A Malév privatizációs pályázatát 2007. április 24-én zárták le, azóta az AirBridge Magyarországi Vagyonkezelő Zrt. a társaság 99,95 százalékos tulajdonosa. Az AirBridge törzstőkéje húszmillió forint, a céginformációs rendszer szerint két tulajdonosa Kiss Kálmán és Borisz Abramovics. Bár a vételár „csupán” 200 millió forint volt, a privatizációs szervezet szerint a tranzakció valós értéke – a tőkejuttatásokkal és az ígért fejlesztésekkel együtt – eléri a 26 milliárd forintot. Első lépésként a tulajdonosok 20 millió euróval, azaz mintegy ötmilliárd forinttal pótolták a Malév tőkéjét. Az AirBridge emellett bemutatta az orosz Vnyesheconombank által kibocsátott 30 millió eurós, feltétel nélküli és visszavonhatatlan tőkejuttatási bankgaranciát, amely felett – a kedvezményezett Malév javára – a magyar privatizációs szervezet rendelkezik.
Bár az új tulajdonosok korábban abban bíztak, hogy a Malév két-három éven belül nyereségessé tehető, a cég átalakításával járó nehézségek, illetve a kedvezőtlen piaci feltételek miatt (például a kerozinár-változás) miatt egyelőre igencsak kétséges, hogy ez cél valaha is teljesülhet-e. Idén májusban látott napvilágot a hír, hogy a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport még februárban zálogjogot kapott a Malév egyik leányvállalatára a légitársaság tartozása fejében. A Malév-leány Aeroplex Kft. száz százalékát érintő úgynevezett első ranghelyű zálogjogot május 19-én jegyezték be. A Malév augusztus elején közölte: a téli menetrendi időszakban szűkíti kapacitásait, és csoportos létszámleépítésre készül. Teljesen kikerülnek a flottából a hosszú távú utakra használt Boeing 767-esek (az egyiket várhatóan bérbe adják, a másikat visszaadják a lízingcégnek), a 737- esek közül pedig ötöt ad bérbe a Malév a téli időszakra.
A társaság korábbi közlése szerint a leépítés a létszám ötödét, 250 aktív és 150 jogi állományban lévő munkavállalót érint. Leonov Péter vezérigazgató a dolgozóknak írt belső levelében úgy fogalmazott, ő maga sem flotta- és kapacitáscsökkentéspárti, de az iparág helyzete most ezt a lépést diktálja. A cégvezető kitért arra is, hogy a csoportos létszámleépítés elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy a társaság csoportszinten 2500 embernek biztos perspektívát kínáló munkahelyet tudjon nyújtani. A döntés jövőre 2 milliárd forinttal csökkentheti a bérköltséget. Szeptember végén derült ki, hogy a leépítés 78 pilótát érint, közülük – a Malév tájékoztatása szerint – 31-en évek óta fizetés nélküli szabadság keretében külföldi légitársaságoknál repülnek. Az ügyben megszólalt a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (Hunalpa) is, szerintük a kirúgott pilóták száma a százat is meghaladja. A Hunalpa úgy vélte, az elbocsátások mértéke már a napi működést is veszélyezteti, mivel - szerintük – nem lesz elég pilóta a járatok üzemeltetéséhez.
Év | Üzemi eredmény (milliárd forint) |
1999 | -3,9 |
2000 | -10,9 |
2001 | -11,2 |
2002 | -4,5 |
2003 | -9,4 |
2004 | -6,2 |
2005 | -9,0 |
2006 | -10,8 |
2007 | -14,7 |
Forrás: Malév-mérlegadatok |
A cég átalakításának finanszírozását szolgáló, a Vnyeseconombank és az AirBridge, illetve az AirBridge és a Malév közötti megállapodások aláírását szeptember elején jelentették be. A légitársaság ennek köszönhetően összesen 30 millió eurós forráshoz jutott. Ez a megállapodás biztosítja a légitársaság átalakításához szükséges pénzügyi hátteret, többek között a költséghatékony Bombardier Q400-as gépek beszerzésének és az új flottához optimalizált létszám kialakításának finanszírozását.
Időközben azonban kiderült, hogy Borisz Abramovics másik érdekeltsége, a KrasAir, illetve az AiRUnion légi szövetség helyzete sem túl rózsás: a korábban felhalmozott adósságok miatt az orosz repülőtereken augusztus végétől már csak készpénz ellenében tankolták fel a légitársaság és a szövetség gépeit. Sajtóhírek szerint az AiRUnion egymilliárd dolláros fizetési hátralékban volt. A RIA Novosztyi hírügynökség szeptember második hetében jelentette, hogy az orosz kormány úgy döntött: megmenti a gyakorlatilag fizetésképtelenné vált AiRUniont. A nagyrészt többségi állami tulajdonú légitársaságokat összeolvasztják a moszkvai önkormányzat tulajdonában levő Atlant-Szojuz légitársasággal. Az így létrejövő cégben ellenőrző pakettja lesz a Rosztyehnologii állami holdingnak, valamint a moszkvai és a krasznojarszki régió kormányzatának.
Felmerül a kérdés, hogy ezután van-e még értelme erőltetni Abramovics eredeti tervét, aki azzal érvelt a privatizáció során, hogy a Malév biztosíthatja a kapcsolatot az AiRUnion utasai számára az orosz és a nyugat-európai desztinációk között. A légitársaságnál arról tájékoztattak, hogy a keleti piac kiszolgálását továbbra is fontosnak tartják, azaz nincs napirenden a domogyedovói járatok felülvizsgálata.