'

A 2005-ben elindított Podmaniczky-program a fővárosi fejlesztési elképzelések gyűjtődokumentuma. A főváros fejlesztéseit 2013-ig bemutató keretterv olyan projekteket tartalmaz, amelyek új, lendületes periódust indíthatnak el a város életében, és dinamizáló erőt jelenthetnek az egész fővárosi és agglomerációs gazdaság számára. Elemeit úgy állították össze, hogy azok minél tökéletesebben illeszkedjenek az új Nemzeti Fejlesztési Tervbe (NFT), amely meghatározza az Európai Unió által kiemelten támogatott fejlesztési irányokat Magyarországon. A kormány és a főváros között 2006 márciusában megkötött Budapest-szerződés azokat a területeket rögzíti, amelyeken az állam részt vállal a budapesti fejlesztésekből. Ilyen a négyes metró építése, az útfelújítási program vagy akár a műemlék fürdők felújítása – említ néhány példát a főpolgármester-helyettes.

A kiválasztottak

A fejlesztési projektek ügyében a Közép- Magyarországi Régió Fejlesztési Tanács június 1-jén döntést hozott, illetve visszaigazolta azokat a kiemelt projekteket, amelyeket a különböző európai uniós alapok által finanszírozott Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) 2007–2008-as Akciótervében nevesít. A kormány várhatóan július közepén hoz döntést arról, ezek közül melyeket továbbítják Brüsszelbe is. Az uniós forrásokat a legnagyobb, kiemelt projektekre szeretnék fordítani. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó KMOP keretösszege 446 milliárd forint, ebből 285 milliárd forint érhető el a 2007-2008-as akciótervben szereplő projektekre.

Az uniós társfinanszírozású, nagy fejlesztési beruházásokat a főváros a jelenlegi számítások szerint átlagosan 20%-os önrésszel támogatja. Részéről az ehhez szükséges források 100%-ban rendelkezésre állnak, a költségvetésben ezek az összegek már elkülönítve szerepelnek. Ennek ellenére a projekteket a pályázatokon is elindítják – egyrészt ezek jó eséllyel indulnak, másrészt pozitív elbírálás esetén az így felszabaduló pénzösszegeket további programok támogatására tudják átcsoportosítani – indokolja Ikvai-Szabó Imre. A különböző beruházásokat különféle szempontok alapján lehet besorolni. Vannak, amelyeket uniós forrásokból finanszíroznak - ezek megvalósulásával mindenképpen lehet számolni –, másokhoz a főváros nyújt támogatást, további projektekhez pedig a szükséges önrészt a felszabaduló forrásokból a fővárosi tulajdonú gazdasági társaságok vagy intézmények biztosítják. A 2007- 2008-as akciótervekben nevesítésre javasolt projektek egy része közvetlen finanszírozású, illetve pályázati alapból valósul meg. Bizonyos esetekben a főváros anyagi forrást nem biztosít, de a programokhoz fejlesztéspolitikai támogatást nyújt (tárgyal, szerződést köt stb.).

Jobb közlekedés?

A hétéves fejlesztési tervben szereplő, direkt finanszírozásra javasolt projektek teljes költséggel, illetve az önrész mértékéig előirányzott összeggel szerepelnek. Közöttük több közlekedési jellegű beruházás is szerepel, mint például a négyes metró, valamint a hozzá kapcsolódó felszíni beruházások. Szintén a közlekedési helyzet fejlődését szolgálja az észak–déli regionális gyorsvasút projektje. Ennek első üteme tartalmazza az északi szakasz teljes megújulását 10,1 km hosszúságban, több mint 50 milliárd forint becsült összköltséggel. A beruházás akár regionális projektnek is mondható, mivel az útvonal átlépi a városhatárokat: gyakorlatilag Szentendrétől a Boráros térig, a csepeli HÉV-ig terjed. Az 1-es, illetve a 3-as villamosok vonalhosszabbításával a dél-budai, illetve a dél-pesti térség közösségi közlekedése tehető még hatékonyabbá, gyorsabbá, kényelmesebbé. A beruházás I. ütemében mindkét vonalon elvégeznék a szükséges rekonstrukciós munkákat és a legszükségesebb beavatkozásokat áramellátás tekintetében. Sor kerül továbbá a Margit híd, valamint a Szabadság híd rekonstrukciójára is. Ez utóbbi projekt keretében a munkálatokat és a 13-15 hónapos lezárást a 4-es metró Fővám téri felszíni építkezései indokolják. A Csepel városközpontját elkerülő Gerind út I. ütemének régóta húzódó munkálatai is megkezdődhetnek. Az 5,5 milliárd forintra becsült projekt 2,4 km hoszszú városi főút kiépítését jelenti jelzőlámpás csomópontokkal, a HÉV különböző pontokon történő keresztezésével.

Óbudai Gázgyár

Az Óbudai Gázgyár fejlesztésének köszönhetően nemcsak Európában egyedülálló ipari műemlék épületek újulnak meg, hanem a teljes Duna-part is elérhető lesz mind a gyalogos-, mind pedig a kerékpárforgalom számára. A kivitelezést nehezíti a terület környezeti kármentesítése, emellett a térség római kori maradványokban is bővelkedik, amit szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni. A projekt célja egy erősen felértékelődött helyszín kialakítása, az óbudai Gázgyár és környékének gyökeres megújulása, a barna mezős ipari zóna felélesztése, az észak-budai tudásközpont és kulturális centrum megteremtése. A projekt megvalósulásra egyenlőre nincs konkrét határidő, mivel jelenleg a III. kerület által elrendelt változtatási tilalom él az Óbudai Gázgyárat illetően.

Közraktárak

A Közraktárak program elsősorban a kulturális élet színesítéséhez járulna hozzá, de természetesen más egyéb, színvonalas programoknak is teret biztosít. A szóban forgó terület kiválóan alkalmas kulturális funkcióra. A Duna-parti közparkkal együtt speciális, az egyetemistákat befogadó szórakozóhely alakítható ki a Millenáris pesti „ikerpárjaként”, szerves kapcsolatot teremtve a Ráday utcai kultúrhálózattal. A projekthez nem igényel a főváros európai uniós támogatást, magántőke bevonásával valósítja meg. Az ingatlanok tulajdonosa továbbra is a Fővárosi Önkormányzat marad, a fejlesztést, illetve az üzemeltetést saját forrásból fedezik a vállalkozók. A Fővárosi Közgyűlés Pénzügyi és Közbeszerzési, valamint Kiemelt Fejlesztések Bizottsága 2007. június 27-i döntésének értelmében a Porto Investment Kft. pályázata nyerte el az épületegyüttes 25 éves üzemeltetési és hasznosítási jogait. A Kft. tervei alapján az elkövetkezendő három évben összesen közel 8 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg. A befektető a környező területeken is több mint 300 millió forintos infrastruktúraés közlekedésfejlesztést vállalt. Az új és a régi épületek együttes alapterülete a tervek szerint megközelíti a 23 ezer négyzetmétert, a beruházáshoz kapcsolódóan a felszín alatt 250 parkolóhelyet alakítanak ki. Az épületegyüttes átadása legkésőbb 2010 nyarára várható. Az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződéseket a Kiemelt Fejlesztések Bizottságának a közbeszerzési törvény alapján 2007. július 27-ig kell megkötnie.

Budapest szíve

Megújult városközpont kialakítását tűzi ki céljául a program a főváros, a kerület, a kormány és a magánszféra összefogásával és uniós támogatások felhasználásával. A középtávú cél a várost átszelő autósforgalom radikális csökkentése a belvárosban, amelyet így visszakapnának a gyalogosok, a városlakók, a turisták és nem utolsósorban a kiskereskedelem is. A forgalomcsillapítás valódi „fellélegzést” jelenthet Budapest belvárosának. Szintén a Budapest szíve program célja a Duna-part és a város belső részei (Lipótváros, Andrássy út, Bajcsy-Zsilinszky utca) között a gyalogosforgalom megteremtése a belvárosi hangulat megtartásával. A projekt, ahol csak lehet, száműzi az autókat a belvárosból – a lakosságot és a kereskedelmi vállalkozókat fokozatosan készítik majd fel a kiterjedt forgalomcsillapításra. A munka további – a parkolási problémák megoldását szolgáló – mélygarázsok és parkolóházak megépítését teszi szükségessé. A program első eredményeit már a következő években láthatjuk, a fejlesztés összes elemének megvalósítsa 2015-ig várható.

Partra szállás program

A Duna fővárosi szakaszának fejlesztése az egyik legfontosabb középtávú projekt. A természeti adottság – a folyó kettészeli a várost – számos üzleti lehetőséget rejt magában, amelybe megéri befektetni. Ehhez kapcsolódik a Partra szállás program is, amelynek keretében a Duna teljes budapesti szakaszának megújítását nemzetközi pályázaton versenyeztetnék. A projekt elsődleges célja a Duna-part átfogó közterületi és építészeti átalakítása. A folyószakasz műszaki felmérése után kezdődhetnek meg a felújítási munkálatok, amelyeknek a világörökségi részek megóvását is figyelembe kell venniük. Ennek értelmében például a kérdéses nemzetközi hajókikötő helyszínéül semmiképpen sem lehet kijelölni a Margit híd és a Szabadság híd által határolt terület egyik oldalát sem, ezt a látképet az UNESCO védi. A nemzetközi kikötő helyszínét illetően egyelőre több szóba jöhető javaslat is van. A Dunán jelenleg 100-nál több szállodahajó közlekedik, amelyek fedélzetén évente 100 ezer fő feletti külföldi állampolgár látogat hazánkba – tudtuk meg Kovács Zoltántól, a Mahart PassNave Kft. ügyvezető igazgatójától. Noha az utazóközönség gerincét továbbra is a tengerentúli és német nyugdíjasok adják, az utóbbi években egyre növekedett a brit és a Németország keleti tartományaiból idelátogatók száma.

Kinek zöldell a fű a Kopaszi-gáton?

A dél-budai Kopaszi gáton történő fejlesztéssel kapcsolatban a beruházó Öböl XI. Kft. ügyvezető igazgatójától, Szalay Lászlótól megtudtuk, hogy eddig a gáton lévő épületek felújítása, a környező terület parkosítása, rendezése történt meg. A fejlesztés ezen részén vendéglátó célú épületeket, nyíltvízi közforgalmi hajó kikötőt és a Dunai Vízi rendőrség új épületét alakítják ki. A munkálatok 2004 tavaszán kezdődtek a terület birtokba vételével, az évek során felhalmozott kommunális hulladék elszállításával, a romos, életveszélyes épületek bontásával. Értesüléseink szerint ezzel párhuzamosan megtörtént a terület beépítésére vonatkozó tervpályázat kiírása és a terület közműellátásának megvalósítása. Noha a beruházó év elején még az idei nyári szezon kezdetétől üzemelő melegkonyhás éttermeket, szórakozóhelyeket, vízi vidámparkot, valamint luxuslakások és irodák építését ígért, lapzártánkkor azonban az indexről arról értesültünk, hogy májusban három portugál cég (Finibanco, Engil 41, Oliviera de Fradesi Urbia) kezébe került a több mint negyven hektáros ingatlan többségi tulajdona, 75%. Így a további fejlesztések már az ő döntéseiken múlnak. Mint kiderült, az adásvételről 2006 óta folytak a tárgyalások a portugál befektetők és a Leisztinger Tamás érdekeltsége alá tartozó cégek között.

'