A turai kastélyt báró Schossberger Zsigmond termény-nagykereskedő mágnás építtette feleségének, Mayer von Gunthof Teréznek 1883-ban. A neoreneszánsz és neobarokk stílusjegyeket viselő kastély építésze Ybl Miklós tehetséges tanítványa, Bukovics Gyula volt. A kor minden építészeti bravúrját felfedezhetjük az épületben: a korszerű központi fűtés mellett volt étellift és villanyáram is, minden szintre került fürdőszoba. A Schossberger család több mint fél évszázadon át használta a kastélyt, amely ezen időszak történelmének hiteles lenyomata.

A huszadik században a történelem viszontagságai a kastélyt sem kímélték: a második világháború során először a német, majd az orosz katonaság költözött a kastélyba, az államosítás után általános iskolaként használták az épületet, egészen 1973-ig, majd magánkézbe került. Az ezt követő időszakban több tulajdonosa is volt. A 2000-es évekre a méltatlanul elfeledett kastély állapota jelentősen leromlott, a története 2016-ban vett pozitív fordulatot, amikor teljeskörű felújítás vette kezdetét. A rekonstrukciót alapos kutató munka előz meg, amely feltárja a történelem rejtett jegyeit. Igy történt ez a turai kastély estében is.

Videó és érdekességek a felújításról
Az április 18-i Műemléki Világnap alkalmából a beruházást végző BDPST Group összegyűjtött tíz érdekességet, amely a kastélyhoz és a hihetetlen alaposságot és precizitást igénylő felújításhoz kapcsolódik. Az alábbi, a felújítás után készült videóban pedig betekintést is nyerhetünk a rekonstrukciós munkák kulisszái mögé, a restaurálást végző szakemberek kalauzolásával!

{youtube|id=-pX5g9-lwoQ}

•    A kastély a felújítás előtt alul is fölül is ázott. Mivel az épület egy őskori folyómeder helyére épült, így jelentős mennyiségű talajvíz áztatta falait. A hiányos tető sem védte a patinás épületet, így a felső részek rendszeresen átáztak. A felújítás első szakaszának legfontosabb feladata ezért a tetőszerkezet teljes rekonstrukciója, valamint az épület talajvíz-szigetelése volt. Egy speciális építészeti eljárásnak köszönhetően a kastély alsó vízvédelme tökéletesen kiépült.

•    A 30 hónapig tartó felújítási munkálatok során a tetőszerkezetet födémig visszabontották - majd egy úgynevezett koporsófödém felépítését követően új tetőt húztak az épület fölé, ahol húsz összeomlás szélén álló kémény nehezítette a munkát. A kémények többsége mára csak díszítő funkciót lát el, ennek ellenére a beruházás nem tűrt kompromisszumokat, és tégláról téglára építették újra mind a 20 kéményt.

•    A kastély új tetőszerkezetének fedőelemei abból a spanyolországi palabányából származnak, ahonnan a kastély építésekor is hozatták az építőanyagot az 1880-as években.

•    A felújítás során 12 restaurátor-szakterület munkatársai dolgoztak a kő elemek, gipszstukkók, falfreskók vagy éppen fa épületelemek helyreállításán. Ök keltették életre a kastély régi „szellemét”. Általuk elevenedett meg történelmünk egy darabja.  

•    Az egykoron gyönyörű, süttői, illetve sóskúti mészkőből készült korlátok, boltívek minden egyes négyzetcentimétere felújításra vagy teljes újjáépítésre szorult a megfelelő karbantartás hiánya, valamint a természeti elemek okozta viszontagságok miatt. A bábos korlátok 80 százalékát például teljesen újra kellett gyártani.

•    A Turai Kastélyban dolgozó kőrestaurátor csapat dolgozott már korábban a Szent István Bazilika külső felújításán, a Szépművészeti Múzeum korábbi felújításán, de közreműködtek a Zeneakadémia, illetve a Várkert Bazár felújítási munkálataiban is.

•    Csak a kastélyban található falfestmények teljes restaurálásán fél évet vett igénybe – a motívumokat az a Scholtz Róbert festette eredetileg, aki az Operaház díszítőfestését is készítette. A pályáját szobafestőként kezdő, az évek alatt császári és király udvari festővé és díszítővé vált művész falfestményei többek közt a kastély földszinti előtérének boltívein, a földszinti előcsarnokban (mennyezeten rozetta motívumot imitáló díszítőfestés), az első emeleten az előtér boltívein és az előcsarnok tetőtéri részén (növényi ornamentikával díszített környezetben többek között figurás maszkot ábrázoló díszítőfestés), valamint a pálmaházban találhatók.

•    A festményrestaurálási munkálatok első eleme a fotódokumentáció volt, amely során megörökítették a még megmaradt felületeket, ezután pedig konzerválták őket. Utána történt meg a hiányos részek kitömítése meszes glettel, hogy szintben legyenek a felületek. Sablont vettek fel az eredeti díszítőfestésről, és ahol szükség volt, ez alapján megrajzolták a hiányos felületeken a szükséges kiegészítéseket a minták alapján. Utána következik a minta felfestése, illetve megfestése – ennél a fázisnál különösen figyelni kellett a megfelelő színek kikeverésére, hogy valóban korhű legyen a restaurált festmény.

•    A Turai Kastélyban nyolc főből álló, évtizedes szakmai rutinnal rendelkező festő-restaurátor csapat dolgozott, akik többek közt az Operaház, a Párisi nagyáruház Lotz terme, a budai Vígadó és a Fertődi kastély és az egri érseki palota felújításában is közreműködtek.

•    A BOTANIQ Turai Kastély tökéletesen példázza a BDPST Group alapfilozófiáját, ahogyan a cégcsoport a régi épületek megmentésén fáradozik. Úgy újítja fel ugyanis a leromlott állapotú ingatlanokat, hogy azok modern funkcióval megtöltve, hosszú távon is gazdaságosan üzemeltethetőek lehessenek, ezáltal további generációk tapasztalhassák meg az építészeti értékeiket. A cégcsoport folyamatban lévő összes fejlesztése, így például a patinás Adria-palota felújítása során is ugyanez az értékmentő szemlélet érvényesül.