Néhány alapvető szempont az intézményrendszer fejlesztéséhez: a jelenlegi fejlesztéseknek sokszor nincs helyi gazdájuk, a döntések nem minden esetben a közvetlenül érintettek bevonásával születnek, még mindig kevés az összefogás, és persze lehetne sorolni azokat a tényezőket, amelyek újfajta, alulról építkező szervezetfejlesztést igényelnek a hatékony és eredményes turizmus érdekében.

Ez az oka annak, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia is kiemelten foglalkozik e témával. Szakértők bevonásával az elmúlt években több helyi szerveződés alakult, elsősorban marketingterületen. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán azonban lehetőség nyílhat arra is, hogy a sok különféle helyet, a helyi specifikumokat is figyelembe vevő, de országosan egységes rendszer alapjait teremtsük meg.

A rendszer a turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplők (vállalkozók, önkormányzat, közlekedési vállalat, attrakciók kezelője, örökség- és a természetvédelem helyi gazdái) összefogásával alapozható meg. Érdekeiket a felsőbb szinten való képviselettel és anyagi hozzájárulással valósíthatják meg. A TDM-ek működéséhez – ahhoz, hogy önálló cselekvőképességgel rendelkezzenek – biztosítani kell a jogi és gazdasági feltételeket. Mányai Roland kiemelte, hogy az állam feladata tehát nem a szervezetek létrehozásában rejlik, hanem abban, hogy megfelelő keret jöjjön létre ahhoz, hogy érdemes legyen ilyen szervezeteket létrehozni.

A TDM vezetéséhez garantálni kell a megfelelő szakértelmet, amely felkarolja, elősegíti és támogatja a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor képes nagyobb összefüggésekhez igazítani, integrálni a terület kínálatát (például összehangolja a helyi, régiós és országos fejlesztéseket és marketingkommunikációt). A következő négy szempontot érdemes kiemelni: alulról építkezés, szakértelem, önálló cselekvőképesség és partnerség.

Több szinten

A turizmusban betöltött jelentőségük alapján többféle szinten lehet indokolt TDM-ek létrehozása, szintjüknek megfelelően eltérő feladatrendszerrel. A desztináció jelen esetben többféle célterületet jelenthet: egyrészt olyat, amely elsősorban a saját és a szomszédos régióból vonz turistákat, vagy olyat, amely elsősorban az ország területéről vonz turistákat, illetve olyan célterületet, amely kül- és belföldről egyaránt vonz turistákat, de nem azonos a jelenlegi statisztikai és közigazgatási egységekkel. Egyelőre három, egymásra épülő szinttel számol a tervezet. A szintbesorolások objektív számadatokon alapulhatnak, mint például a kereskedelmi és magán- szállásférőhelyek száma, a vendégéjszakák száma, a turisztikai vállalkozások száma, a beszedett IFA, a vonzerőleltár nagysága az adott területen stb.

Kapcsolódások a meglévő szervezetekkel

Az egyes szintek, illetve azok szervezeteinek kapcsolódása alapvetően meghatározza a rendszer sikerét. A már működő regionális szervezetekkel való kapcsolódás tehát kulcskérdés. A szervezeteknek, szinteknek egymással összhangban, illetve egymás munkáját segítve kell tevékenységeiket végezniük.

Finanszírozás

A TDM-szervezeteknek hosszú távon önfenntartó módon kell gazdálkodniuk, tehát elsősorban a közreműködők tagdíjaiból kell biztosítaniuk működésüket. Létrehozásukat és későbbi tevékenységeiket, akcióikat azonban szponzorok révén és pályázatokon elnyert – főként uniós – forrásokból (ROP, GOP) kell támogatni. A megalakítani kívánt TDM-szervezetek európai uniós pályázati feltételeit egységes rendszerben érdemes kidolgozni. Célszerű, ha pályázatot csak olyan szervezetek nyújthatnak be, amelyeknél megfelelő a tagok összetétele, saját, három évnél nem régebbi turisztikai stratégiával rendelkeznek, megfelelő végzettségű vezető szakembert alkalmaznak (térségimenedzserképesítés, felsőfokú turisztikai képesítés), és néhány alapvető feladatot már a megalakulástól kezdve ellátnak.

Feladatok

A szervezetek által ellátott feladatok számos területet felölelnek, így a kutatás, a minőségbiztosítás, marketingstratégia készítése vagy kiadványok létrehozása, menedzselése, illetve pályázati tanácsadás. A főbb feladatcsoportok – amelyekbe minden tevékenység beilleszthető – az alábbiak: termékfejlesztés/projektmenedzsment, turisztikai információs rendszer működtetése, folyamatos kapcsolattartás, együttműködés, marketingtevékenység, szemléletformálás/oktatás és képzés, a turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás, monitoring. Mányai Roland végül hangsúlyozta, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát követően a szakállamtitkárság olyan alapvető szempontrendszert készített, amelynek egyes elemei ebben a cikkben is megjelennek. Fontos azonban, hogy ezen anyag még nem ad választ minden részletkérdésre.

Ezért a már működő példákra és kezdeményezésekre, valamint a régiók és külső szakértők tudására támaszkodva a következő hónapokban dolgozzák ki a – segédanyagként is működő TDMszervezetek létrehozásáról szóló – stratégiát és útmutatót. Lapunk erről tájékoztatást ad.