A GfK Vásárlóerő tanulmányának idei eredményei szerint Magyarországon ma az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem 4.884 euro, egynegyede annak az összegnek, mellyel egy átlag osztrák egy évben gazdálkodhat.
A legtehetősebb ország Lichtenstein, a legkevesebb pénzből pedig Moldova lakói gazdálkodnak.
A magyarországi megyék rangsorában jelentős, a települések rangsorában viszont csak mérsékelt változások történtek az elmúlt évtizedben.
A GfK legfrissebb, 2012. évi vásárlóerő előrejelzése szerint a már nem egészen tízmillió magyar lakosnak fejenként mindössze 4.884 eurónyi elkölthető jövedelem áll rendelkezésére egy évben.
Mindez a szomszédos Ausztriához viszonyítva sokkoló, hiszen ott ennek az összegnek a négyszeresével gazdálkodik a lakosság, de a még sokáig hasonlítási alapul szolgáló Csehországban fejenként elkölthető jövedelemnek a kétharmadát is alig éri el a honfitársaink megélhetésre fordítható pénzmennyisége. A vizsgált 42 európai ország listáján hazánk jelenleg a 31. helyet foglalja el.
Míg a tavalyi évben Magyarország a balti államok szintjén állt, vásárlőerő tekintetében idén már Horvátország is megelőzi.
A ranglistát Lichtenstein vezeti 56.978 euro egy főre eső vásárlóerővel, a második Norvégia 32.037 euro, a harmadik pedig Svájc 31.666 euro egy főre jutó vásárlóerővel. A sereghajtó Moldova, ahol a lakosság mindössze 1.257 euroval gazdálkodhat fejenként éves szinten.
| Ország | GfK Vásárlóerõ 2012 €/fõ | Egy fõre jutó vásárlóerõ index (Európa = 100) |
| Ausztria | 20.613 | 161,0% |
| Európa (42 ország) | 12.802 | 100,0% |
| Csehország | 7.475 | 58,4% |
| Magyarország | 4.884 | 38,1% |
Az ország 19 megyéjét és a fővárost alapul véve mindössze hat megyében haladja meg a vásárlóerő az országos átlagos azzal együtt, hogy a főváros 30 százalékkal teljesít afelett. A rangsorban a fővárost követő Komárom-Esztergom megye immár második éve a 110-es érték felett teljesít és Fejér megye is megtartotta harmadik helyezését.
Győr-Moson-Sopron megyében folyamatosan csökken a vásárlóerő értéke: a megye 2008-ig a második helyet tudta megszerezni, míg 2009 és 2011 között a negyediket, idén azonban már Vas megye is megelőzte.
„A 2002 óta eltelt tíz évben jelentős, bár nem mindig kedvező változások történtek a megyéket vizsgálva. Csak kevés megye – például KomáromEsztergom megye 7,8 százalékkal és Fejér megye 4,3 százalékkal – tudta jelentősen növelni vásárlóerejét. Ugyanakkor 12 megyében csökkent a vásárlóerő az elmúlt tíz évben: a legjelentősebb mértékű csökkenést Somogy megyében (-6,6), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (-5,3) és Csongrád megyében (-3,9) regisztrálta a GfK” – vázolta a megyék helyzetét Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
Magyarország megyéinek vásárlóerő térképe, 2012 Forrás: GfK Vásárlóerő Magyarország 2012, © GfK GeoMarketing
A főváros sem tudja magát kivonni az országos trendek alól, hiszen 2009 óta érzékelhetően csökken a vásárlóerő itt is. Még 2002-ben az országos átlaghoz képest a főváros indexe 130,2 volt, ez az érték 2003 és 2009 között minden évben elérte vagy meghaladta a 135-ös értéket.
Az egy főre jutó vásárlóerő index 2010-ben elérte a 133,6 értéket, 2011-ben már csak 132,9 és idén a főváros előnye visszasüllyedt a 2002.évi szintre. A települések rangsorában idén is voltak változások, igaz az első négy 3 település megőrizte pozícióját.
Az 1000 főnél nagyobb népességű települések rangsorában (Budapest nélkül) idén az első helyen Telki végzett (143,2), utána Csopak (138,2) és Üröm (137,3) helyet cseréltek, majd Paks (135,6) következik negyedikként. Tiszaújváros a legújabb mérések szerint az ötödik helyet foglalja el (132,9), a tavalyi ötödik Nagykovácsi (130,1) pedig most a nyolcadik helyre került.
A legtehetősebb települések rangsora, 2012.
az Általános vásárlóerő index szerint
1. Telki 143,2
2. Csopak 138,2
3. Üröm 137,3
4. Paks 135,6
5. Tiszaújváros 132,9
Forrás: GfK Vásárlóerő Magyarország 2012, © GfK GeoMarketing
A tanulmányról
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A GfK Vásárlóerő tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak.
A totál vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözik, melyet a lakosság fogyasztásra, illetve a állandó havi kiadásokra fordít, mint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés.
A GfK a Vásárlóerő Tanulmányt minden évben 42 európai országra vonatkozóan készíti el. Az idei előrejelzés a 2012. június 7-én megjelent hivatalos Eurostat prognózis alapján készült, így amennyiben a későbbiekben eltérés tapasztalható az ebben az időpontban megadott árfolyamtól, az eredmények jelentősen módosulhatnak. Az árfolyamok ingadozásának függvényében a korábbi évek adatait is szükséges volt felülvizsgálni: a 2011-re becsült vásárlóerő 2012-ben 3 százalékkal csökkent Euróban. A tanulmány adatai egészen a települések, illetve a postai irányítószámok szerinti körzetek szintjéig állnak rendelkezésre.
A GfK-ról
A GfK Hungária a világ egyik legnagyobb kutatóintézetének, a GfK-nak a tagja. A GfK világszerte több mint 100 országban 11 500 szakértővel nap mint nap azon dolgozik, hogy megismerje és megértse az emberek gondolkodás- és életmódját, valamint vásárlási szokásait.
