Az interjúkból kiderült: a 1992-es barcelonai olimpia és az 1998-as franciaországi futball vb hozott a legtöbbet a szervező országok konyhájára, de az idei németországi világbajnokság mindkét rendezvényt felülmúlhatja a nyereség tekintetében. Szakértői becslések szerint a vb bevétele elérheti a 25 milliárd eurót. Ugyanakkor a tanulmány arra is rávilágít, hogy a gazdasági termelésben némi visszaesés is elképzelhető, mert a vb-t nézők általában nem dolgoznak. A világversenyek elsődleges, kézzel fogható haszna a rendező ország vagy országok infrastruktúrájának fejlesztésében, sportlétesítményeinek modernizációjában rejlik – állítja a tanulmány –, de a turizmus erősödése, valamint további befektetők érkezése is jelentős bevételt hozhat a világversenyek szervezőinek. A felmérés kitér arra is, hogy a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogainak esetleges elnyerésével Magyarország és Horvátország is a befektetett összeg akár két- vagy háromszorosát is elkönyvelhetnék a bevételi oldalon. A felmérés szerint az európai futball-üzlet piaca hamarosan telítettségi ponthoz ér, és bár a labdarúgás az afrikai és az ázsiai országokban soha nem látott népszerűségnek örvend, a jellemzően alacsony kereseti szintek korlátozzák a futball és a hozzá kapcsolódó áruk piacát. A megkérdezett szakértők mindinkább a nők körében látják az üzlet növekedésének lehetőségét, ugyanis az elmúlt 10 évben legfőképpen az elektronikus médiának köszönhetően a labdarúgás jóval divatosabb lett, és a nők körében is elfogadott érdeklődési területté vált. A tanulmány a labdarúgáshoz kapcsolódó költések összegét tekintve öt és tizenöt százalék közé helyezi a nők részesedését.