A pályázat keretében került sor a novemberi „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan – az iskolában” című konferencia megrendezésére is, ahol a rendezvény vendégei a Gundel TISZK tagiskoláinak tanárai és diákönkormányzatai voltak, akik számára az előadók olyan témákról beszéltek, amelyek beépíthetők az adott szaktárgyak tananyagaiba. Németh Imre, a szakminisztérium osztályvezetője a környezeti nevelés fontosságáról és a már létező programokról beszélt, amelyek a magyar közoktatás teljes vertikumában megtalálhatók: a zöldóvoda, az ökoiskola valamint a felsőoktatási intézményekben működő ökoklubok országos hálózata kisgyerekkortól a felnőttkor küszöbéig biztosítja a környezettudatos nevelést. Kéri András, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék Szakmetodológus környezeti nevelője előadásában a környezeti nevelés, illetve a fenntarthatóság oktatásának különbségeit tárta a közönség elé. Ez utóbbi értelmezésében a tantárgyak egyforma jelentőségűek, és a fenntarthatóság az iskolai élet minden területét áthatja. A fenntarthatóság mutatója az ökológiai lábnyom, amelynek ismérveit részletesen ismertette az előadó. Varga Éva, a Szabómester Szakképző Iskola tanára a környezet-egészségügyi ártalmakra hívta fel a figyelmet. A Klíma Klub közhasznú nonprofit Kft. képviseletében Varga Dávid „A környezettudatos gondolkodás fontossága az iskolai tananyagban” címmel tartott előadást. A szakember a tanórai interaktivitást és a valós példákon alapuló magyarázatokat hiányolta a mai oktatásból. A konferencia záró előadója dr. Hajnal Klára, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Társadalomföldrajz és Urbanisztikai Tanszékének adjunktusa volt. „A tudatosság értelmezése a környezettudatosság és a fenntarthatóság elméletében és gyakorlatában” című előadásában kiemelte, hogy paradigmaváltásra van szükség az élet minden területén. Nem a mennyiségi növekedés, hanem a minőségi fejlődés és az ember kell, hogy a középpontban álljon. Az ember mint tudatos lény kell, hogy cselekedeteit irányítsa, hozzon racionális döntéseket, vállaljon felelősséget a környezet épségéért, amit aztán át kell örökítenie a jövő generációinak.
A környezetvédelmi konferencia jelentőségéről, a pályázat keretében eddig befejezett programokról, valamint a még hátralévő feladatokról a TISZK környezettudatosság-munkacsoport vezetőjét, Kőszegi Andreát, a Dobos C. József Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola tanárát kérdeztük: „A projekt 2010 szeptemberében zár, s ez a konferencia azért tekinthető mérföldkőnek, mert a jeles szakemberek szaktanárainknak nyújtottak segítséget abban, hogy a környezettudatosság holisztikus kezelésével a téma bármelyik tantárgyba beépíthető. Még két fontos projektet szándékozunk megvalósítani, a januári tanártovábbképzést és a tananyag-harmonizációt.” A földrajz–turizmus szakos szaktanár szerint a környezettudatosság bizonyos tantárgyakba könnyen beilleszthető: például a globális felmelegedés turizmusra gyakorolt hatása nyilvánvaló, ugyanígy a vendéglátásban is beszélhetünk bioélelmiszerek népszerűségéről. Ennél azonban tovább szeretnének lépni, és a cél a hét természettudományos tantárgy mindegyikébe a fenntarthatósági kérdéseket beépíteni. Összeállítottak egy 10 környezetvédelmi fogalmat tartalmazó listát, amelyet belehelyeztek a tanmenetbe, és megpróbálták megtalálni a kapcsolódási pontokat. A projekt egy munkafüzet összeállításával zárul, amely kiegészítő tananyagként majd a tanárok rendelkezésére áll.
„Fő feladatunknak tartjuk, hogy holisztikus módon tárjuk fel a tagiskolák tanárai és tanulói számára az egyre sürgetőbb környezetvédelmi problémákat. – hangsúlyozta Kőszegi Andrea. – A szemléletváltás ideális esetben mindig két irányú: egyrészt a tanárok oldaláról, akiknek folyamatosan, igényes, új ismereteket kell közvetíteniük a diákok számára, érzékeltetve, hogy a környezetünkben minden mindennel összefügg. A környezeti problémákat egységében kell vizsgálni, több tárgy szemszögéből, nem mozaikszerűen. A diákok részéről is fontos az érdeklődés megnyilvánulása. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a diákok nyitottak és szívesen vesznek részt környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekben: ilyen volt például a Föld napja-rendezvény vagy az ökotábor a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén, illetve a tantárgyverseny is.” A tanárnő úgy véli, hogy míg a felnőttek a környezettudatos életet amolyan aszketizmusnak fogják fel, a gyerekek egyre fogékonyabbak. A zöld témák szerencsére már bekerültek a médiába, így az átlagemberek is napi szinten találkoznak a kérdésekkel. A szaktanár számos ökoiskolába látogatott el, hogy tapasztalatokat gyűjtsön arra vonatkozóan, mit lehetne a TISZK öt tagiskolájában is átültetni a gyakorlatba.