„Ha majd télen megyünk síelni, négycsillagos szállodában szálljunk meg!” – kezdett nyafogni nemrég a fiam, amire én gondolkodás nélkül azt válaszoltam: „Örülj, ha egyáltalán elmegyünk!” De ezzel a reakcióval, úgy látszik, egyedül vagy legalábbis kisebbségben maradtam, a turisztikai és gazdasági szakemberek azt állították, a megszorító intézkedéseknek alig lesz érzékelhető hatásuk.

„Emiatt nem lesz nagy visszaesés. Jövőre a GDP növekedési ütemének csökkenése várható, de sokkal inkább az egész Európát érintő lassuló növekedés, mint a megszorító intézkedések szerepe miatt. Különösen a német gazdaság rosszabbodó kilátásai érintenek minket, hiszen Magyarország gazdasága annyira érzékenyen követi a német gazdaság változásait, mintha Németország egyik tartománya lenne” – mondja Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Nagyobb fogyasztás-visszaesésre szerinte nem kell számítani, és ugyanezt erősítette meg a GfK Hungária friss felmérése is. Ez 2006-ra a fogyasztás kétszázalékos növekedését várja. A középső áfakulcs ötszázalékos növekedése a nyugdíjasokat érinti és azokat a bérből és fizetésből élőket, akik teljes mértékben elköltötték a fizetésüket. Tóth István János ehhez hozzáteszi, hogy kiesik a közszférából frissen elbocsátottak kereslete is, de ez amúgy sem valós kiesés, mert lényegében arról a rétegről van szó, amely eddig sem nagyon utazott. A versenyszférában dolgozók alig fognak érezni valamit, ráadásul az ő fogyasztási struktúrájukba már beépült az utazás. Még a benzinár két-három forintos változását is jobban észreveszik. Erre utalnak egyébként a július végi adatok a szállodák kihasználtságáról: megszorító intézkedések ide vagy oda, a belföldi vendégéjszakák száma a négycsillagos szállodákban több mint 22 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait, a wellness-szállodákban pedig a belföldi vendégéjszakaszám csaknem 70 százalékkal nőtt.

Jövőre stagnálás

„A turizmusnak nem kell félnie; semmiképpen sem kell olyan hatásokra számítania, mint például az építőiparnak, amelyben a lakásépítések száma biztosan viszszaesik, vagy az autóiparnak.” Gazdasági recesszió idején, amikor a jövedelmük csökken, az emberek első pénzügyi reakciója az, hogy nem takarítanak meg, és lemondanak az olyan tartós fogyasztási cikkek vásárlásáról, mint amilyen például az autó. Az egyik olyan, kutatók által nagyon kedvelt kérdés éppen ez: „Ön szerint most itt van az ideje annak, hogy lecserélje az autóját?”. A válaszokból elég jól felmérhető, mit gondolnak az emberek a gazdaság állapotáról.

Egyébként nem is csak a pénzen múlik, ki akar utazni; kutatások mutatják, hogy az utazási kedv az iskolai végzettséggel, a háztartás létszámával és jövedelmével párhuzamosan nő, amellett a nagyobb településeken élők is szívesebben utaznak az átlagnál. Az intő jel lehet, hogy a Magyar Turizmus Rt. egy idén májusban végzett felmérése szerint a magyar háztartások 54 százaléka egyáltalán nem tervezett utazást idén május és szeptember között.

És hogy mégis mekkora lesz – ha lesz – a viszszaesés? Mint Somogyi Zoltán, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára elmondta, az idei év első hét hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest 1,4 százalékkal emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma, a belföldi szállásnövekedésből adódó szállásdíj-növekedés pedig megközelítette az öt százalékot. Az idei év mutatói még pozitívak lesznek, jövőre azonban inkább már stagnálás valószínűsíthető.

A becsült visszaesés nagyjából reálisnak látszik: a korábbi tapasztalatok azt mutatják, a gazdasági megszorító intézkedéseknek valamekkora hatásuk van ugyan, de nem számottevő. Az 1995-ben, a Bokros-csomag idején az előző évihez képest mindössze egy százalékkal esett vissza a belföldi vendégek száma és 1,5 százalékkal a vendégéjszakáké. A belföldi és a kiutaztatóturizmus visszaesését hozta magával a német kormány Agenda nevű megszorító csomagja is 2002–2003-ban.

Rengeteg olyan történés van egyébként, amelynek ennél nagyobb hatása lehet. Tóth István János szerint például az amerikai beutazások számát akár 15 százalékkal is megnövelheti a magyar külügyminisztérium egyik jól sikerült húzása; a magyar külügyi képviselő a televízióban adta át az USA-ban ismert humoristának és műsorvezetőnek, Steve Colbert-nek azt az okmányt, amelyben értesítik, hogy ő nyerte meg az M0-s északi hídjának nevére kiírt szavazást. „Ha egy amerikai turista eddig európai utazást tervezett, elment Párizsba, Rómába és Prágába. Ezzel az egyetlen akcióval Magyarország olyan érdekessé vált, hogy sokan Budapestet is meg fogják nézni Prága mellett” – teszi hozzá.

Szép remények

A hosszabb távú hatásokat nagyon nehéz felmérni. Eleve nem tudni, sikerül-e véghezvinni a reformokat, és még ha igen is, hogyan. Nem ismerjük eléggé a csomag tartalmát sem. Az biztos, hogy ha elérik a céljukat – azaz képesek lesznek-e többek között hatékonyabban finanszírozni a közszférát –, annak rengeteg pozitív hatása lesz, értelemszerűen az életszínvonalra, a fogyasztásra és többek között a turizmusra is.

Abban, hogy erre mennyi az esély, nem teljesen értettek egyet a megkérdezettek. Somogyi Zoltán nyilván némi kincstári optimizmussal azt mondja, „mivel a konvergenciaprogram csak rövid távon számol a reálbérek csökkenésével, a hazai turizmus továbbra is az ágazat növekedésének motorja maradhat”.

Pesszimistább Tóth István János, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigi kormányok gazdasági tevékenysége – lényegében a privatizáció elveinek kidolgozása és lebonyolítása kivételével, amelyet az Antall-kormány mintaszerűen megoldott – dilettáns cselekedetek sorával volt jellemezhető.

Addig is, amíg ez a kérdés eldől, vannak olyan tényezők, amelyek okot adnak némi optimizmusra. Ilyen például az üdülési csekkek szárnyalása; ez év augusztusának végéig 12,3 milliárd forintnyit értékesítettek belőle, ami 51 százalékkal több az előző évinél. A beváltott csekkek értéke 8,6 milliárd forint volt, ami 63 százalékos növekedést jelent. Somogyi Zoltán szerint a pozitív hatások között kell említeni az olyan akciókat, mint amilyet a Magyar Szállodaszövetség tagjai által biztosított „Félpénzes napok üdülési csekkel” nevű akció vagy a „Nagy Ízutazás” elnevezésű gasztroturisztikai rendezvénysorozat. Előbbi eredményeképpen például az érintett szállodákban megháromszorozódott az üdülési csekkek forgalma. A szakember azt tette még hozzá, hogy „a jövő a diverzifikáció irányába mutat, a kulcs a helyi igények felmérésében és professzionális kielégítésében rejlik.”

Tóth István János egyébként azt ajánlja a szállodáknak, hogy reklámozzák a szolgáltatásaikat, hogy ne veszítsék el a vendégeket. Szerinte egyébként éppen azokban a dolgokban lenne könnyű fejlődni, amihez nem kell pénz; például érdemes lenne a vendéglátóknak kedvesebbnek és rugalmasabbnak lenniük.