A Nyugat-Dunántúlon ehetünk franciásan bonyolult fogásokat – mondjuk őzgerincet fácánmellel töltve, erdei gombával – de egyszerű falusi dödöllét is sült hagymával. A boldogságindex növekedését mindkettő egyformán elősegíti.

Szombathelyen (Savaria), a Kárpát-medence egyetlen olyan településén, amely a római alapítástól a mai napig lakott város, minden évben zajlik a Savaria történelmi karnevál. A barokk pompázó varázsát élhetik át Győrben, a Barokk Esküvő – történelmi ünnepi játékok keretében az odalátogatók. Sopronban, a „Kékfrankos fővárosában” viszont 112 napon át 64 programot rendeznek évente. A Kékfrankos Nyár állandó programjai között szerepel minden héten a „Poncichter Est”, a „Borvidék a Világörökségben” és „Városi Séta a bor jegyében” rendezvény. A Kékfrankosok Éjszakáján, június 24-én az egész város életre kel. A kékfrankosláz a Soproni Szüreti Napokon, szeptemberben tetőzik. Ez évtől a Kékfrankos IC vonatpárja szállítja a vendégeket a városba Budapestről.

Egy korty történelem

A soproni borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. Eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A fejlett szőlőművelésre vonatkozó egyik első írásos dokumentum Róbert Károly utasítása: „...a soproni polgárokat, midőn saját boraikat szállítják, útjukba ne zaklassák”. A XIX. századtól a poncichterek, a német ajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A monarchia idejében az itteni szőlőterületek a Sopron – Ruszt – Pozsony borvidékhez tartoztak, és hasonló fajták, művelési módok jellemezték őket. A szőlőskerteket pusztító járványok és a történelem viharai aztán külön fejlődési pályára állították a borvidéket: míg ma az ausztriai Ruszt elsősorban a fehér szőlőfajtákról és az aszúról (Ausbruch) híres, addig a soproni borvidéken a kékszőlő, főleg a kékfrankos termelése kiemelkedő. A borvidék érdekessége, hogy az itteni klíma a késői szüretelésű, édes borok előállításának is kedvez.

Az Őrség ízei

Lehet, hogy egyszer Magyarországon is akkora országos ünnepély kerekedik a sütőtökből, mint Amerikában? Pedig a nálunk kicsit lenézett főzeléknövény a szomszédos Ausztriában is az ősz egyik fontos, vidám tartozéka. Gasztronómiailag pedig a legelőkelőbb szállodák étlapjait is meghódította már, a budapesti Hotel Kempinski étlapján is az őszi különlegességek sorát vezeti. A belföldi turisták úti céljaként gyakran választott őrségi térség nemcsak tüneményes településeivel, szeres őrvidékével és a természet teljes nyugalmával csábítja a látogatókat, hanem sajátos ízvilágával is. Az augusztusi „Szerek és porták fesztiválján” betekinthetünk a hétköznapok szokásos tevékenységeibe, kézművesek műhelyeibe, itt élő mesterek műtermeibe. A 18 települést rejtő Őrségben az évszázadok óta formálódó konyha folyamatosan teremtette meg a maga külön gasztronómiai világát. Búza kevés termett itt, bőven volt viszont bab, káposzta, tök, kukorica, gomba és gyümölcs. A tartósítást is megoldották aszalással, füstöléssel. Nyáron a hűtőszekrényt egy kiásott földmélyedés helyettesítette: ide helyezték a lefedett edényt, egy korsó hideg vízzel körbeöntötték, majd pokróccal lefedték. Ma is kapható az itteni vendéglőkben a gánica (puliszka), a krumplis prósza, felhasználják az egészséges, jó élettani hatású aszalt gyümölcsöket, híres a gesztenyeméz és megbecsült alapanyag a tök.

A tök vitathatatlanul az egészséges táplálékok palettáját bővíti. A pirított tökmag, a tökmagból kisajtolt olaj, a tökmagolajjal leöntött friss saláta, a sütőtök, a tökösmákos rétes és más, tökkel töltöttízesített népi ételek gazdag választékát ismerhetik meg október 14-én a III. őrségi nemzetközi tökfesztiválra látogatók. A tökfesztivál idén, a Nagy Ízutazás évében a régió kiemelt rendezvénye lett. A tökből készült ételek kavalkádja mellett lesz tökparádé és tökmagköpőverseny, továbbá tökfaragás, tökállatkák készítése-szépségversenye, töklámpás- felvonulás, főzőbemutató, tökfőzde, tökmagolajütés-bemutató, tökkirályválasztás, táncház és kirakodóvásár is. A tökfesztivál Őriszentpéteren, az Őrségi Nemzeti Park igazgatóságának területén zajlik, de egész októberben számos őrségi vendégfogadó várja vendégeit „tökös” programokkal, kóstolókkal. Az évente megrendezésre kerülő tökfesztivál visszatérő bemutatkozási lehetőséget jelent művészek, társulatok és a helyi szereplők számára, továbbá ismétlődő bevételi lehetőség a helyi vendéglátók, szálláshely-szolgáltatók, valamint vásározó kereskedők számára.

A dödöllétől a sajtversenyig

Szeptemberben egész sor állandó és visszatérő gasztronómiai rendezvény közül válogathatnak a régióba utakat szervezők. Ilyen például a kanizsai bor- és dödöllefesztivál. A dödölle kifejezést ugyan mindenki ismeri a gyermekmondókából, de kevesen tudják, mi rejlik a kifejezés mögött. Ízletes krumplis gombócról van szó, amelyet a régióban köretnek is tálalnak, de önmagában, pirított hagymával és tejföllel gazdagítva is ízletes fogás. Elkészítésének módja is számos változatban él, melynek megismerésére és elsajátítására tökéletes alkalmat biztosít az egész napos gasztronómiai rendezvény. A főzőverseny és ételek kóstoltatása mellett a Kanizsa bordalnoka címért folyó dalvetélkedő programok játsszák a főszerepet, de nem marad el a borvidékek borainak bemutatója, a népművészeti kirakodóvásár és népi kismesterségek játszóháza sem.

A hónap végén Kőszegen is a bor jegyében vigadnak minden évben. A Kőszegi Szüreten és nemzetközi fúvószenekari találkozón a jelmezes, mókás szüreti felvonulás köré épülnek a programok. Ebben az időszakban Vitnyéden, Kissomlyón és Nagycenken is bekapcsolódhatunk szüreti felvonulásokba és vigasságokba. Ha szőlőről van szó, akkor a sajt sem hiányozhat. A Kapuvár melletti Vitnyéd – Csermajorban hagyományosan országos sajtversenyt és sajtünnepet rendeznek szeptember végén. Mintegy nyolcvanféle hazai sajt seregszemléje ez: a tehén-, juh- és kecskesajtok közül szakértők választják ki az aranyéremre méltót. Kiegészítésül a szervezők kulturális és szórakoztató programokat is kínálnak.

Műemlékek és gasztronómia

A különleges környezet még az evés-ivás örömét is megduplázza. A pannonhalmi bencés apátságban az esztétikai élvezeteket kiváló borok kóstolgatásával fokozhatjuk. (A bencés regula igen kívánatosnak találja, hogy a szerzetesek saját munkájukból éljenek meg. A monostorokban éppen ezért az imádság mellett nagy hangsúlyt fektetnek a munkára is.) Pannonhalmának egészen az 1945 utáni államosításig saját borászata volt. Ezt a hagyományt folytatták a szerzetesek, amikor új, mintegy 2000 m2 alapterületű pincét és borházat építettek, ahol 2003 őszétől folyik a szőlő feldolgozása. A szőlőterület kétharmadán fehér, a fennmaradó részen kék szőlőfajtákat termesztenek. A fajtaszerkezethez igazodó pincetechnológia évente több mint 300 000 palack minőségi bor készítésére alkalmas. A bencések emellett a gyógyítás eszközeit is felkínálják: folyamatosan élnek Pannonhalmán szerzetesek, akik szakképzett művelői a gyógyfüvek termesztésének és felhasználásának. A pannonhalmi gyógyhatású teák gyártását és forgalmazását a főapátság és a legjelentősebb magyar gyógynövény-feldolgozó és -forgalmazó vállalat, a Herbária Rt. néhány éve újrakezdte – ősi receptúrák alapján.

Történelmi környezetet és ízes, házias, tájjellegű ételeket kínál a Muzsaji Vízimalom Vendégfogadó és Múzeum. Röjtökmuzsajon, idilli környezetben, tíz perc gyalogsétára a Szidónia Kastélyszállodától, közvetlenül a kápolna mellett fekszik a páratlan értékű, 325 éves ipartörténeti műemlék, a Muzsaji Vízimalom. A malommúzeumban a malomtörténet három különböző korszakát bemutató kiállítást tekinthetjük meg. Az egykori molnár házában meghitt hangulatú, nemes egyszerűséggel berendezett családias kisvendéglő várja a betérő vendégeket. Itt a „molnárné” hagyományos magyar étkei közül kóstolhatnak mindennap olyan ételeket, amelyek hajdan náluk is az asztalra kerültek. Az éléskamrából házi finomságokból lehet kóstolgatni vagy faszénen grillezni. Az öreg dió- és hársfák árnyékában, az eredeti régi kút körül akár 150-180 fő is hűsölhet a nyári nagy melegben.