November 12. és 14. között 6600-an voltak kíváncsiak a 180 kiállító ajánlataira. Az induló évhez képest csaknem megduplázódott a bruttó kiállítási terület és a látogatók száma, a kiállítók száma pedig 20 százalékkal mintegy bővült. A konferencia három napján több mint kétszázan vettek részt. A turisztikai témájú előadások és a kerekasztal-beszélgetés középpontjában a budapesti műemlék fürdők álltak, amelyek felújítását egyik legfontosabb feladatának tekinti a turizmus jelenlegi irányítása. Evidens, hogy az Európa Terv II. egyik legfontosabb, de nem egyetlen bázisa az egészségturizmus lesz” – hangsúlyozta előadásában Székely György, a Turisztikai Hivatal vezetője, aki elmondta, jelenleg két az egészségturizmus további irányait meghatározó kutatás készül. Májusra megszületik a hazai termál- és gyógyvízbázist felmérő elemzés. Annyi előzetesen már kiderült, hogy korábbi félelmekkel ellentétben a gyógyfürdői kapacitásbővülés nem járt a vízfelhasználás drasztikus emelkedésével. A másik, jelenleg visszaigazolás alatt álló kutatás a fürdőberuházások szakmai és pénzügyi elemzésére, a nemzetközi és belföldi egészségturisztikai piac feltárására, a kereslet feltérképezésére irányul. Az elemzés az uniós pályázatok alapjául szolgálhat.

Külön pályázat műemlék fürdőknek

 

A turizmus irányítása az előttünk álló évek egyik legfontosabb céljának azt tartja, hogy a közelmúlt zöldmezős beruházásai és vidéki fürdőfejlesztései mellett kissé háttérbe szorult zászlóshajókat, a budapesti műemlék fürdőket (elsősorban Gellért, Széchenyi, Rudas, Király és Rácz fürdőket) hosszú távra, nagyon magas színvonalon helyreállítsák. Székely György előadásában ígéretet tett arra, hogy még év vége előtt elkészül az a kormányelőterjesztés, amelyben a Turisztikai Hivatal felhatalmazást kér a budapesti műemlék fürdők felújítását szolgáló pályázatok kiírására. Így a kifizetésekre 2006–2007 során kerülhet sor. Dr. Horváth Gábor, az említett fürdők üzemeltetéséért felelős társaság vezérigazgatója úgy véli, a budapesti műemlék fürdők nagyrészt a megcsontosodott pályázati rendszer miatt estek el az egészségturisztikai fejlesztéseket támogató állami támogatásoktól. „A tulajdonosok és üzemeltetők terén változatos variációkat felvonultató budapesti műemlék fürdőkre nem lehetett ráhúzni az egységes pályázati sablont” – véli a szakember. A hivatal illetékesei ezt felismerve igyekeznek javítani a feltételeken, például az unióval arról egyeztetnek, hogy a gyakran nagy összegű tervezési díj a pályázatok elszámolható eleme legyen. Tartanak attól, hogy az EU-s irányelvek értelmében a fejlett régióknak járó 35 százalékos klasszikus beruházásra kiírt támogatás a nagy forrásigényű budapesti műemlék fürdők esetében nem éri el a célját. Ezért a brüsszeli illetékesekkel most tárgyalnak arról, hogy a szóban forgó létesítmények ne beruházási, hanem kulturális rekonstrukció címén folyamodhassanak támogatásért.

Miért a háromcsillagosok?

 

A 2004-es pályázatok értékelése kapcsán elhangzott, hogy a beruházásokhoz nyújtott kamattámogatás nem érte el a célját, ezért ezt jövőre nem írják ki. A jelenlévőket új információként érte, hogy a ROP keretében a már meglévő vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyfejlesztésre kiírt pályázatokra miért háromcsillagos hotelek pályázhattak. A hivatalvezető elmondta, az uniós szabályrendszer kizárja, hogy állami és uniós forrásból párhuzamosan lehessen pályázni ugyanarra a célra, a Széchenyi Turizmusfejlesztési Programban pedig már adott volt a támogatás a 4-5 csillagos házak számára.

Kullogó kereslet

 

A gyógy- és wellnes-szállodák forgalmának növekedése nem tartott lépést a kapacitás bővülésével: 2003 és 2004 szeptembere között 21 százalékkal nőtt a kapacitás, a kihasználtság azonban csak 15 százalékkal emelkedett. Egyes szakemberek szerint még három évre van szükség ahhoz, hogy helyrebillenjen az egyensúly.