A tavaly elfogadott, a nemzeti értékekről és a hungarikumok szóló törvény, valamint a végrehajtását segítő kormányrendelet lehetővé teszi, hogy egyszerre működhessen a társadalmi önszerveződés és érvényesülhessen az egységes szemlélet – mondta a szakember a bizottság által szervezett konferencián.

Az önkéntes alapon, helyben létrehozott bizottságok számára bárki javasolhatja a magyarsághoz köthető szellemi, anyagi, természeti vagy közösségi értékek, termékek felvételét a települési értéktárba. A helyi jelentőséget meghaladó értékek innen a megyei, illetve a Magyar Értéktár részévé válhatnak – közölte Gyaraky Zoltán.

Hozzátette: a Magyarország határain túl fellelhető, magyar vonatkozású nemzeti értékek nyilvántartását pedig a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága vezeti. A Hungarikum Bizottság a Magyar Értéktárba már bekerült nemzeti értékeinkközül választja ki a hungarikumokat, melyek jellemző tulajdonságukkal, egyediségükkel itthon és külföldön is a magyarság csúcsteljesítményét reprezentálják – tudatta a titkár.

Jelenleg tizenhat hungarikumot tartanak nyilván, ebből tizenkettő az UNESCO világörökségi listáján, illetve a szellemi örökség listáján szerepel, emellett a herendi porcelán, a pálinka, a törkölypálinka és a karcagi birkapörkölt kapta meg a minősítést – mondta Gyaraky Zoltán.

A titkár közölte, ősszel a bizottság a hungarikumokat bemutató angol és magyar nyelvű honlap indítását tervezi, a nemzeti értékeket bemutató és népszerűsítő kampányt indít, valamint fesztiválokon vesz részt, vetélkedőket szervez. A vidékfejlesztési tárca keretein belül működő szervezet költségvetési forrásból pályázati támogatást nyújt majd a hungarikumokhoz kapcsolódó kutatómunkához, az értékek feltárásához és megismertetéséhez. Létrehozzák a hungarikumtanúsító védjegyet is, amelyet a minősített terméket előállító vállalkozások jelképes regisztrációs díj fejében, ám szigorú feltételek mellett használhatnak majd – mondta Gyaraky Zoltán.