Az idei év első hét hónapjában 4,7%-kal nőtt a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, míg belföldi viszonylatban 7,6%-os volt az erősödés – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A turisztikai statisztikákhoz kapcsolódva a nyári szezont értékelte sajtótájékoztatóján dr. Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese. Horváth Viktória kiemelte, hogy hosszú évek óta először „nyáron újra megtelt a Balaton”, és a tapasztalatot a friss statisztikák is alátámasztják. Az idei év első hét hónapja során ugyanis mind a vendégek, mind a vendégéjszakák, sőt az átlagárak és az egy kiadható szobára jutó bevételek is nőttek. Horváth Gergely emlékeztetett arra is, hogy a turisztikai világszervezet (UNWTO) becslése szerint a globális turistaérkezések idén 4%-kal nőhetnek, így a magyarországi várható 7-8%-os bővülés a világátlag kétszerese.
Horváth Viktória szerint a Szép-kártya-forgalom jelentős mértékben hozzájárult a turisztikai forgalom bővüléséhez: a kereskedelmi szálláshelyek Szép-kártyából származó bevétele az összes belföldi szállásdíjbevételük ötödét teszi ki.
A három nyári hónapban összesen 25,9 milliárd forintot – júniusban 6,1 milliárd forintot, júliusban 9,8 milliárd forintot, augusztusban pedig még ennél is többet, 10 milliárd forintot – költöttek el a kártyabirtokosok turisztikai és vendéglátó-ipari vállalakozásoknál, ami 26%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest – mondta el a helyettes államtitkár. A KSH a Szép-kártya-forgalom hasonló mértékű növekedéséről számol be a kereskedelmi szálláshelyeken is, adatai alapján idén január–júliusban mintegy 30%-kal haladták meg a Szép-kártya-bevételek az üdülési csekk és a Szép-kártya tavaly júliusi együttes forgalmát.
AMI SZÉP, AZ SZÉP
A kártya népszerűségét mutatja az is, hogy a két legforgalmasabb nyári hónapban, júliusban és augusztusban 544 ezren használták Szép-kártyájukat. Tekintve, hogy a kártyával megvásárolható szolgáltatások jelentős részét családdal, barátokkal veszi igénybe az ember, szerény becslés szerint is legalább egymillió ember pihenését segítette a kártya a nyári főszezonban.
Augusztus végére már több mint 22 ezer munkáltató 866 ezer dolgozója rendelkezett Szép-kártyával. 2013 első nyolc hónapjában a kártyákra 49,3 milliárd forintot töltöttek fel, a költés pedig 48,5 milliárd forintot tett ki.
Arról, hogy a második és a harmadik zsebet mennyire használják nyaralásra az emberek, az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. vizsgálata szolgáltat információkat. A 2012. január 1. és 2013. augusztus 30. közötti időszak költéseit elemezve megállapították, hogy a vendéglátászseb költéseinek csaknem 30%-a, a szabadidőzseb költéseinek pedig több mint 40%-a szálláshelyeken történt. Összességében a munkavállalók a Szép-kártyáikon lévő összeg mintegy 45%-át 2012 eleje óta szálláshelyeken költötték el, vagyis az emberek megértették az átjárás előnyeit, és élnek is vele. Az átjárhatóság megteremtése a szolgáltatók tapasztalatai alapján a fürdőkben is eredményes volt, mivel növekedett a hazai vendégek száma.
Horváth Viktória végezetül elmondta, a Szép-kártyákon jelenleg még 28,8 milliárd forint elkölthető pénz van, vagyis a szolgáltatóknak érdemes az őszi szezonban is ajánlatokkal ösztönözniük a Szép-kártya turisztikai használatát.
PIACI ÁTRENDEZŐDÉS
Horváth Gergely, az MT Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a turisztikai főszezonra vonatkozó kedvező mutatók bizakodásra adnak okot. Az adatokból is jól látható, hogy a piaci átrendeződés javában zajlik. A környező országokból jelentős vendégforgalom-növekedést regisztráltak 2013 első fél évében az előző év azonos időszakához képest, például az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiókban. Észak-Magyarországon a lengyel vendégéjszakák száma 42%-kal, a szlovák turisták által eltöltött napok 30%-kal, a cseh vendégéjszakák száma 17%-kal, a románoké pedig 50%-kal nőtt a vizsgált időszakban. Észak-Alföldön 13%-kal nőtt a lengyel, 20%-kal az ukrán és 35%-kal az orosz vendégéjszakák száma. A Dél-Dunántúlon mind a horvát (+25%), mind az orosz (+44%) vendégéjszakák száma jelentősen nőtt. Dél-Alföldön a szerb vendégéjszakák száma 7%-kal bővült.
