Hogy milyen lehetőségek nyílnak helyi, térségi és regionális szinten, nos, a helyszínen készített beszámolónkban igyekszünk a lehető legteljesebben körüljárni a témát, sőt, egy igen ötletes és nagyszabású kísérletnek is utánaeredünk.

A TDM-rendszer sikere tudati kérdés

Bóka István, mint a város polgármestere, országgyűlési képviselő és a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlt szakembergárdát. Feladatként vezette fel a jelenlegi TDM-struktúra eredményeinek és lehetőségeinek górcső alá vételét, és visszaemlékezett a 2006-ban indult helyi turisztikai egyesület kezdeti sikereire, amelyek mintegy lökést adtak Füred minőségi és ma már megkérdőjelezhetetlen fejlődésének. Hangsúlyozta, hogy csak alulról lehet és kell építkezni, mert ott „fáj”, ami azt jelenti, hogy a helyi vállalkozók és a civil szféra legteljesebb bevonása hoz eredményt, olyat, amelyet sikertörténetként élhet meg a Balaton-parti város. Konkrét előnyöket kell felvázolni és önkormányzati hozzájárulást biztosítani az említett szereplőknek a kompetenciák átadásával.

12 hónapos, önfenntartó turisztikai régió lehet a Balaton-térség

Navracsics Tibor, a konferencia nyitónapján szintén egy rövid és személyes jellegű visszatekintéssel köszöntötte a szakmát. A 80-as évek univerzális tömegturizmusát gimnazistaként megélő miniszterelnök-helyettes sem tartja lehetséges megoldásnak az elmúlt időket újra visszahozni, mert az biztos bukáshoz vezetne. Sem a hazai, sem a nemzetközi környezet nem igényli ma már a sztenderdizált megoldásokat, sokkal inkább az egyedi ajánlatokra és vonzerőkre éhes, a környezeti terhelésről nem is beszélve. A hazai fogyasztó-réteg megizmosodott, és ki vág ma azzal fel, hogy külföldre megy nyaralni? Egy biztos, a Balaton képe is megújításra szorul, önmagában nem is életképes, csak úgy, ha az egész turisztikai régió kerül a piacra, Bakonyostul, Balaton-felvidékestül és egy kis Somogyostul.

Az Unió legbiztonságosabb üdülőterülete lesz a régió

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Kontrát Károly, nem kevesebbet vállalt, mint azt, hogy a Balaton térsége 2020-ra az Európai Unió legbiztonságosabb üdülőövezete lesz. Hozzátette, hogy a turizmusra fordítható fejlesztési források sok tekintetben bővülnek a tóparton: a horgászturizmus és a gyógyturizmus további lehetőségeket kap és a gondolkodásba a Bakony is bekapcsolódik, sok-sok új vonzerővel és látnivalóval. Kiemelkedő érdeklődés kísérte az előadásokat, amelyeken a legfelsőbb turisztikai vezetés, Horváth Viktória, helyettes államtitkár, Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese, és Maráczi Gábor, stratégiai és marketing igazgatója is megtisztelt részvételével.

A turizmus szervezésébe ne szóljon bele a politika

Achill Rumpold, az új karintiai turizmus törvény egyik megalkotója lendületes előadásában kifejtette: a meghatározó tényező a sikeres turizmusban maga a helyi szolgáltató, aki anyagilag is érdekelt benne. Ezért meg kell adni a lehetőséget, hogy az őket érintő döntésekben részt vehessenek. Karintiában három döntési szintet határoztak meg: helyit, regionálisat és tartományit, meghatározott feladatokkal és a források feladathoz való rendelésével, amitől eltérni nem szabad. A politika nem szervezője, hanem a lehetőségek megadója a rendszerben: sikeres TDM az, aki önállóan, szabadon dönt arról, hogyan használja fel a pénzeszközöket. A turizmust törvényileg kell szabályozni, hogy tiszta adózási és hozzájárulási viszonyokat, átlátható feladat-meghatározást teremtve vihesse piacra egy földrajzi terület kínálatát.

A terméknek otthon kell

Az fogadóterületet, vagy más néven desztinációt, kooperatív tervezéssel lehet csak sikeres pályára állítani, mondta Peter Righi, a Dél-tiroli Turisztikai Menedzserek Szövetségének ex-elnöke. A mindig minta Dél-Tirolban ez az összes szolgáltató bevonását jelenti, és hiba, ha egyes szolgáltatók kívülállóként meglovagolják a többiek együttes erőfeszítését. Figyelni kell a koordinációra is, e nélkül könnyen kizsákmányolódnak a helyi értékek. A TDM munka tehát közösségi munka, és innovatív is. Ez utóbbihoz ismerni kell a célközönséget és markáns profilt kell adni a területnek, magyarul márkáznunk kell. A termék hitelessége megkérdőjelezhetetlen kell, hogy legyen, és történetet mesélve kell beépülnie a tudatunkba.

A megduplázott élmény

A konferencia előadója volt még Werner Zanotti, a Brixeni Turisztikai Egyesület marketing menedzsere is, aki a Brixen Card példáján és üzleti modelljén keresztül mutatta meg a kártya-rendszer tapasztalatait. Statisztikai adatokkal illusztrálta a kártya szolgáltatási körét és a helyi infrastruktúra és kínálat legfontosabb elemeit. Az egyes kártyatípusok bemutatása mellett átfogó képet kaphattunk a felhasználási szokásokról és az elfogadóhelyek megoszlásáról is. A vendégéjszakák száma és a költségek három év alatt, egyaránt kb. 10 százalékkal nőttek, míg a szálláshelyek számának növekedése ennek duplája volt.

Utazás a múltba és a jövőbe

Semsei Sándor, a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület elnöke lenyűgöző áttekintést adott a hazai desztináció menedzsment lehetőségeiről. Értékelve az ausztriai előadók prezentációit, bemutatta a kommunikációs folyamatok és a használt megoldások fejlődését. A Lajtán túl, a 60-as évek a termékről és az infrastruktúráról szóltak, a 70-es évek az árakról és az értékesítésről, a 80-as években sógorék már promótáltak és márkát építettek, igaz, akkor a prospektusok élték reneszánszukat. A következő évtizedben a minőség, az igények és a folyamatok menedzselése határozta meg a munkát, ma viszont mindenki kooperál és jól működő szolgáltatásláncolatok alakulnak ki. A közelmúltban társadalmi egyeztetésen lévő Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció egyes alapvetéseit az 1904-es Balatoni Szövetség szövegeivel is összevetve megállapította, nincs új a nap alatt. A feladatok az alábbiak: infrastruktúra-fejlesztés, stratégia-alkotás, márka-fejlesztés, termék és kínálat-fejlesztés, kommunikáció és belső marketing, majd minőségmenedzsment.

Vendégül látjuk az országot tavasszal

Az előadás után az is kiszivárgott, hogy szezonhosszabbító kísérletként idén tavasszal, egy hétre kinyitnak a balatoni szolgáltatók. A promóciós munkát a Magyar Turizmus Zrt. az előzetes tervek szerint, mintegy 50 millió forinttal támogatja, a nem igazán sikeres Balaton7 program helyett, most 17 településen élvezhetjük a tó körüli természetet, a gasztronómiát és a kultúrát. A szervező Balaton Best Térségi Turisztikai Egyesület és a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület az előadások után három témában is szervezett workshopokat, amelyeket szabadidős programok zártak.