Korábbi SPAgetti különszámainkban már érintettük a fürdőkben, uszodákban alkalmazható korszerű fűtési lehetőségeket, amelyek segítségével jelentős költségtehertől szabadulhatunk meg. Nézzük most a diéta részleteit, azaz a medencékkel rendelkező létesítmények energia- és költségtakarékos fűtési megoldásait!

Ma már szinte elképzelhetetlen egy szálloda legalább minimális méretű wellness részleg nélkül, a települések jelentős része pedig a gazdasági kitörési lehetőséget az egészségturizmusban látja, így az elmúlt évtizedekben fürdők tucatjai létesültek szerte az országban. A FÜRDŐK ÜZEMELTETÉSE AZONBAN NEM OLCSÓ MULATSÁG: MŰKÖDÉSI KIADÁSAIKON BELÜL AZ ENERGIAKÖLTSÉGEK TETEMES RÉSZARÁNYT KÉPVISELNEK. A fürdők tervezésénél sok esetben mégsem fordítanak kellő figyelmet a korszerű, energiatakarékos megoldások alkalmazására. Holott a fürdők esetében a medencék töltésére használt termálvíz kedvező lehetőséget ad az épület fűtésére, a medencék hőntartására és a használati melegvíz-ellátás biztosítására is.

ISMÉTLÉSKÉNT: Gádor Katalin, az EconoConsult Cégcsoport energetikus-épületgépész szakértője szerint a termálfürdők esetében kézenfekvő megoldás a töltő-ürítő üzemmódú termálmedencék 30-36°C körüli hőmérsékletű csurgalékvizének hasznosítása. Hőcserélőn keresztül ez az energia a 26-28°C-os medencék hőntartására közvetlenül, vagy hőszivattyú beépítésével közvetve felületfűtésre fordítható. A vízforgatással működtetett medencék pótvizének (öblítővizének) hőtartalma szintén hasznosítható.

A HŐSZIVATTYÚ a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, amely úgy működik, mint egy fordított hűtőgép: a hideg környezetből elvont hőt magasabb hőmérsékletszintre emeli. Ehhez természetesen külső energia befektetésére van szükség, de azonos mennyiségű külső energia felhasználásával két-háromszor annyi energiát tud előállítani, mint bármely más hőtermelő berendezés.

Például, egy vízforgatással üzemeltetett úszómedence vízcseréjéből kb. 100 m³/nap (~4 m³/h) 26-28°C-os csurgalékvíz keletkezik. Ennek hőmérsékletét a hőszivattyúval akár 4°C-ra csökkentve 110 kW energia nyerhető, amely például az épületek fűtésére, használati melegvíz előállítására, medencék hőntartására hasznosítható. A hőszivattyú emellett hűtésre is alkalmazható. Míg a gázenergia költsége kb. 15 Ft/kWh, az elektromos energiáé pedig 45 Ft/kWh, addig hőszivattyús fűtés esetében, 9-12 Ft/kWh költséggel számolhatunk. A hőszivattyús fűtéshez igen kedvező geotarifát igényelhetünk, ebben az esetben a hőszivattyús fűtés ára 6-8 Ft/kWh.

A kinyert hőenergiát érdemes FELÜLETFŰTÉSre fordítani. A fürdők esetében a csempézett felületek kínálják a fal-, padló- illetve mennyezetfűtés kialakításának a lehetőségét, a sugárzó felületekkel – alacsonyabb hőfokú fűtéssel – nemcsak gazdaságosabb, de kellemesebb hőérzetet biztosító fűtést alakíthatunk ki: radiátoros fűtésnél a fűtési előremenő hőmérséklet jellemzően 60°C (azaz 60°C-os hőmérsékletű víz folyik a csövekben), míg fal- illetve mennyezetfűtésnél csak 35-42°C-os, padlófűtésnél pedig mindössze 28-38°C-os vízhőmérsékletre van szükség.

A gazdaságossági szempontok – azaz a magas energiaköltség, a jelentős karbantartási kiadások elkerülése – mellett, a falfelületek moshatóságának igénye, az esztétikai szempontok, az akusztikai problémák és a huzatérzet elkerülése miatt eleve nem javasolt radiátoros fűtési rendszert kialakítani a fürdőkben. Sőt, felületfűtés esetén az allergiás panaszok is csökkenthetők a lebegő por mérséklésével.

A felületfűtés akkor is gazdaságosabb megoldást jelent, ha nem áll rendelkezésünkre termálenergia: KONDENZÁCIÓS KAZÁN alkalmazása esetén az alacsony fűtési előremenő és visszatérő hőmérsékletek miatt 10-20% gázenergia takarítható meg.

Ugyancsak csökkenthetjük az energiaköltségeinket HŐVISSZANYERŐS SZELLŐZÉS kialakításával: az uszodai párátlanító berendezés visszanyeri az elszívott párás levegő energiatartalmát, és ezzel felmelegíti a beszívott hideg levegőt. Korszerű berendezéseknél a szellőző levegő energiatartalma 50-90%-ban visszanyerhető! Ezzel az éves energiaköltség akár 30-40%-a is megtakarítható!

A használati melegvíz előállítására, a medencék fűtésére használhatunk NAPKOLLEKTORt is, amely elsősorban abban az esetben jelenthet gazdaságos megoldást, ha termálvízzel nem rendelkezünk, vagy annak hőenergiája nem elegendő. Számításainkban mindig figyelembe kell vennünk, hogy míg nyáron a használati melegvíz közel 100%-át elő tudjuk állítani napkollektorral, addig télen ez az arány mindössze 10% körüli. Gondoskodnunk kell tehát kiegészítő fűtésről a téli időszakban, üzleti tervünkben számolva ennek többletköltségével. Ennek ellenére fürdők esetében a napkollektoros rendszer létesítése 3-5 éven belül megtérül.

Sok esetben nem jelent megtérülő beruházást épített medenceterek kialakítása. Ezekben az esetekben, a működtetés szezonalitásának csökkentésére módot adhat a szabadtéri medencék ideiglenes, SÁTORTETŐS LEFEDÉSE.  A sátor folyamatos fűtése, szellőztetése igen energiaigényes, így ez a megoldás akkor javasolható, ha olcsó alternatív energiával tudjuk kielégíteni ezt az energiaigényt: magától értetődő lehetőséget jelent a termálvíz hőenergiájának a hasznosítása. Ebben az esetben is fontos helyes tervezéssel a párátlanítás és a fűtés megoldása, de szem előtt kell tartani a folyamatos túlnyomás biztosítását is.

Természetesen, ezek a megoldások csak felvetések, a konkrét intézkedéseket mindig feladat-specifikusan, az adottságok felmérését és a lehetőségek meghatározását követően lehet meghozni, ugyanakkor célunk az volt, hogy cikkünk némi rálátást engedjen az esetlegesen felmerülő feladatokra és elérhető eredményekre, egy olyan területen, amelynek energia-megtakarítást biztosító jellege széles körben még nem annyira ismert, elterjedt.

A „Hogyan tovább”- hoz kövesse figyelemmel SPAgetti különszámunk következő megjelenését is! Ebben további tippeket kaphat az energiaköltségek csökkentéséhez.

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal, az [email protected] e-mail címre várjuk érdeklődő leveleit.

SPAgetti. Fürdők sikeréhségére.