a csodálatos túraútvonalaknak köszönhetően. A Zakopanét uraló Giewont a Lengyel- Tátra legnépszerűbb csúcsai közé tartozik. A tátraaljai nép képzelete a lengyel nép szabadító lovagját látja a hegyben, aki a néphit szerint addig alussza álmát a hegyek között, amíg a lakosság végveszélybe nem jut, s ekkor újra feltámadva megvédi népét a veszélytől. A legenda alapja valószínűleg a hegylánc formájából ered, amelyet alaposabban szemügyre véve egy fekvő óriás körvonalait vélhetjük felfedezni. A megéhező kirándulókat a különleges kínálattal rendelkező sajtpiac mellett számos vendéglő is várja, ahol a jellegzetes helyi specialitások mellé barátságos berendezés, vidám hangulat és igazi lengyel vendégszeretet társul.

Krakkó, ahol összeolvad múlt és jelen

Krakkó szinte azonnal magával ragadja a látogatókat, de talán mi, magyarok még közelebb érezzük magunkhoz az egykori királyi székhelyet. Ez nem véletlen, hiszen a két nép történelme sokszor összefonódott az idők folyamán, amiről rengeteg emlék árulkodik. Az 1038–1596 közötti években királyi városi rangú Krakkó ma is az ország legfontosabb szellemi és intellektuális központja. Tágas főtere, a Rynek sok látnivalóval szolgál: a Mária-templom, a Posztócsarnok, a régi városháza és az egykori neves családok lakóházai mellett a teraszos kávézók és az utcai előadóművészek is hozzájárulnak a tér hangulatához.

Krakkóban járva nem szabad kihagyni a Wawel dombon elterülő királyi vár bebarangolását. Az impozáns építmény története 1000-re nyúlik vissza. Megcsodálható a waweli székesegyház, a királyi palota reneszánsz kerengője, valamint a lenyűgöző palotatermek. Itt található a reneszánsz művészet gyöngyszemeként emlegetett Zsigmond-kápolna is, amelyben sok király, nemzeti hős és költő sírja kapott helyet. Felette helyezték el a Zsigmond-harangot, amelyet, a legenda szerint, ha valaki először érint meg, teljesül egy kívánsága. A vár oldalában, a vízparti sétányon található a város szimbóluma, egy sárkányszobor. A történet szerint a sárkány a Wawel hegyének tövénél lévő barlangban lakott, és folyamatos rettegésben tartotta a város. A király két emberét küldte a sárkány legyőzésére, akik végül csellel megölték a fenevadat. A mára Krakkóval egybeépült kazimierzi városnegyedben a zsidó kultúra emlékei találhatók, a XVI. századi zsidó temetővel és zsinagógákkal. A városrészben áll még ma is a legrégebbi lengyelországi zsidó épület, a Régi zsinagóga, amely múzeumként üzemel. Kazimierz keskeny, girbegurba utcácskáiba nyáron kulturális fesztivál vonzza az érdeklődőket.

Wieliczka, az elvarázsolt sóbánya

A városi forgatagtól nem messze található a Wieliczka sóbánya. A legenda szerint a bányát IV. Béla ajándékozta lányának, Kingának, aki a birtokbavétel jeléül gyűrűjét Erdélyben a bánya egyik aknájába dobta, amelyet nem sokkal később egy sótömbben találtak meg, és elnevezték Magnum Salnak, Wielka Sólnak. Ritka élményt nyújt a bánya mélyén húzódó 3,5 km hosszú turistaútvonal, amely sóba vájt folyosókon, tárnákon vezet végig, egyedülálló, sóból faragott szobrokkal övezve. A legfőbb látványosság a 101 méter mélyen húzódó Szent Kinga-kápolna, sótömbből kifaragott csillárokkal és szobrokkal. A sóbánya a középkorban a lengyel királyok egyik legfontosabb jövedelemforrását jelentette. A világörökségként nyilvántartott Wieliczka ma is jelentős bevételt hoz mint látnivaló, szanatórium és koncertterem.

A legnépszerűbb tájak

Az utóbbi években fokozatos növekedés tapasztalható a Lengyelországba utazó magyar turisták számát tekintve. Két évvel ezelõtt ez 30%-os volt, tavaly pedig 16%-os. Így 2005-ben 350 ezer magyar állampolgár utazott Lengyelországba. A kedvezõ trend fenntartása céljából a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet erõteljes reklámakcióba kezd. Ennek részét képezi a hamarosan megjelenõ Lengyel Kártya is, mely az egyéni utasoknak biztosít különféle kedvezményeket: szálláshelyeken, múzeumokban, egyéb idegenforgalmi objektumokban.

 A kiutazó magyarok számát nehéz pontosan megadni, mivel határstatisztikák hiányában csak a szálláshely-statisztikákra lehet hagyatkozni: itt azonban sok magyar turistát nem regisztrálnak.

Honfitársaink kedvelik ugyanis a privát szállásokat és a kisebb panziókat, amelybõl rengeteg található Lengyelország egész területén, nekik azonban nincs bejelentési kötelezettségük. Honfitársainkat Lengyelországban az aktív kikapcsolódás lehetõségek, az aquaparkok és gyógyfürdõk érdeklik, de népszerűek a városlátogatások is. Krakkó és Varsó mellett egyre vonzóbb Poznañ és Gdañsk is. Komoly érdeklõdés figyelhetõ meg a vallási emlékhelyek, magyar vonatkozású kolostorok iránt. A gyógyturisztikai fejlesztéseknek köszönhetõen gyönyörűen felújított, színvonalas gyógyüdülõk állnak a látogatók szolgálatában, teljes körű szolgáltatással, magyar turistáknak is megfizethetõ árakon. Nõ az érdeklõdés a Mazuri-tavak, a tengerpart és a színvonalas gyógyüdülõk iránt. Egyre kevésbé figyelhetõ meg a szezonalitás hatása, természetesen a hegyvidéki térségeket még mindig többnyire télen keresik fel, Krakkó és a nagyobb városok azonban egész évben népszerűek. A magyarok elsõsorban a hosszú hétvégéken keresik fel Lengyelországot.

Fapadosok versenytársa

Április elsejétől a Volánbusz Zrt. menetrend szerinti járatot indított a Budapest–Krakkó útvonalon. A fapados légitársaságok fokozódó térhódításával a Volánbusznál is szükségessé vált a meglévő desztinációk átrendezése: előtérbe kerültek a közelebbi úti célok. Ennek eredményeképpen született meg a heti két alkalommal közlekedő krakkói járat is. Fajcsák Lajostól, a Volánbusz kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, ez rövid idő alatt népszerűvé vált: a járatok kapacitáskihasználtsága folyamatosan emelkedett, az első hónap végére már maximális utaslétszámmal közlekedő autóbusz is indult. Az útvonal a lengyel utasok körében is egyre népszerűbb, a lengyel partnerek jegyértékesítése folyamatosan növekszik. A nyári főszezontól a járatok kapacitáskihasználtságának további emelkedését várják.