Június 1-jén lép hatályba az az új uniós rendelet, amely a beszállítók és vevők közötti versenykorlátozó megállapodásokat szabályozza – derül ki a Kapolyi Ügyvédi Iroda összefoglalójából. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének múlt heti közgyűlésén is foglalkozott a szakma egy hasonló témával: 2024-re a nagy nemzetközi techóriások működésének szabályozását készíti elő az EU. Erről ITT tudósítottunk.
Dr. Bánki Zoltán, az Iroda ügyvédje szerint az új előírások megerősítik, hogy nemcsak a 30 százalékos piaci részesedést meghaladó vállalkozásoknak kell továbbra is fokozott körültekintéssel eljárniuk versenykorlátozó megállapodások megkötésekor, hanem a kisebbeknek is. Az új szabályok kimondják többek között, hogy bizonyos esetekben a piaci részesedés mértékétől függetlenül is csak kivételes esetben lehet a vevőt korlátozni abban, hogy saját honlapján keresztül is értékesítse szolgáltatásait, termékeit. Noha a nyár közeledtével leginkább a nagy online szállásközvetítő portálok és partnereik (közülük is elsősorban a hotelek) kerülnek az érdeklődés középpontjába, a Kapolyi Ügyvédi Iroda felhívja a figyelmet, hogy a rendelet az online mellett az offline világra is vonatkozik. A szabálymódosításra nagyrészt azért volt szükség, mert az utóbbi években az online kereskedelem jelentős változásokon ment át, és a felmerülő problémákra új válaszokat kellett adni. A változás a nyár és a turisztikai szezon csúcsának közeledtével a nagy szállásközvetítő oldalak esetében különösen fontos és előremutató, a szállodák és a közvetítőoldalak között kialakult gyakorlat akár jelentős átalakulását is magával hozhatja.
Online értékesítés: csak kivételes esetekben lehet korlátozni a saját webáruházat és honlapot
Az új szabályok alapján amennyiben a vevő kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor a felek piaci méretétől függetlenül csak kivételes esetekben lehet korlátozni abban, hogy saját honlapot, saját webáruházat üzemeltessen. Kivétel lehet, ha bizonyítható, hogy ez a korlátozás arányos, és az ezzel járó hatékonysági előnyökből a fogyasztók is méltányosan részesülnek. Az új szabályozással az is egyértelműbbé válik, mely esetekben tilthatja a megállapodás, hogy a vevő hirdetése árösszehasonlító oldalakon vagy keresőmotorokon jelenjen meg. Főszabály szerint akkor korlátozható egyik vagy másik reklámcsatorna használata, ha a felek piaci részesedése 30 százalék alatti, és a megállapodás egyébként nem tiltja teljes egészében a vevőnek, hogy egy adott online reklámcsatornán (például árösszehasonlító oldalakon) hirdessen.
Kivételes mentesülés a tilalom alól
Az új szabályok tükrében visszaszorítani kívánt típusokba tartozó megállapodások akkor mentesülhetnek a versenykorlátozó megállapodások tilalma alól, ha az ezzel járó hatékonysági előnyökből megfelelő arányban részesülnek a fogyasztók, és emellett a korlátozás az arányosság keretei között marad – hívja fel a figyelmet dr. Bánki Zoltán, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője. Ezeknek egyidejű teljesülését azonban a megállapodást kötő vállalkozásoknak minden esetben bizonyítaniuk kell, különben a versenyhatóság jogsértést állapíthat meg. Ez a kockázat pedig nagyfokú körültekintést igényel a beszállító és vevő közötti versenykorlátozó megállapodások esetén is.
Háttér: három forgalmazási rendszer, franchise rendszerek
Az új szabályok figyelembe veszik az egyes forgalmazási rendszerek jellegzetességeit és ennek megfelelően három rendszer között tesznek különbséget. Ezek szerint beszélhetünk egyrészt szelektív forgalmazási rendszerről (ahol a beszállító csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott vevőknek értékesít, akik a szelektív forgalmazási rendszer területén nem értékesítenek olyan forgalmazók részére, akiket nem a beszállító választott ki), másrészt kizárólagos forgalmazási rendszerről (ahol a beszállító egy-egy területet vagy ügyfélcsoportot kizárólag saját magának vagy legfeljebb öt vevőjének tart fenn azzal, hogy ezen területet vagy ügyfélcsoportot a többi vevő nem célozhatja meg), harmadrészt pedig szabad forgalmazási rendszerről (ami sem szelektív forgalmazási rendszernek, sem kizárólagos forgalmazási rendszernek nem tekinthető).
Az új szabályok kitérnek a franchise versenyjogi vonatkozásaira is. Ezek szerint a franchise szerződésekben található versenykorlátozó kikötéseket azon forgalmazási rendszer szabályai szerint szükséges megítélni, amely az adott franchise megállapodáshoz a leginkább hasonlít.
