KIDSOASIS, A KIHAGYHATATLAN

Nagy úr a halogatás. Halogatjuk felvarrni a függönyt, rendbe tenni a kamrát, és sokat halogattuk az utazásokat is. Mindig volt indok: most rossz idő van, most előbb haza kéne érni, most meg inkább pucoljuk meg az ablakokat.

Amikor megtaláltuk a Kidsoasis kiírását, nem tudtam kiverni a fejemből, és az jutott eszembe: ajándékidő. Így volt, így lett: nemcsak együtt töltött időt kaptunk ajándékba, hanem egy izgalmas kihívást. Nemcsak utaztunk (és nem lehetett halogatni!), nemcsak pihentünk, hanem figyelnünk is kellett. Figyeltük az alkalmazottakat, a felszerelést, a közlekedést, a konyhát. Ha csak úgy magunk utaztunk volna, nem kutattuk volna a pelenkatárolót, vagy nem elemeztük volna a játszóház összetételét. Most viszont küldetésünk volt: meg kellett találnunk, miért jön, miért jöjjön ide egy család. Követek voltunk, sok utánunk járó család követei, akik a hétvégéjüket, a félretett pénzüket áldozzák fel az alapján (vagy részben az alapján), amiket ebbe a blogba irkálunk.

A dolog több volt, mint négy utazás. Gondolni kellett arra, hogy nem minden család olyan, mint mi: valakinek egy szolgáltatás fontosabb, mint nekünk, egy hiányosság pedig fel sem tűnik, ami miatt mi bosszankodunk. Azt kellett bemutatnunk, amit átéltünk és azon keresztül azt is, mi vár ezeken a szálláshelyeken más családokra.

Sokat köszönhetünk a Kidsoasisnek. Olyan helyeken jártunk, ahová másképp nem jutottunk volna el, és olyanokon is, ahová magunktól is elmentünk volna, ha ismerjük. Voltunk erdőben, városban, fürdőhelyen, luxusban és falusi környezetben egyaránt. Három gyerekünkkel a bőrünkön éreztük, mi az, hogy családbarát szemlélet, mert ami a kicsinek jó volt, az a nagynak unalmas, amit a nagyok élveztek, a picinek volt túl sok. Jártunk olyan helyen, ahol megtaláltuk a közös hangot.

Profik lettünk, nincs mit szerénykedni: profin tudunk csomagolni, szállodai szobát elfoglalni, medencében ázni, játszóházban játszani, benzinkutat vadászni és élményvideózni. Szoktam gondolni azokra a családokra, akik minket olvasnak: vajon számít, hogy az én gyerekeim szerelmesek lettek az animátorba az egyik helyen vagy hogy lenyűgözött a természeti környezet a másikon. Vajon azok, akik nem követségbe járnak, ugyanúgy élvezik-e majd az ott töltött napokat, ahogyan mi élveztük? Remélem, hogy igen és remélem, meg tudtuk mutatni, hogy a minősített családbarát szálláshelyek bemutatása olyan cél, amely előrébb viszi valamennyiünk életét. Ami közelebb visz ahhoz, hogy egy szálloda, egy étterem, (egy ügyfélszolgálat, fogorvosi rendelő vagy egy vasútállomás stb.) gondoljon azokra is, akik a legkisebbekkel érkeznek. Egyszerűen azért, mert ők lesznek majd a jövő szállóvendégei, étteremlátogatói (ügyfelei, páciensei, utasai stb.).

Nagy dolog, amerre mi jártunk, ott ezt már tudják!