Mindezt a MUISZ elnöke foglalta össze a Turizmust Kft. által pénteken rendezett élő videofórumon, amelyen a szakma véleményezhette az utazási vállalkozók működését szabályozó, január 1-től hatályba lépő új rendelet tervezetét, amelyet az unió belső piacairól szóló irányelv hatályba lépése, illetve annak jogharmonizációja hívott életre. A tervezet részleteit a Napi Turizmus hasábjain már közzé tettük, és a MUISZ néhány ponton változtatást kér a normaszövegben.

Az utazásszervezők kauciójának megemelését túlzott mértékűnek érzik, és tiltakoznak a chartereztetők minimum 100 millió forintos kauciója ellen, az utazásközvetítők vagyoni biztosítékának minimum összegét pedig 5 millió forint helyett 3 millióra változtatná a MUISZ. A MUISZ nem tartja elégségesnek az utazási tevékenységért felelős személyre vonatkozó minimum feltételeket: a szövetség a tervezetben szereplő 2 éves gyakorlat helyett 5 évnyi – ahogy hangsúlyozta az elnök, folyamatos – gyakorlatot írnának elő felsőfokú végzettséggel és legalább középfokú nyelvvizsgával. Hozzátette, fájlalják, hogy az oktatási intézmények és alapítványok kikerültek a rendelet hatálya alól, mivel ez további lehetőséget ad a fekete utazásszervezés terjedésére. Molnár szerint pedig éppen ez ellen kellene drasztikusan fellépni, és a svarcolókat 500 ezertől 10 millióig terjedő pénzbírsággal sújtani. A MUISZ nem elégedetett a feketeszervezés elleni jelenlegi fellépéssel, mivel szerintük a fogyasztóvédelem 10 bejelentésből 1 esetben indít eljárást, és annak az eredményéről sem tájékoztatják a szövetséget.

Gyenizse Dorottya, a Turisztikai Szakállamtitkárság képviseletében a fórumozók kérdésére elmondta, hogy a belföldi utazásszervezés kaucióját igyekeznek a 3 százalékos szinten tartani, a beutaztatás azonban a jövőben nem marad kaucióköteles, hiszen a belső piacokról szóló irányelv értelmében megszűnik a ki- és beutaztatás fogalma. Csak az utazásszervezőket és utazásközvetítőket különböztetik majd meg. A főtanácsos hangsúlyozta, hogy a külföldi szálláshely értékesítés nem lesz kaucióköteles, sem a más EGT tagállam utazásszervezője számára végzett utazásközvetítés. Január 1-től különbséget tesz a jogszabály letelepedett és nem letelepedett utazási vállalkozók között. Arra a társaságra mindig annak az országnak a törvényei vonatkoznak, ahová be van jelentve, kiterjed ez például a kaució és az egyéb működési feltételek kérdésére is. Gyenizse elmondta, a nem letelepedett társaságok ellen úgy léphetnek fel a magyar hatóságok fekete szervezés esetén, ha felveszik a kapcsolatot az illetékes ország társhatóságával.