Dr. Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a vendéglátás első félévi eredményeit stagnálónak nevezte. A KSH adatai szerint 99,8 százalékon áll a tavalyi eredményeihez képest, de a vállalkozások száma annak ellenére nőtt, hogy sokan bezártak. A vendéglátóhelyek mindössze 33 százaléka vallja magát nyereségesnek. A Széchenyi kártyát 716 ezer munkavállaló kapta meg, a munkaadók 52 milliárd forintot töltöttek fel rá, melynek csak a felét költötték eddig el. A minisztérium lépéseket tesz az Artisjus díjszabásával kapcsolatosan.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke ennél borúlátóbb. A közel 70 százalékban veszteséges vállalkozások rossz helyzetét az alábbiakra vezette vissza: az áfa az összes környező országénál magasabb. Kedvezőtlen hatású a reprezentációs adó, a teljes körű dohányzási tilalom bevezetése, a teljes alkoholtilalom, a túl magas jövedéki adó, az alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos bonyolult adminisztráció, az elavult oktatás és a korszerűtlen törvények. Fő gond, hogy nincs koncessziós törvény, így a tőkeerős befektetők szakmai tudás nélkül új és még újabb vendéglátóhelyeket nyitnak.
Dr. Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke jelezte, hogy 14 pontba sűrítve ezeket a gondokat már jelezték a minisztériumnak. Az előzőekben felsorolt problémákat kiegészítette a promóció nem megfelelő nagyságával, továbbá azzal, hogy a vendéglátók nem jutnak hitelhez, és a kkv-k részére alig van pályázati lehetőség. A magyar mezőgazdaság szervezetlenség miatt nem képes a minőségi vendéglátás igényeit kielégíteni.
A bizottság ellenzéki tagjai az egykulcsos adót hibáztatták a kereslet csökkenése miatt, míg a kormánypártiak arra hivatkoztak, hogy a kereslethez képest túl sok vendéglátóhely nyílik. Túl sok az adó, viszont kedvező változás, hogy az állam járulékkönnyítést fog adni január 1-jétől a munkavédelmi törvénnyel. A helyettes államtitkár kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy az ágazatot érintő stratégiai és törvényi anyag még készül, a cafeteria átalakítása megtörtént, és életbe lépett a higiéniai útmutató. Az áfa csökkentés egyelőre nincs napirenden.
15 százalékkal esett a forgalom az irodáknál
Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke beszámolója szerint tagjaik a magyar utazásszervezői szakma forgalmának 85-90 százalékát bonyolítják. Idén 15 százalékos a forgalom visszaesése, főként a charterjáratok kisebb számának következtében. A fekete utaztatás változatlanul virul, módosítani kellene az utazási irodákra vonatkozó rendeletet, és a SZÉP kártya korlátozásait is. Az utóbbi években egyre jobban elterjedt jogosulatlan utazásszervezés felszámolása érdekében sürgős és hatékony intézkedésekre, a vonatkozó jogszabályok módosítására, az ellenőrző szervezet hatáskörének kiterjesztésére van szükség, hangsúlyozta, mert a fekete utazásszervezés több szempontból is rendkívül káros: az utasnak nincs jogorvoslati lehetősége, az állam adóbevételektől esik el, a törvényesen működő irodák jogosan várják el, hogy azonos tevékenységet csak azonos feltételekkel lehessen végezni.
Dr. Simon András, a MUISZ közlekedési érdekképviselője rámutatott, hogy a MALÉV megszűnésének következményeként romlott az ország gazdasági és turisztikai mozgástere. A sok bevételt hozó MICE üzletág visszaesett; 50 százalékos mínuszban van a kongresszusi turizmus. Skandináviából nem könnyű elérni Budapestet, a beutazás a csekély költésű fapados utasokra korlátozódik. A MUISZ azt kérte, készüljön valós felmérés arról, hogy mekkora veszteség az országnak, hogy csak alacsony költésű turisták érkeznek.
A bizottság tagjai megállapodtak abban, hogy a szakoktatás kérdéseiről (különös tekintettel a gyakorlati képzésre) külön vitanapot tartanak. Támogatják egy új nemzeti légitársaság létrehozását, és pártolóan közvetítik a szakmai szervezetek javaslatait a minisztériumi döntéshozók felé.
