„Az úthasználati díj bevezetését az állami bevételek növelése céljából vetette fel a kormányzat. Ha az a kérdés, hogy legyen-e útadó, vagy sem, a turizmus vezetése az ágazat szempontjait tekintve az  utóbbi mellett foglal állást. A kérdés azonban sokkal inkább úgy vetődik fel, hogy miként tehetnénk az idegenforgalom számára is elfogadhatóvá az intézkedést, ha az útadó bevezetése elkerülhetetlen. A kérdéskör egyébként összetettebb annál, hogy az új adónem esetleges elfogadását bárki is úgy tekintse, hogy a turizmus nem tudta érvényesíteni az érdekeit. Az érdekérvényesítésben jelenleg az egyik legfontosabb teendőnk, hogy a szakmával közösen gondolkodjunk az ágazat számára előnyös megoldásokon. Felmerült például, hogy a külföldiek számára fizetendő úthasználati díjat úgy határozzák meg, hogy azzal az ország összes autópályáját is használhassa a vendég. Az ágazat érdekeit szolgálná az is, ha az útdíjból befolyó bevételekből a turizmus részesülne, például a turisták tájékoztatásának céljára."

„A tavasszal bevezetésre tervezett új adófajtának, az úthasználati díjnak a költségvetési hiány mérséklésén és az új bevétel generálásán túl semmiféle célja nincs. De ha az adó jelentéktelen összegű lesz – ahogyan azt a turizmusért felelős ágazati miniszter interpellációra adott válaszában állította – mi értelme a bevezetésének? A Magyarországra látogató külföldiek több mint 90 százaléka közúton érkezik hazánkba, ezért az ágazatot hátrányosan érintené az új fizetési kötelezettség. A remélt bevételeket – amelyek kormányszóvivői nyilatkozatok alapján 10-20 milliárdra becsülhetők – nagymértékben ellensúlyozná a külföldiek elmaradásából származó bevételkiesés. Az útadó bevezetése különösen a vidéki helyszínekre irányuló vendégforgalmat hozná még nehezebb helyzetbe. A csak a külföldieket sújtó intézkedés megkülönböztetést jelentene az uniós polgárok között, ami rontaná országunk megítélését, imázsát. A Magyarországon autózókat eddig is rendkívüli kiadások és nehézségek terhelték, mindezeket csak tetézné az új „sáp”. A benzin ára drágább, mint a környező országokban, az utak állapota nyugat- és középeurópai viszonylatban jelentősen leromlott, és a külföldi rendszámú kocsik továbbra is potenciális célpontjai az autófeltörőknek. Az autópálya-díjak ár-érték aránya hazánkban a legrosszabb az EU országai közül. Míg nálunk 35 000 forintba kerül az éves autópályadíj a 3,5 tonna alatti súlyú járművek számára, Ausztriában 18 745 forintnak megfelelő összeget, Szlovákiában 7 700-at, Csehországban 8 550-at, Romániában 7 500-at kell fizetni."

„Az elmúlt 2-3 évben óriási szerkezetváltozáson ment végbe az európai turizmus a közlekedés terén. A buszos utazást felváltotta a repülős – azon belül is az olcsó fapados –, ennek következményeként tavaly 2000 német buszos utaztató, illetve busztársaság ment tönkre. Aki mégis a közutat választja, többnyire autóval, vagy motorral utazza be Európát. Ezeket a vendégeket pedig nagyon meg kellene becsülnünk, mert hozzánk is egyre többen jönnek a buszos utasok helyett. Szállodánk különösen a holland piacról számít erre a vendégkörre. Nyári időszakban árbevételünk jelentős részét, mintegy 30 százalékát adják a hollandok. A holland vendégkör, de a német is egyre inkább érzékeny az árakra. Ha az autópályadíj mellett egy újabb díjkötelezettséggel szembesülnek, szembesülnek, tovább fokozódik a versenyhátrányunk a kontinensen, kínálat pedig akad bőven. Az sem segít, ha egy díjba építik az új adót és az autópályadíjat, mivel az áremelkedést mindenképpen megérzik küldőpiacaink. Mindez a fapadosok vendégeivel jól feltöltött budapesti szállodákat nem érinti, az amúgy is rosszul muzsikáló vidéki házakat azonban további hátrányba hozza. Az idegenforgalmi bevételeknek még így is jelentős hányadát biztosító vidéki szállodákban jelenleg is komoly gondok vannak a kihasználtsággal. Nyakunkon a március 15-e, a húsvét, és még mindig bőven vannak szabad szobáink. Vidéki kollégáim hasonló problémáról számoltak be. Tavaszi, nyári előrendeléseink már vannak ugyan, kérdés azonban, hogy hogyan reagál a piac a plusz költségre? Félő, hogy az útadó a tavalyi áfaemeléshez hasonlóan a már megkötött üzletekre is terhet ró. Számítunk arra, hogy az autós és motoros vendégeinket küldő külföldi irodák alkudozni kezdenek majd a magyar beutaztató partnerekkel, akik viszont velünk igyekeznek majd megosztani a plusz költséget. Az irodákkal közösen be kell vállalnunk a nem várt kiadást, mert rá vagyunk szorulva a vendégre."