Magyar jogi és adószakértőket kérdeztünk a pillanatnyi helyzet megítéléséről, a meglévő törvények módosításának szükségességéről és arról, vajon kell-e tartania a többi hazai szállásadónak az Airbnb térnyerésétől, avagy nem teremt tényleges versenyhelyzetet a hazai piacon e sajátos elven alapuló szállásmegosztó rendszer.

PÖKHENDIN FIZETTÉK AZ ADÓT, ÁLTALÁNOS A NÉPHARAG

„Óriási bakival vágja maga alatt a fát az Airbnb” – ilyen és hasonló hangzatos címekkel repítették világgá a hírt a napokban a hírportálok, beszámolva arról, hogy San Franciscóban végre kiléptek a portál alapítói a névtelenség homályából, sőt, leültek a város vezetőségével a tárgyalóasztalhoz, és megállapodtak az önkormányzatnak fizetendő éves adóról. Ennek összege, mint írta meg a Slate, évi 12 millió dollár. Mielőtt bárki elájulna az összeg nagyságától, azért eláruljuk: szintén ugyanebben az amerikai nagyvárosban a helyi szállodák, hostelek és egyéb szálláshelyek által befizetett éves önkormányzati adó (nálunk ifaként ismert) 250 millió dollár, azaz bárki kiszámolhatja: a szállásmegosztó megaportál csupán aprópénzt fizet szállásadói nevében a többiekhez képest. Ráadásul mindezt megspékelték egy nagyképű óriásplakát- kampánnyal a városban, amelyben az önkormányzatnak tettek különféle javaslatokat arra, hogy mire költse az általuk befizetett összeget – ezzel végképp magukra vonva a nép haragját.

NÁLUNK IS BEVEZETHETNÉK

A téma kapcsán az egyik megkérdezett hazai szakértő, dr. Ormós Zoltán jogász, aki gyakran hallatja hangját informatikát, startupokat érintő társasági, jogi, szabályozási kérdésekben, nem látja súlyos ballépésnek a tengerentúlon történteket. Inkább azt emeli ki pozitívumként, hogy végre az Airbnb valahol – igaz, egy tömbben, nem pedig lakásokra lebontva – adót fizet a vállalkozók nevében, amire azért kevés példa adódik a világon másutt. Budapesten például elégedett lenne már azzal a lépéssel is, ha a szállásportál európai képviselői (idehaza nincs képviselete a szervezetnek) leülnének a fővárosi önkormányzat embereivel, és megegyeznének a szállásadók nevében történő adófizetés részleteiről.

Amíg azonban ez nem történik meg, avat a részletekbe másik megkérdezett szakértőnk, Kis-Vén Valéria közgazdász, adótanácsadó – akinek irodájához gyakran fordulnak Airbnb-vel foglalkozó szállásadók szakmai kérdésekben –, a hazai magánszállásadók egyénileg adóznak. És mivel sokkal kevesebben vallják be az ebből származó jövedelmüket, mint amennyien valójában részt vesznek benne, ó az érintett városok, települések adóbevétele is jóval kisebb a valóságosnál. Az adótanácsadó különben egyáltalán nem tartja rossz ötletnek, hogy az Airbnb-vel foglalkozók képviseletében maga a portál fizesse be a vendégektől az ifát, mert így sokkal kisebb a hibaszázalék. Hiszen a magánszállás-kiadó gyakran rossz árfolyamon váltja át a befolyó összeget, és nemritkán hibásan tölti ki a számlát.

VAN MIT TANULNI AZ AIRBNB MŰKÖDÉSÉRŐL

Egyébként nemcsak az adófizetési példát, mást is érdemes lenne átvenni az amerikai székhelyű sharing economy cégtől: online működési felületük szisztémáját például, amely végtelenül professzionális, kimondottan vendég- és egyben szállásadóbarát. Saját fotóst alkalmaznak mindenütt a világon, aki gyönyörű és vendégcsalogató képeket készít a hirdetett szálláshelyről, oldaluk minden országban az adott nyelven „beszél”, és védi mind a szállást kereső vendégek, mind a házigazdák érdekeit, egyben magánjellegű információkat nem ad ki róluk idegennek. Az üzlet megkötését követően pedig mind a vendégnek, mind a vendéglátónak jellemzést kell írnia a másikról, amely a világhálóra felkerülve nyilvánossá válik, bárki elolvashatja.

Saját tapasztalat alapján állíthatom, nem ártana megszívlelni ezt a profi szemléletmódot hazai szállodáskörökben is, hiszen idehaza még mindig az a gyakorlat dívik, hogy hiába ír bármit is vélemény, kritika vagy dicséret gyanánt a volt vendég a meglátogatott szálláshelyről – visszajelzést nemigen kap, vagy ha igen, legtöbbször csak unalmas frázisokat, egyenmondatokat pufogtatnak a házigazdák, nincs mögötte valós tartalom.

ZIMMER FERI MAI ALTEREGÓI

Gyakran felvetődik a kérdés: kik használják a nemzetközi szállásmegosztó portál szolgáltatását? Hátizsákos, fiatal turisták, akik netán stoppal vagy fapados járatokkal özönlenek hozzánk? Vagy módosabb vendégek, akik a kedvező ár-érték arány miatt választják inkább ezt a fajta szolgáltatást? Netán kísérletező kedvű városlátogatók, akik úgy gondolják, ha magánszállást foglalnak, jobban belelátnak a helyi életbe, szokásokba, jobban megismerik az adott desztináció valós világát? A válasz: ez is, az is, a kép erősen vegyes. Ormós Zoltán szerint a hajdani Ibusz-lakásokon és Zimmer Feriken nevelkedett magánszállásadók hirdetéseire alapvetően az olcsó légitársaságokkal hozzánk érkezők jelentkeznek, akik amúgy nem kerekedtek volna fel, hiszen nincs pénzük megfizetni a reggelivel és más szolgáltatásokkal is rendelkező egyéb, drágább szálláshelyeket. Lehet, véli a szakember, hogy az egy- és kétcsillagos szálláshelyeknek konkurenciát jelentenek a fél- vagy teljesen amatőr lakáskiadók, de az ennél magasabb kényelmi szintet biztosító, profi szálláshelyek gazdáinak biztos nem. Fiatalok, egyetemisták, bulituristák, kispénzű városlátogatók, sorolja a lehetséges vendégkör tagjait Kis-Vén Valéria, és ő is hangsúlyozza, lehet ugyan némi elszívó hatása ennek a szolgáltatásnak a többi szálláshelytől, de korántsem jelentős, nem számottevő.

KITAPOSOTT ÖSVÉNYEN JÁRVA

Végül kihagyhatatlan a kérdés: szükséges- e törvénymódosítás vagy valamilyen jogszabály-változtatás annak érdekében, hogy helyes mederbe terelődjön ez a ma még sokfelé konfliktusokat generáló szálláskiadó vállalkozási forma? Mindkét megkérdezett szakértő szerint az Airbnb-vel foglalkozók itthon egy régóta jól szabályozott tevékenységet folytatnak, hiszen cégként vagy magánszemélyként egyéb szálláshelyszolgáltatói tevékenységet végeznek, amelynél számlaadás vagy adó befizetésének elmulasztása, a tevékenység be nem jelentése esetén jelentős adóbírság, mulasztási bírság szabható ki. Itt a fokozott ellenőrzés a hatóság feladata, jogszabály-módosításra vagy új törvény bevezetésére nincs szükség.

Azonban – akár a San Franciscó-i példa alapján – az egy tömbben, akár például kerületenként a fővárosban, az ifa Airbnb általi beszedése és a szállásadók helyett és nevében történő befizetése nagy áttörés lehetne. Hiszen így biztosított lenne, hogy a portálon hirdetők mindegyikétől beszedjék az adót, akár legálisan végzi a házigazda a tevékenységét, akár nem. Biztató jelek alapján elmondható, hogy a cég tárgyalásokat kíván kezdeményezni a kormányzattal, hogy a magyar jogszabályoknak megfelelő tevékenységet folytasson. Akárcsak a Google Amerikában, amely hirdetési bevételei után ma már fizeti az adót, akár a katonatiszt. Európában azonban még mindig nevetségesen alacsony összeget utal át...