Dr. Budai Zoltán helyettes államtitkár ismertette az elmúlt év eredményeit: a turizmus bevételei 17,9 százalékkal 4388 millió euróra nőttek, a turisztikai devizaegyenleg 15,6 százalékos növekedése döntően járult hozzá a külkereskedelmi mérleg stabilizálásához. A külföldi vendégéjszakák száma 2 százalékkal nőtt, belföldi viszonylatban viszont 4 százalékkal csökkent. A Széchenyi terv turisztikai pályázatain 1433 esetben nyertek, a megítélt támogatás összege közel 30 milliárd forint volt. Ennek majd 30 százalékát az önkormányzatoknak ítélték. Támogatást kapott 42 gyógyfürdő, 5 gyógyszálló, 11 vár, 7 kastély, 4 kongresszusi központ, 19 ökoturisztikai helyszín, 209 egyházi műemlék és 347 turisztikai rendezvény.
Desztinációs marketing
Az összefüggések fontosságát, a desztinációs marketinget, a piacra irányultságot és a márkapolitika fontosságát emelte ki Szijjártó Györgyi, a Magyar Turizmus Rt. marketingigazgatója. Az idei nemzeti marketingterv a minőségjavítást és megtartást szolgáló márkapolitikára, a döntéseket megelőző és megalapozó piac- és hatékonyságelemzésre, széles körű stratégiai együttműködésre épül. Tovább tart a termék alapú reklámeszközök készítése. Szétszórt, kis hatékonyságú hirdetések helyett nagy hatósugarú nemzetközi tv-csatornákon (CNN, BBC, NBC, Discovery Chanel, National Geographic) sugározzák a Magyarországról szóló rövidfilmeket. Az idei évben az üdülés kiemelt termék, konkrét ajánlatokkal az ifjúsági, a családos és a szenior célcsoportot célozzák meg. Kiemelt régió idén Észak-Magyarország. Folytatódik a belföldi turizmust ösztönző kampány. A külföldi kampány középpontjában Olaszország áll. Két kiemelt témát tartalmaz a marketingterv, az ökoturizmust és a magyar világörökségi helyszíneket. A jelenlévők átvehették a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő verseny nevezési lapjait. (A verseny 1990-ben indult, és Magyarország 1994 óta vesz részt benne. Az évek során a részt vevő önkormányza- tok száma 74-ről 360-ra nőtt.)
Pályázati lehetőségek
Dr. Ruszinkó Ádám, a GM egészségturisztikai alprogramjának vezetője összefoglalta az elmúlt év ilyen irányú pályázati eredményeit és a Széchenyi tervben idén megpályázható lehetőséget. Ezek a gyógy-wellness fejlesztéseken túl a településkép javítására, az üdülőhelyek infrastrukturális és környezeti fejlesztésére, megvalósíthatósági tanulmányok készítésére, oktatásra és a marketingre is kiterjednek. Határozott formát öltött az önkormányzatoknak szóló üzenet: egy-egy objektum létesítése még nem hozhatja meg a várt eredményeket. Ha a településkép nem tiszta, vonzó és virágos, ha a vendéggel idegennyelv-tudás hiányában nem tudunk szót érteni, ha az új gyógyszállóból hiányzik a szakember, ha nincs egyéb programlehetőség, ha nincs desztinációs marketing, a fejlesztés nem éri el célját. Ennek a komplex feladatrendszernek a teljesítéséhez kell a helyi „karmester” az önkormányzat által vezetett, szakértőkből felálló települési testület. Ezt országos egyesülések nem helyettesíthetik, bár örvendetes, hogy megalakult a MEME (Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület), a Magyar Wellness Társaság, és létrejött az MT. Rt. keretében az Egészségturizmus Iroda.
Velencei sikertörténet
Az önkormányzatok számára a leggyakorlatibb tájékoztatást egy másik, már sikereket elért önkormányzat nyújthatja. Idén Velence képviseletében Oláhné Surányi Ágnes ismertette turisztikai stratégiájukat. Velence tavaly ezüstdíjas lett a Virágos Magyarországért versenyben. Olyan jól sikerült a lakosság mozgósítása, hogy 4-500 helyi lakos önkéntes munkával látott hozzá a közös zöld felületek kialakításához. A velencei önkormányzat a turizmusból befolyt jövedelmét teljes egészében visszaforgatja az idegenforgalomba. Induláskor meghatározták a település adottságainak megfelelő turisztikai stratégiai programjukat: a családi turizmusra építenek, ezért az ezt zavaró nagy rendezvényekről inkább lemondanak. Tervszerűen fejlesztik a tó környékének kínálatát (pld. kerékpáros utak), közép- és hosszú távon a gyógy-wellness fejlesztéseket. Támogatják azokat a helyi vállalkozókat, akik turisztikai vállalkozásba kezdenek. Velence példája szemlélteti, hogy ahol a helyi turizmus egészségesen fejlődik, elkötelezett polgármesterek és testületek állnak a háttérben. A vállalkozó és az állami támogatás együttesen is csak akkor sikeres, ha ehhez a település önkormányzata összehangolt turisztikai hátteret biztosít.