Idén az első félévében a népesség 23 százaléka vett részt a belföldi idegenforgalomban, azaz legalább egy alkalommal tett többnapos belföldi utazást, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb Statisztikai Tükör kiadványából, amely a lakosság többnapos belföldi turisztikai utazásainak jellemzőit elemzi. Az utazások száma 2 százalékkal 7,9 millióra, az azokon eltöltött idő pedig 1 százalékkal 29,5 millió napra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 
    A lakosság az előző évinél 4 százalékkal többet, 100 milliárd forintot költött el. Szálláshely-szolgáltatásokra 33 milliárd, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 3 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 22 milliárd forint jutott. A turisztikai fogyasztás harmada a budapestiektől származott, és 28 százaléka a Balaton régióban valósult meg. Az utazásokban a hétvégi típusú (1–3 éjszakás) utak voltak többségben.
    Az idei év első felében a hétvégi típusú utazáson a magyar lakosság 19 százaléka vett részt legalább egyszer. 
    A lakosság a hétvégi utazások során személygépkocsit 69, autóbuszt 19, vonatot 12 százalékban vett igénybe. Az utazások több mint fele rokon, ismerős meglátogatása volt. Így az igénybe vett szállástípusok között 59 százalékot képvisel a rokon, ismerős által biztosított szállás, míg 17 százalékban saját második otthont vettek igénybe az utazók, a szállodák részesedése 13 százalék volt.
    Az utazások harmadát a 25–44 éves korosztályba tartozók tették, de nem sokkal marad el ettől a 45–64 éves korosztályba tartozók utazásainak száma sem. Az utazások kiemelt célja Budapest–Közép-Duna-vidék, az összes utazásra fordított idő 22 százaléka történt itt, a Balaton, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl részesedése 12–15 százalék volt a teljes belföldivendég-forgalmon belül.
    A hétvégi típusú utazásokon a lakosság fogyasztása 58 milliárd forintra becsülhető, ami 3 százalékkal marad el az előző évitől. Egy turista egy nap alatt átlagosan 3.200 forintot költött el a hétvégi típusú utazása során, ami 2 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi.
    A négy- vagy annál több éjszakás utazáson a lakosság 8,2 százaléka vett részt 2010 első félévében, ami bővülést jelent az előző évhez képest. A személygépkocsit használók 9, a többieknek azonban csak 6 százaléka utazott belföldön ilyen időtartamra. 
    A lakosság a félév során összesen 1,5 millió négy- és annál több éjszakás utazást tett, amelyek során az előző évinél 5 százalékkal több, 11 millió napot töltött el. A Közép-Magyarországon lakók 2,1 millió napot töltöttek el a Balatonnál, ami az üdülőkörzet vendég forgalmának 58 százaléka. A "magyar tenger" mellett a Budapest–Közép-Duna-vidék játszik még kiemelt szerepet a belföldi turizmusban. E két célrégió adta a teljes belföldivendég-forgalom közel felét. Az ország többi részére elsősorban a régión belüli utazások voltak a jellemzők.
    Az utazások fő motivációja az üdülés, pihenés, de számottevő a rokonok, ismerősök meglátogatása is, az utazáson töltött idő 5 százaléka hobbi jellegű munka végzéshez kötődött. Az átlagos tartózkodási idő 7,7 nap volt, ennél lényegesen hosszabb ideig, 9,1 napig tartottak az egészségmegőrzési, wellnessutak. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák a legnépszerűbbek. Minden harmadik éjszakát ismerős által nyújtott szálláshelyen töltöttek az utazók. 
    Az utazások 73 százaléka gépkocsival történt, az autóbusz részesedése 14, a vasúté 13 százalék volt. 
    A négy és annál több éjszakáig tartó utazások során az egy évvel korábbinál 16 százalékkal magasabb, 41 milliárd forint volt a résztvevők fogyasztása. A kiadások 40 százalékát szállásra, 28, illetve 14 százalékát pedig étkezésre és közlekedésre fordították az utazók. Az egy utazó egy napjára jutó költés az egy évvel korábbinál 10 százalékkal magasabb, 3.600 forint volt.
    A magyar lakosság 77 százaléka nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. A turizmusból való kimaradás oka – lényegében régiótól függetlenül – leggyakrabban anyagi eredetű, illetve egészségügyi probléma, előbbire az Alföldön lakók hivatkoztak az átlagosnál lényegesen gyakrabban. A lakosság 16 százalékáról feltételezhető, hogy bár az első félévben nem utaztak, azt a későbbiekben megteszik. A nem utazóknak mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akkor sem szeretne utazni, ha megtehetné.