Az Érseki Vagyonkezelő Központ 986 millió forintos támogatást nyert el az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) „Kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztésére kiírt pályázata keretében. Így a közel 1,2 milliárd forintos összköltségű beruházás 83%-át az Európai Unió és a magyar állam finanszírozza.
Az egri Érseki Palota középső szárnya turisztikai vonzerővé fejlesztésének fő célja az ország kiemelkedő vallási, kulturális értékeinek fenntartható gazdagítása, nemzetközi szintű turisztikai vonzerő fejlesztése, az egri turisztikai attrakciók színesítése, az elérhető szolgáltatások fejlesztése, szélesítése.
A fejlesztések a műemlék épület turisztikai funkcióval, látogatóbarát szolgáltatásokkal történő ellátását, valamint kiegészítő szolgáltatások telepítését jelentik. A projekt elemei által az Érseki Palota bekapcsolódik a város vérkeringésébe, összekapcsolódik kulturális vonzerőivel, és kibővíti a tartalmas időtöltést nyújtó attrakciók sorát, valamint közösségi helyszínként szolgálja a helyi lakosság igényeit is.
A palota díszkertje megnyílik az egriek és a turisták előtt. A Palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett épülete a többi egri vonzerővel együtt komoly turisztikai programkínálatot jelent, ami által többnapos tartalmas egri tartózkodás biztosítható a látogatóknak, gazdaságélénkítő hatásaival további lendületet adhat a térség turisztikai életének.
A projekt során az Érseki Palota arculatának tervezése, márkaépítése és a (nemzetközi) turizmusba való bekapcsolása is megtörténik, a palota akadálymentessé válik, a fűtést alternatív energia, talajszondás hőszivattyús rendszer biztosítja majd (gázfűtés kiegészítéssel).
A projektben megvalósuló fejlesztési elemek:
1. „Bepillantás a püspök könyvtárába, képtárába, ruhatárába, dolgozószobájába és kincstárába” – egyházművészeti kiállítás „21. századi köntösben”
2. Történeti enteriőrök (főpapi dolgozószoba, szalon, fogadóterem, hálószoba és kápolna)
3. Magyar szentek és legendáik kiállítás
4. „Vanitas” (Hiábavalóság, hiúság) művészettörténeti tematika feldolgozása
5. az Egri Főegyházmegye története időszalagon, interaktív többérintős képernyőn
6. Egri püspökök és érsekek arcképcsarnoka
7. A magyar egyház 1000 éve kiállítás
8. Tapintható tárlat (különböző anyagú barokk tárgyakkal)
9. Időszakos kiállítások (például a vatikáni múzeumból kölcsönzött anyaggal)
10. Vinotéka – az első ízben 2012-ben megrendezésre kerülő „Az egri érsek borai” borverseny nyertes borai (évente 12 bor nyeri el a címet, a főegyházmegye területén lévő 4 borvidékről 3-3 kategóriában)
11. Jégverem használatát bemutató kiállítás
12. Barokk díszkert helyreállítása
13. Szentek attribútum-növényei a palota hátsó udvarán
Kiegészítő szolgáltatások:
1. Cukrászda-kávézó (terasszal)
2. Ajándékbolt (Eger környékén előállított termékekkel)
3. Turisztikai információs pont (értékleltárral)
4. Időszakos gyermekmegőrző (múzeumpedagógiával)
5. Oktatási kabinet (imázsfilm az egyházmegye és a palota történetéről, a falai között zajló jeles eseményekről)
6. Turisztikai filmvetítő kabinet (Heves megye épített öröksége, természeti értékei, fürdői, borászata, Eger értékei)
7. Internetszoba
8. WIFI
9. Exkluzív csoportos túravezetés a palotából a székesegyház tornyaiba és a főegyházmegyei könyvtárba
A barokk díszkert, valamint a palota földszintje és lépcsőháza mindenki által ingyenesen látogatható lesz.
Miért képvisel majd egyedi, illetve nemzetközi szintű vonzerőt az egri érseki palota? A palota, mint műemlék épület és mint turisztikai vonzerő: • Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan főpapi palotája lesz, amelynek egyik szárnya napjainkban is eredeti funkcióját tölti be, ugyanakkor legrégebbi, legértékesebb középső szárnya teljesen megnyílik a nagyközönség előtt.
• Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan főpapi palotája lesz majd, amely komplex, sokrétű turisztikai szolgáltatást nyújt majd.
• Magyarország egyik legrégebbi, Szent István király által 1004-ben alapított egyházmegyéjének székhelye (azaz az egyházmegye 4 év híján egy idős a magyar államisággal), amely 1804-ben az országban harmadikként elnyerte az érsekség rangot (korábban püspökség volt). • Észak-Magyarország leglátogatottabb településének közepén, Eger „szívében” áll.
• Magyarország 8 olyan palotájának/kastélyának egyike, amelynek fennmaradt az eredeti történeti bútorzata • Magyarország egyetlen olyan kastélya/palotája lesz, ahol a fennmaradt történeti bútorzatot eredeti helyén megtekintheti a nagyközönség
• A fennmaradt iratanyag alapján hiteles forrásokon alapuló „mítoszteremtés” válik lehetségessé a palota körül, „felépíthetők” az egykor a falak között lakó érsekek karakterei, közel hozhatók a látogatókhoz.
• Az egri érsekség (1804-ig püspökség) több mint 1000 ezer éves története miatt ezen a helyszínen hitelesen mutatható be több történeti témájú – ugyanakkor modern, XXI. századi rendezési elveket követő – kiállítás.
• Itt lesz Eger egyik első, műemléki környezetbe ágyazott közösségi tere, speciálisan a turisták és az egriek számára fejlesztett szolgáltatásokkal (pihenőkertként szolgáló barokk díszkert – amely a főiskolások számára tanulási helyszínként is használható, kávézóterasz, internetszoba, csomagmegőrző, ingyenes WIFI, stb.).
• Itt valósul meg Magyarország egyik első okostelefonos és audio giude-os rendszerű állandó kiállítása
• Itt valósul meg Magyarország egyik első újszerű megközelítésű, fény- és hanghatásokkal megvalósuló, az élményturisztikai trendeket követő, interaktív elemekkel gazdagított műkincskiállítása, a „Bepillantás a püspök könyvtárába, képtárába, ruhatárába, dolgozószobájába és kincstárába” koncepció
• Kialakításra kerül egy turisztikai filmvetítő terem (magyar nyelvű, angol és német felirattal), amelynek ingyenesen megtekinthető „végtelenített” filmjei Eger, a kistérség, Heves megye és a Bükk különböző turisztikai helyszíneinek a meglátogatásához csinálnak kedvet
• Történelmét tekintve évszázadokon keresztül ez a palota volt Észak-Magyarország egyik legnagyobb hatású szellemi központja.
• Az Érseki Palota déli szárnyában volt kiállítva Pyrker János László egri érsek, korábbi velencei pátriárka képtára, amelyet a nemzetnek adományozott, és amely 1836-tól 1844-ig mint a Magyar Nemzeti Múzeum képtára – a múzeum pesti klasszicista épületének elkészültéig – elsőként itt, Egerben volt látható.
• A palota számos híres vendégének egyike Kossuth Lajos volt, akinek a palota középső szárnyának első emeleti – a projektterülethez tartozó – erkélyéről hangzott el híres mondása: „itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot”.