Mint emlékezetes, a gyógyturizmusfejlesztési alprogramnak több célja is volt, így Magyarország turisztikai bevételeinek növelése; a szezon meghosszabbítása; komplex szolgáltatási csomagok kialakítása; új célcsoportok megnyerése, újabb generációk bevonása a gyógyturizmusba; továbbá minőségi termékek és szolgáltatások előállítása a legújabb keresleti trendeknek megfelelően. A kutatás tapasztalatai bizonyították, hogy a 39 megvizsgált létesítmény esetében a beruházási programot műszaki szempontból teljeskörűen végrehajtották, a tervezett és a tényleges bekerülési összeg alig tért el egymástól. A 2003. december 31-ig az alprogram keretében megvalósult beruházások közel 1200 új munkahelyet teremtettek.

Zöldmezős beruházások eredményeként öszszességében 73 új medencét építettek. A legnagyobb medenceszám-fejlesztésre a zöldmezős beruházásokon kívül Kehidán, a Büki Gyógyfürdőben, Zalaszentgróton, Harkányban, Szentesen, Zalakaroson, Hajdúszoboszlón, Tótkomlóson és Túrkevén került sor. Hat helyen (Debrecen, Gyula, Cserkeszőlő, Eger, Jászapáti és a Római Strandfürdő) a beruházás nem a medenceszám növelésére irányult, hanem átépítésre, rekonstrukcióra, téliesítésre. A zöldmezős beruházások esetében – két kivétellel – az új létesítmények egész évben nyitva tartanak, a további projektek közül pedig hét esetben hozzájárultak a szezon érzékelhető meghosszabbításához.

A legkomolyabb fejlesztések az ülő-, élmény- és gyermekmedencék esetében következtek be.

Csökkent a vízfogyasztás

A jelentős fejlesztések ellenére, amelyek révén mind a vízfelszín, mind pedig a víztérfogat 40- 50 százalékkal emelkedett, összességében az éves vízfelhasználás több mint 5 százalékkal csökkent. Ez az adat annál is figyelemreméltóbb, mivel fürdőszakmai szempontból termálvíz és az ásványvíz vízforgató berendezésekkel történő újrahasznosítása komoly korlátokban ütközik, hiszen ismételt felhasználás esetén ezek gyógyító hatása csökken. A vízhasználat csökkenése a gyógyfürdőfejlesztések igen komoly addicionális eredményének tekinthető. A turisztikai hatások közül kiemelést érdemel a gyógyfürdők, illetve a szálláshelyek számottevő kapacitásbővülése, valamint a 2003. évben regisztrált jelentős látogatói szám növekedés. 2004-ben – az augusztusi helyzetnek meg-felelően, ekkor zárult ugyanis a felmérés adatfelvétele – valószínűsíthetően a kedvezőtlen időjárás miatt összességében látogatói szám csökkenés várható. Ez egyben arra is utal, hogy a műszaki szempontok mellett a pályázók (beruházók) nem minden körülményt vettek figyelembe. Valószínűleg célszerű lett volna – akár az új medencék terhére – a fedett, téliesített medencék részarányát növelni, továbbá hatékonyabb marketingről, a látogatói igények megismeréséről gondoskodni.

Az újonnan épített, illetve felújított létesítmények marketingtevékenysége ellentmondásos. A kutatás bizonyította, hogy a szervezetek elsősorban a helyben lakó látogatók számának növelését szorgalmazzák, kevesebb figyelmet fordítanak a regionális hatásra, s szinte egyáltalán nem törődnek a külföldi látogatók igényeinek kiszolgálásával. Ez visszaköszön a látogatói kört reprezentáló – meglehetősen hiányos – statisztikákból is. A nettó eredmény alapján számított megtérülés hathét év között változik.

A kutatók fontosnak tartották megjegyezni, hogy az érintett gyógyfürdők között szinte alig találni olyat, ahol kontrolling vagy annak elemei működnének, éppen ezért nem lehet megmondani, hogy egy-egy rendezvény milyen többletárbevételt hozott.

Nem mérik az elégedettséget

A fürdők, szintén egy-két kivételtől eltekintve, nem végeznek és nem végeztetnek látogatói felmérést, elégedettségvizsgálatot. Az önkormányzati tulajdonban lévő gyógyfürdők gazdálkodása különösen kritikus. A jelenleg is érvényes rend szerint ugyanis az ezekre vonatkozó könyvelés, s ezek alapján a gazdálkodási mutatók számítása az adott önkormányzatokon belül történik. A fürdők csak adatközlő funkciót látnak el, saját gazdálkodásukról csak közvetett adatokkal rendelkeznek, esetükben az eredményesség számonkérése illuzórikus. A kutatók végül azt javasolják, amennyiben az ilyen típusú programok a jövőben folytatódnak, úgy a pályázati kiírásokat célszerű módosítani: a műszaki szempontok mellett érdemes lenne a turisztikai, illetve a pénzügyi szempontokat még kiemeltebben kezelni, konkretizálni. Ekkor valószínűleg a beruházások amúgy sem rossz mutatói tovább javulnának.

A fejlesztések eredménye

A vizsgált gyógyfürdő- és szálláshely-fejlesztő projektek esetében mindösszesen 14,827 446 milliárd forint állami támogatást ítéltek oda s fizettek ki, ebből 14,029 709 milliárd Ft-ot gyógyfürdő-fejlesztésre, -rekonstrukcióra, 797 737 forintot szálláshelyfejlesztésre.

A fürdők éves befogadóképessége valamivel több mint 10 millió fővel (10 019 204) nőtt. A vendégforgalom alakulására az állami támogatás odaítélése szintén jótékony hatás-sal volt. A fejlesztések eredményeként 2 477 891 többletlátogatót regisztráltak 2003-ban.

A vizsgált egységekben a nettó árbevétel-növekmény 5,407 136 milliárd Ft volt 2003-ban. Csak ebben az évben 1 millió Ft állami támogatás átlagosan 350 ezer Ft árbevétel-növekedést generált.

Uniós támogatásokra is számítanak a fővárosi gyógyfürdők

A tizenöt fővárosi fürdőt, illetve strandot üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Rt. szezonnyitó sajtótájékoztatóján Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere hangsúlyozta, hogy a főváros irányítása prioritásként kezeli a fürdőfejlesztéseket, amelyekben – ahogyan a Rác fürdő példája is mutatja (lásd Turizmus Trend 2005/5. szám, 38. oldal) – a magánszféra is egyre nagyobb lehetőségeket lát. 1998 óta a BGYH 7,2 milliárd értékű fejlesztést hajtott végre a fővárosban. A teljes összegből mintegy 5 milliárdot a szűrő-forgató rendszerekre költöttek el. Kétmilliárdot a Széchenyi fürdő felújítására és korszerűsítésére áldoztak, ahol jelentősen bővült a szolgáltatások köre. A főváros hét éves fejlesztési tervében további 2 milliárd forinttal járul hozzá a gyógymedencék vizének tisztítását szolgáló hidraulikai átalakításhoz és az akadálymentesítéshez. A BGYH hosszú távú terveihez uniós forrásokra is számít. Somlyódi Csaba, az rt. felügyelőbizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy május végére születhet meg az EU-ban az döntés, amelynek eredményeképpen 2006-ban 5-6 milliárd forintos támogatásra és az azt követő években további 6 milliárd forintra pályázhatnak hazánk műemlék fürdői.

A Rudas törökfürdőjének rekonstrukciójára 195 millió forint támogatást nyert a társaság, a Király török fürdőjének rekonstrukciós tervei már elkészültek, de források hiányában egyelőre a fiókban maradnak. A Római Strand a területén talált római kori maradványok miatt 2002-ban műemlékvédelem alá került. A Gellért fürdő felújításának költségei akár a milliárdos nagyságrendet is elérhetik. A fővárosi önkormányzat 600 millió forintot már elkülönített a fürdő korszerűsítésére. A női termál felújítása jövőre indul. A Széchenyi rekonstrukciója 8 éve zajlik, a homlokzatok felújítása után hamarosan megkezdődik a medenceterek korszerűsítése. A Lukácsban évek óta zajlik a felújítás, a Palatinus műemlék épületegyüttesét részlegesen felújította a város. A BGYH vezetői a zuglói Paskál strandra álmodták meg Európa második japán fürdőjét. A 300-500 millió forintos ráfordítással megépülő fürdőben egy fedett és két szabadtéri medence lesz, japánkerthez hasonló környezetben. Horváth Gábor, a BGYH vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a fővárosi strandok többségére a belépő ugyanannyiba vagy kevesebbe kerül majd, mint tavaly. A vezérigazgató reméli, hogy idén nem ismétlődik meg a tavalyi nyár időjárása, ami miatt 2004-ben 40 százalékkal kevesebben látogattak el a fővárosi fürdőkbe, mint 2003-ban.