Ha az unióban ha egy külföldi idegenvezetőt munkavégzésen kapnak, ennek igen szigorú, akár ezereurós pénzbüntetés, sőt többéves kitiltás is lehet a következménye. A külföldi csoportoknak ugyanis kötelező igénybe venniük – és megfizetniük – a helybeli idegenvezetőt. Természetesen a diákcsoportok tanárai által és a baráti szívességből, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott információ sehol sem büntethető.
Bálint Zoltán, a Magyar Idegenvezetők Szövetségének (MISZ) elnöke szerint egy 1978-as törvény kiegészítésére hozott 41/1995-ös számú rendelet szerint nálunk is ellenőrizni kellene mind az idegenvezetők igazolványát, mind annak érvényességi területét. Csak éppen nincs, aki ezt a munkát felvállalná: a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek nincs kapacitása, a rendőrségről meg szó sem lehet. Lénárt Judit szerint, aki évtizedek óta az SZVT égisze alatt idegenvezetői klubot és továbbképzést szervez, tavaly a Magyar Turisztikai Hivatal nekifutott az idegenvezetői rendelet uniós modernizálásának, de ez nem került a parlament elé (még).
Önkéntes továbbképzés
Bálint Zoltán úgy véli, hogy szükségtelenül sokan végeznek el idegenvezetői tanfolyamot. Mindenki levizsgázik, a buktatás nem érdeke az oktató bázisnak. A kiképzett idegenvezetők nagy száma miatt viszont nem, vagy alig találnak munkát. Nincs összhang a kereslet és kínálat között, a ritkább nyelveket beszélőkből (koreai, japán, kínai, szlovén) hiány van. Korábban ötévente kötelező továbbképzésen kellett részt venniük az idegenvezetőknek, a jelenleg hatályos rendelet erre már nem tér ki. Egy-egy lelkes, régi szakember szárnyai alatt önkéntes alapon folyik a továbbképzés. A MISZ mind az OIB-ben, mind a főváros Kereskedelmi és Turisztikai Bizottságában megfigyelői státust kapott, szavazati jog nélkül. A Budapesti Kereskedelmi Kamarában is működik egy idegenvezetőket képviselő formáció, nagyjából hasonló érdekérvényesítő lehetőséggel.
Bújócska: ki kit talál meg
A visszavonásig érvényes idegenvezetői igazolványokat a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal adja ki. A Turisztikai Értesítő hozza nyilvánosságra az újonnan végzett idegenvezetők nevét, igazolványuk számát és idegennyelv- tudásukat. Semmi további elérhetőséget nem adhatnak meg, így még azok sem hasznosíthatják e jegyzéket, akikhez az értesítő eljut. Aki dolgozni akar, az nyakába veszi a világot. A Magyar Utazásszervezők és -közvetítők Szövetsége (MUISZ) beutaztató szekciójának vezetője, Drégely Ágnes szerint az utaztatóknak nincs gondjuk az idegenvezetőkkel, a választék nagy. Leginkább egymáshoz fordulnak, már kipróbált és bevált embereket foglalkoztatnak, munkájukról folyamatos visszajelzést kapnak az utasok által kitöltött kérdőívekből. Az utcáról bejövő új jelentkezőket előzetes beszélgetések során tesztelik. Minden azért itt sem tökéletes: az irodák szerint egyes ügyeskedők az irodát kihagyva közvetlen utaztatói tevékenységet folytatnak. A „névtelen” idegenvezető meg arról panaszkodik, hogy az iroda rajta spórolja meg a helyi idegenvezetést, de ha lebukik, a büntetést nem fizetik meg helyette.
Kihasználatlan lehetőségek
Lénárt Judit és Bálint Zoltán megjegyzi, hogy a fapadosokkal érkező egyéni utasoknak nem kínálunk változatos, szervezett túrákat. Bécsben nincs „egyenvárosnézés”, helyette többféle (császári, történelmi, modern és szecessziós) városnézésre lehet befizetni. A budapesti szállodákban sorjázni kellene a különböző cégek röplapjainak, melyek környékbeli, garantált túrákra invitálnak. A jelentkezőket kisbuszok gyűjtenék össze, ez több munkát jelentene az idegenvezetőknek és több bevételt a szervezőknek.