Jóllehet Paks városa, mint azt Barnabás István alpolgármester megfogalmazza, nem kíván Kőszeggel, Sopronnal versenyezni, de szeretnék, hogy a húszezres Duna-parti város a jelenleginél nagyobb szerepet töltsön be a hazai idegenforgalomban. A 2008-as számokat tekintve van hova fejlődni; a külföldi és belföldi látogatók 22 610 éjszakát töltöttek a város kereskedelmi szálláshelyein, legtöbbet szállodákban. Paks neve a köztudatban elsősorban az ország villamosenergia-fogyasztásának jó 40%-át biztosító atomerőművel kapcsolódik össze. A város vezetése azt szeretné, hogy ne csak az atomerőmű legyen idegenforgalmi termék. Paks, tudjuk meg Barnabás Istvántól, képes akár egy hosszú hétvégére is lefoglalni a turistát. Történelmi emlékei egész a rómaiakig nyúlnak vissza; a város határában, Dunakömlődön láthatóak a Limes egyik jelentős erődje, Lussonium romjai. A hatos útról letérve dunántúli kisvárosokra jellemző barokk és klasszicista épületek közt halad a látogató a városközpontig. Ezek egyike az 1844-ben emelt klasszicista Erzsébet szálló. Az épületben sokáig kaszinó működött, 1991-től 2005-ig a város képtárának adott otthont, ekkor megvásárolta a Paksi Atomerőmű Zrt, hogy felújítás után vendégei számára megfelelő szálláshelyet teremtsen. A tervek szerint az idén nyáron nyitó, konferencia- és wellnessrészleggel is rendelkező, azonban csupán 14 szobás szálloda a nagyközönség számára is nyitva áll. A városba látogatók rendelkezésére áll a 2008-ban színvonalasan felújított háromcsillagos Duna Hotel is.

Pakson a közelmúltban termálvizet találtak: 800 méter mélyről magas sótartalmú, 46-48 Celsius-fokos víz indult meg a felszínre. Erre alapozva az önkormányzat saját forrásból közel egymilliárd forintból gyógyászati központot hozna létre. Üdítő látni, hogy egy Paks méretű kisváros, fittyet hányva az ország építészeti konzervativizmusára, létrehoz egy olyan épületet, mint amilyen a 1970-es években fénykorát élő egykori konzervgyár üzemcsarnokában kialakított Paksi Képtár.

A nálunk még ritkaságszámba menő rozsdahatású Cor-Ten acéllemezekkel borított képtár rendhagyó belsőépítészete a mozgássérültek épületen belüli közlekedését teljes mértékben elősegítve valósult meg. Prosek Zoltán képtárvezetőtől megtudjuk, hogy a képtár európai szinten jegyzett intézmény. Hogy ne egyfajta öncélú, művészeti elefántcsonttoronyként üzemeljen, a belépéshez széles körű kedvezményeket biztosítanak, iskolások kedd-csütörtök délelőtt ingyenesen látogathatják a kiállításokat. Keveseknek jut eszükbe a borról Paks, pedig a löszös Tolnai borvidékhez tartozó Pakson és környékén kifejezetten kellemes borokat termelnek. A város közepén találhatóak a Sárgödör téri présházak. Az egykor fillérekért gazdára találó kihasználatlan, XIX. századi présházak ma folyamatosan újulnak meg köszönhetően a Paksi Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesületének. A több század építészetét megtestesítő paksi templomok közt ott található a huszadik század magyar építészetének egyik sajátos irányzata is, a Makovecz Imre képviselte organikus építészet. Az ismert építész a római katolikus Szentlélek-templomba belesűrített mindent, ami az ősi hiedelmek valamint a kereszténység ötvözésébe belefér.

Meglehet, Paks már ma is változatos turisztikai kínálatot tud felvonultatni, azért a legjelentősebb vonzerőt még mindig az atomerőmű jelenti. Az 1982-ben üzembe helyezett, ma négy reaktorával az ország energiaellátásának mintegy 40 százalékát előállító erőmű látogatóközpontjában meglehetős tárgyilagossággal mutatják be az atomenergiát. Belépődíj nélkül vehetnek részt 16. évüket betöltött személyek a látogatáson, szakképzett idegenvezető segítségével nézhetik végig az érdeklődők a vezénylőtermet, a működő reaktorokat és a turbina-generátor egységeket.