A Borsod megyei önkormányzat tematikus utat állít össze a zempléni zsidó örökségből, túraszervezők bevonásával. A megyében több zsinagóga is található, a 365 település közül 350-nek van zsidó temetője. Főként a lengyelországi üldöztetés elől menekülő galíciai zsidóság telepedett meg ezen a vidéken a 18. században. Mivel szabad királyi városokban nem élhettek, nem lehettek céhek tagjai, és nem szerezhettek tulajdont, a zempléni, tokajhegyaljai mezővárosokban bekapcsolódtak a szőlő- és borkereskedelembe. Hamarosan felvirágoztatták a vidéket, amelyen a miskolci hitközség vallási vezetője, Raguczki Gábor kalauzolt végig bennünket.
Hászidok nyomában
Ezen a tájon a nagypajeszos, kalapos, fekete köpenyes hászidok éltek. A hászid hisz az önzetlen szeretetben, és az istentől kapott életörömöt teljes odaadással fejezi ki a zenében, táncban. Vezetőik nem tanult rabbik, hanem egyszerű, de rendkívüli karizmával megáldott emberek. A környék egyik híres csodarabbija, cádikja, Teitelbaum Mózes a sátoraljaújhelyi zsidó temetőben nyugszik. A legenda szerint meggyógyította a gimnazista Kossuth Lajost, és megjövendölte politikai karrierjét. A temető szomszédságában működik Magyarország két kóser rituális fürdőjének egyike.
Kóser hidegtál, flódni
Bodrogkeresztúron a messzeföldön híres, 80 éve elhunyt rebe, Steiner Saje puritán házában láttak vendégül bennünket stílusosan a kóser konyha előírásai alapján készült hidegtállal. A deszszertre már az egykori zempléni zsidóság másik központjában, Mádon került sor. Itt költöttük el a flódnit, a dióval és mákkal gazdagon töltött jellegzetes zsidó süteményt. Mádon a 19. század elején 76 család zsidó család élt, ma már egyetlenegy sem. A község ennek ellenére fontosnak tartotta, hogy a régió egyik legrégebben épült, kivételes szépségű zsinagógáját eredeti állapotában állítsák vissza. Közép-Európában mindössze két copf stílusú zsinagóga maradt fenn, az egyik a mádi, amelyet 2004-re csodálatosan restauráltak. Az épület, amely otthont ad a helyi zsidóság történetét bemutató állandó tárlatnak is, kulturális célokat szolgál. A Zempléni Fesztivál idején izraeli kórus ad itt hangversenyt, szeptember 23-án pedig Klezmer Fesztivált rendeznek a faluban, ahol a zsidó konyha remekeiből is kaphat kóstolót az érdeklődő. A zsinagóga alatt húzódó egykori rabbiképző (jesiva) egy szárnyát kóser szálláshellyé alakítaná át az önkormányzat. A településen jelenleg hat háznál foglalkoznak fizetővendéglátással, augusztusban pedig 60 férőhelyes, háromcsillagos szállodát nyit a Láng Gasztronómiai Kft.
A múlt század elején még húszezres miskolci zsidó közösség létszáma mára 400 főre apadt, ezért a hitközségi szertartásaikat már nem a helyi zsinagógában tartják, így az szinte mindig látogatható. A magyar romantika és eklektika kiemelkedő alkotásaként számon tartott épület tervezője az a Karl Ludwig Förster, aki a Dohány utcai zsinagógát is jegyzi.
Zarándokturisták
Az említett zsidó örökségi helyszíneket évtizedek óta számos külföldi zarándok látogatja. Idén megérkezik az első szervezett izraeli turistacsoport is. A cikkben leírt útvonal azonban bármely felekezetű és származású turistának jó szívvel ajánlható.
Intenzív turizmusmarketing
A két világörökségi helyszínnek (Aggteleki barlang, Tokaj-Hegyalja) is otthont adó Borsod-Abaúj-Zemplén megye másfél évvel ezelőtt intenzív marketingmunkába kezdett idegenforgalmának fellendítésére. A megyei önkormányzat tavaly 23 millió forintot költött el, idén pedig 25 milliót fordít nagyszabású országos és regionális kampányokra. Jövőre azt tervezik, hogy azoknak a borsodi településeknek, amelyek turisztikai marketingjükben a megyei kampány arculati elemeit használják, pályázati úton támogatást nyújtanak. A megye igyekszik kihasználni az országhatártól mindössze 18 kilométerre fekvő kassai repülőtér kínálta lehetőséget is. A tervek szerint a légikikötőben egy informátor népszerűsíti majd Borsod vonzerőit.