Balatonföldvárnál hétfő estére jelentős mennyiségű elpusztult angolnát sodort partra a szél, és a déli parton több helyen is felfedezhetők a halfaj bomló tetemei. Bíró Péter akadémikus, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója szerint az sem rendkívüli, ha száz elhullott angolna jelenik meg egy helyen, hiszen a tavaszi időszaknak ez jellemző jelensége. A legyengült halakban a különböző kórok lefolyását az átmenet nélkül beköszöntött nagy meleg is felgyorsította, ezért is láthatók a parton döglött egyedek – felelte a sonline kérdésére Bíró Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az angolna úgynevezett parazitált faj, előfordul, hogy úszóhólyagját fonálféreg támadja meg. – Ez okozta az 1991-es angolnapusztulást is. Másra most sem tudok gondolni – fejtette ki Bíró Péter és hozzátette: azt elképzelhetetlennek tartja, hogy szennyező anyag került a tóba, és ezért pusztultak el az angolnák. Ebben az esetben ugyanis más halfajok tetemei is a vízen lebegnének.
– Nem hullott el több angolna idén sem, mint az előző években – a Balatoni Halászati Zrt. statisztikáira hivatkozva ezt mondta Varga László, a társaság megbízott vezérigazgatója. Varga László arról is beszélt: a halhullás kezelése mindig kellemetlen, de abban ő is biztos: a szokásos tavaszi halpusztulásnál többről nincs szó. Az elpusztult halak összegyűjtése a halászati társaság feladata, tavasszal általában két-három tonna tetemet gyűjtenek össze. Ennek 60 százalékát a nyílt vízen, hajóval szedik össze, a többit a part mentén. – Három hete folyamatosan gyűjtjük a haltetemeket, de a Balaton 60 ezer hektáros területére kevésnek bizonyulnak a halászok és a munkába bevont 12 halőr – jegyezte meg Varga László, aki azt is hozzáfűzte, a feladat jelentős anyagi teherrel is jár, tavaly mintegy 25-28 millió forintot költöttek a tetemek összegyűjtésére és megsemmisítésére. A legtöbb településen persze az önkormányzat is besegít a munkába. (sonline.hu)
