Tegyük azonnal hozzá, hogy a 90-es évek végén sem volt éppen rózsás a helyzet, hiszen a dél-ázsiai országot akkor a teljes pénzügyi összeomlás jellemezte. A válságból egyetlen kiutat láttak az ország irányítói: a turizmus fellendítését, és ezt sikerült is megvalósítaniuk, hiszen az ország második legfőbb bevételi forrása 2004- ben már az idegenforgalom volt. Alighogy beindult a turizmus szekere Thaiföldön, újabb, ezúttal természeti katasztrófa történt: tavaly decemberben szökőár pusztította végig az országnak az Andamán-tengerben fekvő szigeteit: Phuketet, Krabit, Phi Phit. A helybeliek élni akarását bizonyítja, hogy a hatalmas pusztítás után szinte azonnal elkezdődött a romeltakarítás és a létesítmények felújítása.
Phuketen a főszezont elmosta az ár
Az egyik legnépszerűbb thaiföldi úti célnak számító Phuketnek csak a nyugati részét érte el az ár, így ott a szállodáknak alig 15 százaléka sérült meg (összesen huszonegy), és további huszonnégyet zártak be felújítási munkák miatt, illetve azért, mert nem volt vendég, és egyszerűbb volt az alkalmazottakat szélnek ereszteni, mintsem tovább fizetni a bérüket. Phuketen a tavaly decemberi tragikus eseményekben 1899 helybéli és 1953 turista lelte halálát, továbbá 1543 holttestet még nem tudtak azonosítani. Háromezer embert továbbra is keresnek, bár megtalálásukra már nincs remény. Phuket szigetén Patong Beach tengerparti sétálóutcája az egyik rész, Kamala Beach pedig a másik érintett terület, amelyet szinte teljesen elmosott a szökőár. Itt található az a magyar étterem is, amelynek berendezését szintén elvitte a víz, épp ottjártunkkor fejezték be a tulajdonosok az újjáépítést, és készülődtek a nyitáshoz. Phuketen most, az ottani főszezonban olyan a forgalom, mint máskor elő- vagy utószezonban. Ez a vendégnek persze kellemes, hiszen nincs nyüzsgés, a vendéglátónak viszont igazi csapás, hiszen a negyedmillió lakosú Phuket az a hely, ahol különben másfél millió turista is megfordul a főszezonban. Az éledező tengerparton sétálva – ahol máskor négy sorban állnak egymás mögött a napozóernyők, most pedig egy sort is alig vesznek el – látjuk a hotelsoron a lázas felújítási munkákat: mindenütt kalapálnak, csempéznek, falat vakolnak. Akad olyan ház – a Hotel Seagulf például –, amely lézengő vendéggel és gyér forgalommal dacolva ismét megnyitott. Féláron kínálják a szobákat; ottjártunkkor a harmincháromból épp tízet adtak ki németeknek és angoloknak. A helyiek megpróbálják menteni a menthetőt. A phuketi szállodák társadalombiztosítói például annyiban segítenek, hogy azoknak a dolgozóknak, akiket elbocsátottak a cunami miatt bezárt szállodákból, fél éven át folyósítják a bérük felét. A turisták elmaradása miatt különben a szigeten mintegy 20 ezer ember került eddig utcára, és az idegenforgalmi szakemberek egyöntetű véleménye szerint közel 150 ezer ember munkája és megélhetése került veszélybe.
Lampionok az égen
Régi thai szokás, hogy lampionokat készítenek belül égő gyertyával, amelyek a meleg levegőtől hajtva felemelkednek, és fenséges látványt nyújtanak, amint lassan ringatózva eltűnnek a messzeségben. Ilyen lámpásokat eregettek fel ottjártunkkor vendéglátóink, hogy a tragédiában elhunytak lelkei megbékélést találjanak. Velünk egy időben érkezett a szigetre mintegy kétezer-ötszáz svéd turista is, ami igencsak nagy szó, mivel a thai-ok után a skandináv nemzet szenvedte el a legnagyobb emberáldozatot a cunami következtében. A szigeten, elsősorban annak egy kiszögellésén, Khao Lakon, amely a skandinávok kedvenc üdülőterületének számított, több mint ezer svéd állampolgár halt meg vagy tűnt el. Phuketről egyórányi hajóútra fekszik az a mesebelien szép sziget, a Phan Nga öbölben – Phi Phihez közel –, ahol Leonardo Di Caprio főszereplésével forgatták annak idején „A part” című filmet. Valószínűleg az alkotókat is elkápráztatta a gyönyörű táj, a valószínűtlenül kék színű tenger az öbölben és a hófehér homok. Itt találtunk rá arra a svéd házaspárra, akik Phuketen dolgoznak immár egy hónapja, és feladatuk honfitársaik azonosítása. A házaspár mindkét tagja törvényszéki orvosszakértő, a férj otthon fogorvosként dolgozik. Dr. Per Staltól megtudtuk, száz embert azonosított idáig a fogmintáik alapján.
Akció akció hátán
A kormány is alaposan kiveszi a részét a támogatásból, hiszen újabb 10 millió bahttal (50 millió forint) megemelte azt a 60 millió bahtos újjáépítési alapot, amelyet a cunami sújtotta területek rekonstrukciójára fordítanak. Nemcsak a kormány indít akciókat most azért, hogy Thaiföldön ismét fellendüljön az idegenforgalom, hanem mindenki, akinek lehetősége engedi. A Bangkok Airways – amelynek gépein utazhattunk mi is Bangkokból Krabi felé, majd Phuketből vissza a fővárosba – szintén akcióval próbálja visszacsábítani az utazókat Thaiföldre. Ez volt az a légitársaság, amely ingyenjegyeket adott azoknak a családtagoknak, akik hozzátartozójuk keresésére indultak a tragédiát követően. Áprilistól pedig további 200 ingyenjegyet bocsátanak azok rendelkezésére, akik egy-egy nagyobb nemzetközi cég képviselői, és azon gondolkodnak, hogy hol tartsák következő üzleti találkozójukat, vagy szakmai továbbképzésük helyszínét keresik.
Krabi és Phi Phi hangjai
Krabin, a repülőtéren még ottjártunkkor is körbeállták azt a transzparenst, amelyen a karácsonykor eltűnt személyeket keresik. A 60 ezer lakosú városban alig akad turista. A tengerparton szinte senki nem volt rajtunk kívül, pedig mindenütt rend, tisztaság várt. A kormány az idei tavasszal 50-60 százalékos kedvezménnyel próbálja rávenni a belföldi turistákat, hogy Krabin töltsék a szabadságukat. A szigeten egy napig fejedelmi vendéglátónk volt ötcsillagos luxushoteljében egy osztrák származású úr, Heribert Gaksch, akitől megtudhattuk, hogy a cunami 8 ezer thaiföldi áldozata közül Krabin 2900-an haltak meg, és náluk is a helybéliek megélhetése forog kockán amiatt, hogy a hotelek foglaltsága 10 százalék alá esett a tragédia után. Ő 67 alkalmazottat foglalkoztat, nem bocsátott el senkit, hanem továbbképzésre küldte dolgozóit. A hotel árait böngészve kiderült, az Európában háromcsillagos szállodáknál megszokott áron kínálják az ötcsillagos minőséget, és ez nemcsak Krabira, hanem szinte egész Thaiföldre jellemző. Phi Phire egyelőre sem a turisták, sem a helyiek nem merészkednek, mert félnek azoktól a hangoktól, amelyek állítólag még a cunamiban odaveszett turisták neszei.
Útban hazafelé, a bangkoki repülőtéren, véletlenül belesétáltam a képbe, amikor egy thai nőt éppen fényképezett a férje. Mégsem voltak mérgesek, nem rázták felém az öklüket, hanem kedvesen mosolyogva intettek, kezüket maguk elé téve finoman meghajoltak, szinte még ők kértek bocsánatot. Látszik, hogy egy toleráns kultúrában születtek, nevelkedtek fel. Olyan helyen, ahol mindig szeretettel fogadják az idegent, és ahol emelt fővel viselik el a csapásokat is.
„The show must go on”
A helyi hatóságok képviselői sajtótájékoztatón ismertették az aktuális helyzettel kapcsolatos tudnivalókat. A tartomány kormányzója, Udomsak Uswarangkura levelében így köszöntötte a vendégeket: „Nagyon hálásak vagyunk az adományokért, azonban ha ugyanezt az összeget a különböző adományozó országok turistái inkább nálunk költenék el, az nagyobb segítség lenne.” A kormányzó levelében azt is kihangsúlyozta, hogy Thaiföldnek csak kis részét érte a cunami. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az ország vezetése mindent megtesz azért, hogy az idegenforgalom ismét fellendüljön a szigeten. Ennek érdekében ezentúl különféle rendezvényeket, golfversenyeket, Miss Universe versenyt, konferenciákat rendeznek Phuketen.
Suwalai Pinpradat asszony, a régió idegenforgalmi hivatalának (TAT) vezetője egy tóba dobott kőhöz hasonlította a jelenlegi helyzetet. Szerinte ugyanis első körben a cunami által közvetlenül sújtott és megsérült hotelek dolgozói és vezetői, valamint tulajdonosai kerültek nehéz helyzetbe, majd a vendégek elmaradása miatt utcára kerültek más szállodák és éttermek dolgozói, a megcsappant kereslet miatt pedig addig virágzó kisvállalkozások kerültek csődbe, vagyis a beszállítók, kisebb-nagyobb élelmiszerüzemek, amelyek kapcsolatban álltak az előbb említett egységekkel. Kiemelte, hogy a turistahiány miatt idáig 20 ezer alkalmazott került utcára. Megtudtuk azt is, hogy elindították az „AndamAn napsütés” elnevezésű akciót, amelynek keretében újságírókat hívnak a világ minden tájáról – így Magyarországról is –, hogy saját szemükkel lássák és mondják el hazatértük után, Thaiföldön ismét visszatért minden a régi kerékvágásba.
Wiwat Seetamanoth, a tartomány közegészségügyi főorvosa érdekes dologról számolt be: a szökőár következtében a tengervíz tisztább és jobb minőségű lett, mint a tragédia előtt volt. A phuketi turisztikai szövetség (PTA) igazgatója, Somchai Silpanon elmesélte, hogy Phuketen az 55 ezer vendégszobából mindössze 3 ezer sérült meg. Hozzátette, hogy a legnagyobb csapást nem a cunami okozta, hanem az utána kialakult helyzet. Náluk elvileg novembertől áprilisig tart a szezon, és ezen belül a december–januári hónapok a legnépszerűbbek (ilyenkor a szállodákban 90 százalék feletti a töltés), ám a december 26-i tragédia után mindenki hazament.
'