Rytkó Emília elmondta: a Választási eljárási törvény nem teszi lehetővé, hogy a külföldön élő, de magyar lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is részt vehessenek a választáson. Utalt arra, hogy az országgyűlési választások 16 éves történetében idén először a külképviseleteken is szavazhatnak a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok. Összesen kilencven nagykövetségen vagy konzulátuson van lehetőség arra, hogy leadják szavazatukat Tiranától Havannáig. Ehhez azonban, tette hozzá, március 17-ig kérelmet kell benyújtani Magyarországon a helyi jegyzőhöz, aki ezt követően a választót felveszi a külképviseleti névjegyzékbe. A voksolásnál minden választó azokat a szavazócédulákat kapja kézhez, amelyeket az itthoni választókerületében kapna. Így elvileg előfordulhat, hogy a 176 féle egyéni választókerületi szavazólap mindegyikét ki kell majd nyomtatni a helyszínen - tette hozzá. Rytkó Emília közölte: pénteken 12 óráig 1 016 választó kérte a külképviseleti névjegyzékbe vételét. Az OVI vezetője kitért arra is, hogy a "papíralapú" külképviseleti szavazás miatt a végleges választási eredményeket csak a második forduló után egy héttel - április 29-én vagy 30-án - tudja megállapítani az Országos Választási Bizottság. A szavazatok titkossága miatt meg kell várni a külföldről hazaszállított urnákat. A voksokat bele kell keverni az adott választókerület egy kijelölt szavazókörének egyik urnájába - indokolta az eljárást. Közölte: minden választókerületben kijelölik azt a szavazókört, ahol a szavazás második fordulójának napján, április 23-án este 7 óra után nem kezdik meg a szavazatok számlálását. Itt csak a külföldi szavazatok megérkezése után, április 29-én végzik el ezt a feladatot. Szoros eredmények esetén tehát csak a választásokat követően egy héttel derülhet ki, melyik párt hány mandátumot szerzett - érzékeltette az idei országgyűlési választás rendhagyó voltát az OVI vezetője. (Külügyminisztérium)