A szakértő arra emlékeztet, hogy a lej, a rand és a korona a globális hitelválság tavaly augusztusi kirobbanása óta mintegy 15 százalékot zuhant az euróval szemben, míg a török líra a magas kamattartalmának köszönhetően lényegében stabil maradt (szintén az euróhoz képest); a forint pedig csak mintegy 5 százalékkal értékelődött le, írja a portfolio.hu-ra hivatkozva az Index. Christensen szerint a lej, a rand és a korona nagymértékű esésének folytatódására nagy az esély, és az eddigi, illetve várható további gyengülés hatása átterjedhet a forintra is, amelyet nem véd a többiekéhez hasonlóan magas kamatláb. Izlandon jelenleg 13,75 százalékos, Dél-Afrikában 11 százalékos, Romániában 9 százalékos az alapkamat, míg Törökországban 15,75 százalék, Magyarországon 7,5 százalék.
A koppenhágai elemző elismeri, hogy a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzete jelentősen javult a kormányzati kiigazító lépések hatására, de úgy véli, hogy ezt a befektetők már honorálták azzal, hogy nem gyengült a forint annyit, mint amit a tartósan magas államháztartási hiány és államadósság "diktált volna". Az elemzés készítője úgy látja, hogy ahogy a nemzetközi hitelpiaci válság terjed, egyre nő az esélye, hogy megismétlődik a 2006-ban bekövetkezett nagy forintzuhanás (akkor néhány hónap alatt 250-ről 285-ig emelkedett a forint/euró árfolyam). Kiemeli azt is, hogy két évvel ezelőtt lényegesen kedvezőbb volt a nemzetközi befektetői környezet, mint most. Emiatt nem zárja ki, hogy az árfolyam ismét 280 fölé emelkedik - különösen akkor, ha a nemzetközi hitelválság súlyosbodik. A forintgyengülés esélyét növeli, ha a magyar kormány költségvetési politikájának lazulására utaló jelek mutatkoznak, amelyek egyúttal a magyar államadósság leminősítésének kockázatát is növelik - véli a Danske Bank elemzője.
