A tiszafüredi találkozón Godó Lajos, a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke hangsúlyozta: a Tisza-tó fejlődése ma a legszebb példája annak, hogy két régió, négy megye és tizenegy kistérség összefogásával hogyan válhat egy terület az ország legdinamikusabban fejlődő idegenforgalmi régiójává.

A plenáris ülésen előadók közül Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Irodájának igazgatója azt emelte ki, hogy a száz négyzetkilométerre jutó vendégforgalmuk meghaladja a több idegenforgalmi régióban mértet. A turisztikai, vízügyes, az idegenforgalmi és a horgászati szakemberek együttműködésének eredményeként a tó környéki vendéglátók szolgáltatásai egyre bővülnek és immár a termál- és a wellness-piacon is sikereket könyvelhetnek el.

A konferencián elhangzott, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 8,5 százalékát adja az idegenforgalom, és csaknem négyszázezer ember megélhetését biztosítja. Az ágazat bevétele tavaly 4,4 százalékkal növekedett és az idegenforgalmi régiók közül a Tisza-tavinál emelkedett a legdinamikusabban. A vendégéjszakák száma 7,9 százalékkal nőtt 2006-hoz képest. A térség súlyát jelezi, hogy Kisköre, Abádszalók és Tiszafüred az elmúlt időszakban városi rangot szerezett a települések közül. Ám nem cél a további városiasodás, hanem olyan fejlesztési elképzelésre lesz szükség, amely a meglevő természeti értékekre helyezi a fő hangsúlyt.

Azt is bejelentették, hogy az ágazat fejlesztésére a következő időszakban 300 milliárd forintot fordítanak. Az idén eddig 66 támogatott regionális projektre 130 millió forintot biztosítottak. A plenáris ülést követően a résztvevők hajótúrán ismerhették meg a tisza-tavi tanösvényt és az ártéri sétautat.