A nemzetközi gazdasági válság hatása jelentős mértékben befolyásolta az utóbbi évek hivatásturisztikai piacát is. A 2010. évi adatok azt a tényt támasztják alá, hogy a 2009-ben tapasztalt visszaesés után a hazai hivatásturisztikai piacnak sikerült növekedési pályára állnia, az elmúlt évi adatok helyenként még a 2008. évi eredményeket is túlszárnyalják.

Több nemzetközi konferencia több résztvevővel, mint a gazdasági válság előtt

2010-ben a Magyar Kongresszusi Iroda partnerei által szolgáltatott információk és az MKI saját adatgyűjtése alapján összesen 537 db, az ICCA nemzetközi szervezet kritériumainak megfelelő konferenciát rendeztek Magyarországon, ami több mint 50%-os növekedést jelent a 2009. évi adatokhoz képest, sőt a 2008-ban regisztrált nemzetközi konferenciák számához (531 db) képest is növekedést mutat. A nemzetközi konferenciákon regisztrált résztvevők száma – 125.600 fő – szintén nemcsak a 2009. évi adatokat haladta meg (+53,1%), hanem a 2008-as adatokat is (+5%) túlszárnyalta.

2010-ben összesen 2002 napnyi nemzetközi konferencia zajlott Magyarországon, amelyek résztvevőinek száma átlagosan meghaladta a 234 főt, átlagos időtartamuk 3,7 nap volt. A nemzetközi konferenciák átlagos időtartama 2008: 3,9 nap; 2009: 3,3 nap.) A konferenciák több mint 53%-a 2-3, míg 27,4%-a 4-5 napos volt.

A magyarokon kívül németek, britek és franciák érkeztek leggyakrabban Magyarországra nemzetközi konferenciákra

A Magyar Kongresszusi Iroda partnerei által szolgáltatott információk alapján, a konferencián résztvevők 81%-a külföldről, 19%-a Magyarországról érkezett. A rendezvényeken megjelenő nemzetek átlagos száma 12 volt. 2010-ben a magyarokon kívül Németországból (69,2%), az Egyesült Királyságból (62,3%) és Franciaországból (53,3%) érkeztek leggyakrabban hazánkba nemzetközi konferenciákra. A középmezőnyben lévő olasz, amerikai, spanyol, cseh, osztrák és lengyel résztvevők közel egyforma arányban látogatták a nemzetközi konferenciákat. A 2009. évi eredményekhez képest igen jelentős növekedés volt tapasztalható a német, az olasz, a spanyol, az osztrák és a lengyel résztvevők esetében, akik megduplázták részvételi arányukat, sőt esetenként még a 200%-ot is meghaladták.

Egyre népszerűbbek a vidéki helyszínek

A korábbi évek tendenciáját követve, a legtöbb nemzetközi konferencia (71%) továbbra is Budapesten került megrendezésre. A fővárost Pécs (6,7%) követi, amelyhez nagymértékben hozzájárult a Pécs – 2010 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat. A nemzetközi konferenciahelyszínek rangsorában harmadik helyen holtversenyben Sopron (3%) és Szeged (3%) szerepel, amelyeket a Balaton-part (2,6%) konferencia-települései követnek. Ezen kívül jelentős számú konferenciát rendeztek Debrecen, Eger és Győr városában is. A már jól ismert helyszínek mellett időről időre új helyszínekkel bővül a paletta: 2010-ben – a teljesség igénye nélkül – például Kaposvár, Kecskemét, Piliscsaba, Sárvár, Velence és Herceghalom is otthont adott egy-egy nemzetközi konferenciának.  

Így bár továbbra is megmaradt Budapest vezető szerepe, biztató jel, hogy a konferenciák területi megoszlásának vonatkozásában az elmúlt évekhez, sőt 2010-ben az egyes negyedévekhez képest is javulás tapasztalható. 2008-ban a rendezvények 20,5%-át, 2009-ben 27%-át, míg a múlt évben 29%-át, tartották vidéken. Ez az arány éppen a 2007-es, igen sikeres év adataival egyezik meg.

Egyre kedveltebb helyszínek az egyetemek és a tudományos intézetek

Rendkívül érdekes eredményeket hozott a 2010-es év a konferenciák helyszínének tekintetében is. Az a tendencia, hogy a szállodák térhódítása tovább folytatódik – megdőlni látszik, hiszen vezető szerepük ellenére, több mint 10%-kal esett vissza a szállodában megrendezésre került konferenciák száma. A legszembetűnőbb az egyetemek és tudományos intézetek robbanásszerű előretörése: míg 2008-ban az összes konferenciának mindössze 4,3%-át tartották egyetemeken és a tudományos intézetek valamelyikében, addig két évvel később ez az arány négy és félszeresére nőtt. Így nem meglepő az sem, hogy a nemzetközi konferenciák témáját illetően is a gazdasági témák mellett az orvosi, valamint a tudományos témájú nemzetközi rendezvények vonzzák a legnagyobb szakmai érdeklődő közönséget.

A legtöbb konferenciát szeptemberben rendezték

2010-ben, az ICCA nemzetközi szervezet kritériumainak megfelelő 537 nemzetközi konferencia közül a legtöbb (76 db) megrendezésére szeptemberben került sor, ez az összes rendezvény 14,2%-át jelenti. Nemzetközi rendezvények szempontjából hasonlóan intenzív hónap volt a május (69 db), a június (68 db), valamint az október (69 db), így az arányok hasonlóan alakultak az előző két évhez viszonyítva.

Továbbra is Magyarországról érkezik a legtöbb megrendelés

A Magyarországon lezajlott nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségét vizsgálva megállapítható, hogy a rendezvények több mint 50%-ának magyar volt a megrendelője, melynek aránya 2009-hez képest 6%-kal magasabb. A magyarok után jelentős a Nagy-Britanniából érkezett megrendelések aránya (10,3%), ami 1,7%-os növekedést mutat az előző évhez képest. 2,4%-kal több megrendelés érkezett Németországból, míg az osztrák megrendelések aránya 0,5%-kal emelkedett.

A nemzetközi konferenciák megrendelőit típus alapján rangsorolva a 2010. évi sorrend teljes mértékben átalakult 2009-hez képest. 2010-ben a legtöbb megrendelés külföldi cégtől (22%), valamint magyar vállalattól (14%) érkezett. 13%-ban egyetemek, intézmények, egyesületek, tudományos társaságok, valamint alapítványok szerepelnek, míg a magyar (11%) és külföldi (11%) szervezőirodák és az Európai szövetségek (12%) aránya szinte teljesen megegyezik egymással. Ezen kívül érkeztek még megrendelések különböző világszövetségek (3%) részéről is.

Az MKI partnereinek 14%-a nem adott választ a megrendelők típusát illetően.

2009-ben a lista élén a külföldi szervező irodák (20,4%) és a külföldi vállalatok (15,8%) álltak, továbbá jelentős százalékot képviseltek még a magyar szervezőirodák (13,6%) és az Európai szövetségek (13,6%) is.

A kutatás eredményeiből készített részletesebb összefoglaló (összefoglaló táblázatokkal, grafikonokkal és az egyéb rendezvényekről szóló információkkal is kiegészítve) a Magyar Kongresszusi Iroda honlapján, a www.hcb.hu oldalon, a Háttéranyagok/Tanulmányok menüpontban található meg.